Az Országgyűlés tavaly év végén szavazta meg a digitális államról és digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénytervezetet (DÁP törvény), amely az elektronikus ügyintézési törvény (Eüsztv.) helyébe lép, amelynek keretében nem csak a közigazgatási szereplőket kötelezik jelentős változtatásokra, de számos piaci szolgáltatónak is hozzá kell igazítania a működését az új törvényhez. A szükséges átalakítások mértékét jól mutatja, hogy a törvényi megfeleléshez több határidőt is szabtak a különböző szereplőknek az átállás komplexitásának megfelelően, a teljes átállás 2026 végére várható.
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) célja az elektronikus közigazgatás továbbfejlesztése. A közigazgatás számottevő része már elektronikusan, például a magyarorszag.hu-n keresztül zajlik, ahol több ezer űrlappal lehet ügyet elindítani, azonban a felület nem kellőképpen hatékony és felhasználóbarát.
A DÁP három fő területen hoz jelentős változást az elektronikus ügyintézésben, az egyik, hogy azt – a kor igényeinek megfelelően – mobilra optimalizálja, 2026-ra a fontosabb közigazgatási ügyek mobilon is elintézhetők lesznek
– mondta a Portfolio-nak Balogh Gábor, Königsberg Consulting közszolgálati tanácsadócég vezető tanácsadója.
A másik az ügytípusok élethelyzet alapján való rendezése. Eddig a magyarorszag.hu-n több ezer ügytípus közül kellett kikeresni a megfelelő űrlapot, ezeket élethelyzeti alapon kategorizálják. „Például, ha valakinek születik egy gyereke, akkor ahhoz kapcsolódóan egy helyen megtalálható az összes szükséges intézni való a TAJ-kártyától, az adókártyán át a babakötvényig” – tette hozzá Balogh.
A harmadik pedig a digitális szolgáltatásnyújtási kötelezettség kiterjesztése a közigazgatáson túlra, három nagy szektorban:
- a közműszolgáltatókra,
- a pénzügyi szektorra,
- és telekommunikációs szektorra.
A közműszolgáltatókra korábban is kitért az Eüsztv., de eredetileg csak a havonta 150 ezer számlánál többet kibocsátó cégeknek kellett ugyanazokat a digitális szolgáltatásokat nyújtaniuk, mint például a NAV-nak, vagy az Államkincstárnak. Később ezt a korlátot levitték 50 ezer számla per hóra, amit a DÁP törvény is tovább visz, sőt az ez alatti számlakibocsátók számára is előír újdonságokat (eAzonostás és eAláírás nyújtása).
A pénzügyi és telekommunikációs szektornak is az említett két keretszolgáltatást kell biztosítania a törvényben szereplő öt közül (eAzonosítás, eAláírás, ePosta, eDokumentumkezelés és eFizetés). Az eAzonosítás kiterjesztésének célja, hogy amivel a felhasználó bejelentkezik a magyarorszag.hu-n vagy a NAV felületén, azzal be tudjon lépni az összes bank, biztosító, és telekommunikációs cég szolgáltatói felületére is, illetve az elektronikus aláírással joghatás kiváltására alkalmas módon lehessen elektronikus dokumentumokat elkészíteni, amelyek egyenértékűek a papíron, saját kézzel, saját aláírással ellátott bizonyító erejű okiratokkal.
Balogh kiemeli, hogy
a törvény arra is kitér, miszerint a jövőben kormányrendelettel meg lehet határozni majd azt az időpontot, amikortól kizárólagossá tehető a digitális ügyintézés, egyidejűleg kizárva a személyes, papíralapút,
ami jól mutatja az ez irányba tett törekvések jelentőségét.
Bár a DÁP-törvényt már 2023 decemberében elfogadták, ütemezetten lép hatályba, egyes rendelkezéseit már 2024. július 1-jétől, de valamennyi rendelkezését legkésőbb 2025. július 1-jétől kell majd alkalmazni.
„A piaci szereplők számára van egy átmeneti időszak 2025 június 1-ig, mert egyrészt a fejlesztések még folyamatban vannak, másrészt a felkészülés jelentős átalakítást, ráfordítást, figyelmet igényel. Hiába van nekik saját digitális szolgáltatásuk, például netbankjuk vagy ügyfélportáljuk saját azonosítási megoldásokkal, ezek helyett – vagy mellett – lehetővé kell tenniük az állami DÁP-azonosítóval való belépést is” – mondta Balogh.
A programban regisztráltak ugyanis kapnak egy DÁP-azonosítót, ami azért nagy újdonság, mert a személyi számot ilyen jellegű felhasználásra egy korábbi Alkotmánybírósági határozat 1991-ben megtiltotta, ezért kellett külön TAJ-szám, adóazonosító, őstermelői szám vagy oktatási azonosító és sok más egyéb azonosító.
