Egyre több a közvetlenül lehívható EU-s forrás a zöld projektekre

A jelenleg is érvényes 7 éves EU költségvetés számos újdonságot hozott, egyrészt önmagában is rendkívül megnövekedett a zöld átállásra, fenntarthatósági projektekre, fejlesztésekre felhasználható összeg, másrészt egyre hangsúlyosabbá váltak a kohéziós alap mellett elérhető, közvetlenül lehívható finanszírozási források.

Az EU meghozta döntését: biztosítani akarja a jövő generációk jólétét, egészséges környezetet, és olyan vonzó életformát kíván nyújtani az EU állampolgárainak, amely hosszú távon is fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt.

A fenntarthatósági törekvések sikerességéhez 2019-ben megalkotott az Európai Bizottság egy olyan keretrendszert, amely holisztikus szemlélettel egyszerre határozta meg a konkrét célokat, és az érintett területeket, mit az intézkedések pilléreit. Ezek között szerepelnek például az egészség és jólét, a szárazföldi- és vízi ökoszisztémák védelme, az ipari termelés fenntarthatósága, illetve természetesen a klímaváltozás lassítása és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás.

Az említett célok eléréséhez nagymennyiségű,

több mint 400 milliárd euró közvetlenül lehívható forrás áll rendelkezésre a központi 7 éves költségvetésből,

illetve több – ehhez képest kisebb forrás felett diszponáló – program is segíti az európai közösségeket, gazdasági szereplőket, oktatási intézményeket, hogy elérjék a fenntarthatósági célokat.

Mindent megváltoztatott a Deal

Az úgynevezett European Green Deal formálja át az EU által finanszírozott fejlesztések szerkezetét. Bár a közösség korábban mindent az innovációk támogatásán keresztül határozta meg, azonban jól látható, hogy az innováció önmagában még nem sokat jelent, ha az impact, az eredmény végtére is nem támogatja a célokat, csak új (zöld) színekben a korábbi megoldásokat ismétli.

Az új szemlélet szerint csak olyan innováció kaphat a többféle elérhető forrásból, amely valós eredményeket tud elérni az ismertetett célok mentén.

- mondta el Dr. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója. Az innovációkat támogató egyik legfontosabb program a Horizon Europe, amely főként az energetikai átállás, innovatív energetikai megoldások fejlesztését és megvalósítását finanszírozza, és külön támogatja a kutatóegyetemek és a gazdasági szereplők összefogását. Az alapítványi modellben működő egyetemek részvétele a programban egyelőre kérdéses, de hosszútávon nagy segítséget jelenthet a magyar szakemberek nemzetközi kutatói hálózatokba való bekapcsolódásában.

Fontos törekvés az urbanizált környezeteteket érintő különleges kihívások kezelése, amelyek egyszerre több szereplőt is komolyan érint: a városvezetést, a lakosságot, a helyi civil szervezeteket, oktatási- és szociális intézményeket egyaránt.

Az EU pont emiatt kiemelten foglalkozik az alulról jövő kezdeményezések, illetve az önkormányzatok közvetlenül is lehívható finanszírozásával.

A különböző források lehívása azonban teljesen új szemléletet és stratégiát igényelnek, hiszen a szereplők korábban nem közvetlenül, hanem valamelyik – általában kohéziós – alapból hívták közvetetten, magyar döntési keretrendszer mentén. A közvetlen lehívhatóság azonban új pályázati anyagokat, pályázatfigyelő rendszert, és egyéb támogató kompetenciákat igényelnek.

A fenti feladatokban van nagy segítségre a MFOI, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda, amely felkészíti a vállalatokat és önkormányaztokat, illetve ezek konzorciumát arra, hogy sikerrel pályázzanak a közvetlenül lehívható forrásokra.

Pályázatfigyelő rendszer, pályázatíró kompetencia áll a szereplők rendelkezésére, illetve a szervezet azért is lobbizik, hogy az elnyert támogatási források olyan indikátornak számíthassanak egy cég hitelképessége szempontjából, amellyel kedvezőbb finanszírozáshoz juthatnak. A regionális összefogás erősítése, és a támogatási struktúra sokkal inkább a közép-kelet európai régió igényeire legyen szabva.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos - Portfolio