Ezért sikeresebbek a kifelé is nyitott családi vállalatok

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság az üzleti életben, a vásárlóknál és a munkavállalóknál a nemzetközi és a hazai környezetben is. A KPMG nemzetközi kutatásában csaknem 2500 családi vállalkozás bevonásával a sikeresség és a fenntarthatósági szemléletük közötti kapcsolatot tárta fel, míg egy másik kutatásban a családi vállalkozások felépítése, összetétele és a munkakörülmények közötti kapcsolatot vizsgálta.

A sikerfaktorok sok tényezőtől függhetnek és vállalatonként némiképp egyediek is, mégis vannak olyan méretspecifikus megállapítások és összefüggések, melyek ágazatfüggetlenül segíthetik a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy hosszú távon eredményesen tudják tevékenységüket végezni - áll a KPMG közleményében.

Nem családtagok bevonása

Valóban a családi vállalkozások tulajdonosai ismerik a legjobban a saját maguk által felépített céget, ugyanakkor egy nagyobb növekedés vagy hirtelen piaci változás olyan kihívásokat támasztanak, amely a megfelelő, gyors és sokszor hasonló tapasztalaton alapuló reagálást várja el a vállalkozástól. Ezekben nyújthat segítséget külső szakértő bevonása. Bizonyos vállalatméret felett (akár árbevételt, akár munkavállalói létszámot tekintve) lehetetlen tulajdonosként mindenhez érteni,

érdemes külső szakértő segítségét igénybe venni például az informatikai támogatásban, a növekedési vagy teljesítménymenedzsment stratégia megalkotásában vagy a marketing és kommunikációs feladatokra.

Egy külső szakértő új perspektívát adhat hozzá a vállalkozáshoz, és ennek segítségével javulhat a vállalkozások versenyképessége. Ma Magyarországon és az Európai Unióban több olyan pályázat is elérhető, ami segíti a vállalkozásokat a külső szakmai segítség igénybevételében. Az egyik legnépszerűbbek az IFKA pályázatok, melyek vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a magyar mikor-, kis- és középvállalkozásoknak, minősített szakértői szolgáltatások igénybevételéhez.

Vezetőségi tagok diverzifikációja

Sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetőségi tagok között megfelelő a tagok diverzifikációja. Egy, az EU által elfogadott jogszabály szerint a nagyvállalatoknál (250 vagy több munkavállaló) 2026 júniusától a nem ügyvezetői igazgatósági tagok között 40%-os, míg az összes igazgatósági tag között 33%-os arányt kell elérnie a kisebbségben lévő nemű (jellemzően nők) igazgatósági tagoknak.

Digitalizáció

Az egyértelműnek tűnik, hogy a digitalizációval növelhető a vállalat versenyképessége, hatékonysága és profitabilitása, hiszen a segítségével redukálhatóak az adminisztratív, a működési, a beruházási költségek, és pozitív hatással van a működés megbízhatóságára is. Sőt, a projektek is nyomon követhetőbbé válnak, lehetőség lesz az összetett adatelemzésre, amivel pontosabb képet kaphatnak a vállalatok egy-egy projektről és a működés egészéről.

Emellett a digitalizáció segítségével a szolgáltatást fogyasztó-központúbbá lehet alakítani, amivel növelhető az ügyfélélmény és ezáltal a hűség is, de megnyitja a távmunka kapuit is.

A KPMG kutatása az eredményre jutott, hogy Európában az irodai szakemberek 81%-nak van lehetősége távmunkában dolgozni, és ezen munkavállalók 11%-a teljes munkaidejét töltheti távmunkában.

Jövőorientált gondolkodásmód

A jövőorientált gondolkodásmód az új EU-s ESG szabályozás következtében most fontosabb, mint valaha. Az ESG keretrendszere lehetőséget biztosít az üzleti működés felméréséhez, azonosíthatóvá és mérhetővé teszi a vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt ​​hatásait, ezáltal meghatározhatóak tudatos fejlődési irányok, valamint célirányosan csökkenthetőek a negatív hatások. Sőt, még a finanszírozás is olcsóbb lehet, hiszen a finanszírozó intézmények a kedvezményes konstrukcióknál egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a vállalatok fenntarthatósági mutatóit.

Címlapkép forrása: Getty Images