A jogalkotó belátta, hogy ha a digitális világban nincs egy egységes azonosítója az embernek, akkor nagyon nehéz lesz átlátható, jól működő rendszert alkotni, ezért létrehoztak egy úgynevezett digitális állampolgárság azonosítót
– tette hozzá a szaktanácsadó.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az új rendszer nem csak kötelezettségekkel jár a piaci szereplők számára, hanem lehetőségekkel is: a felhasználók maguk rendelkeznek majd arról, hogy a különböző nyilvántartásokból származó adataikat megosszák-e például egy adott bankkal egy hitelkérelem során. Így nem kell majd külön igazolni a munkaviszonyt, hanem gombnyomásra le lehet hívni majd az információt. Ezek az információk pedig közhiteles nyilvántartásokon alapulnak, amely minden piaci szereplő számára érték, amivel saját adatbázisát is aktualizálni tudja.
A DÁP törvény szerinti eAzonosítási és eAláírási követelmények plusz terheinek minimalizálása érdekében a piaci érintetteknek az alábbi 5 szempontot érdemes megfontolniuk:
- A DÁP előírásainak megfelelő funkcionalitással rendelkező szoftverek választása, amelyek kezelik a további e-ügyintézési szolgáltatásokat is (pl. Rendelkezési Nyilvántartás, Cégkapu stb.).
- Automatizálás és digitalizáció fokozása: lehetővé teszi a szabályozásnak való folyamatos megfelelést anélkül, hogy az jelentős manuális beavatkozást igényelne.
- Folyamatos nyomon követés és frissítések: célszerű olyan szállítókkal dolgozni, akik aktív és rendszeres jogszabálykövetési szerződést biztosítanak, melyek keretében a kisebb változások lekövetése is biztosított.
- Szakértői tanácsadás igénybevétele: A DÁP keretszolgáltatások implementációja során érdemes a digitalizációra specializálódott tanácsadó segítségét kérni.
- Képzések és tájékoztatás: Az alkalmazottak megfelelő képzése, a belsős valamint külsős felhasználók jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatása elősegíti az új rendszerek gyorsabb elfogadását és hatékony használatát.
A digitalizációs folyamatok elősegítése a pénzügyi szektorban is fontos célkitűzés, a Bankszövetség közleménye szerint a munkacsoportjuk által kidolgozott javaslatok megvalósítása esetén egy sztenderd lakáshitel-igénylés átfutási ideje 15 napról akár 15 percre lenne csökkenthető. A folyamatok átalakítása a további banki termékek és szolgáltatások igénybevételét is egyszerűsítené, növelné a hazai bankok nemzetközi versenyképességét, továbbá támogatná a fogyasztásalapú gazdasági növekedést.
A javaslatok kidolgozásakor azokat a nemzetközi jó gyakorlatokat és hazai kezdeményezéseket gyűjtötték össze, amelyeket megvalósítva nem csak regionálisan versenyképes, hanem a világ élmezőnyébe tartozó jelzáloghitelezési folyamat alakítható ki. Ezek alapján célszerű a banki alapszolgáltatásoknál kezdeni, majd a kevésbé összetett hiteltermékeken át eljutni a legkomplexebb folyamatot igénylő lakáshitelekig. Ebben az egymásra épülő modellben az elejétől a végéig (end-to-end) digitalizált jelzáloghitelezésről akkor lehetne beszélni, ha szintenként megvalósulnak a digitális hozzáférés alapfeltételei.
A MABISZ javaslatai számos ponton egybeesnek a Bankszövetségével, például a hatékony ügyfél-azonosítási folyamat kialakítása, vagy a papír alapú kommunikáció digitális útra terelése terén (elektronikus aláírás, elektronikus szerződéskötés), de ide sorolható az állami adatbázisokhoz való hozzáférés is (ingatlan-nyilvántartási rendszer).
A technikai és a műszaki specifikációk, illetve az üzleti feltételek részletei még nem teljeskörűen ismertek, ezek egyeztetése jelenleg is zajlik az érintett érdekképviseletekkel. Azonban az már biztos, hogy a korábban az állam által biztosított megoldásokat, mint például az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés), amelyre a pénzügyi szektorban is sok szolgáltatás épül, a DÁP bevezetésével párhuzamosan – az év végéig – kivezetik, így például az arra épülő kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkaput is a DÁP azonosító váltja, vagyis az év hátralévő részében lesz tennivalója a törvény által kötelezetteknek.
A cikk megjelenését a DMS One támogatta. A témáról bővebben szó lesz szeptember 26-án, a DEÜSZ (Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület) szakmai konferenciáján.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
