Újrarajzolják a kiskereskedelem térképét: nincs mese, lépni kell

A készülő szakpolitikai javaslatcsomag elsődleges célja, hogy közös platformot teremtsen a kiskereskedelem szereplői számára az ágazat jövőjének megvitatásához. A Danubia Fórum vezetője, Kozák Ákos szerint a dokumentum olyan régóta fennálló problémákra is választ keres, mint a kistelepülések ellátatlansága, ahol jelenleg mintegy 400 településen nincs bolt.

Nincs egy bevált, univerzálisan átemelhető megoldás, amit át lehetne venni. A legtöbb helyen a piac logikája szerint a vásárlóerő dönti el, hogy hol éri meg üzletet fenntartani, de ez nem feltétlenül biztosítja a kisebb falvak ellátását. Ezért ez inkább társadalompolitikai kérdés is, amely szorosan kapcsolódik a vidék megtartó erejéhez

− mutatott rá Kozák Ákos a Pénzcentrum kérdésére.

Stop plázastop?

A plázastop kapcsán elmondta, hogy annak eredeti indoklása szerint a hazai kereskedelmi szereplők nem kaptak elég időt arra, hogy megerősödjenek és versenyképesek legyenek a külföldi háttérrel rendelkező nagy láncokkal szemben. Ez egyfajta védelmi mechanizmusként funkcionált, amely ideológiai és gazdasági alapon is igazolható volt – legalábbis a bevezetéskor.

A kérdés az, hogy ez a helyzet mennyiben változott meg mára, és mennyire éri el még mindig az eredeti célját

− tette hozzá a Danubia Fórum vezetője, hangsúlyozva, hogy "a cél nem az, hogy (a szakpolitika) egyik vagy másik fél rovására döntsön, hanem hogy olyan keretrendszert hozzon létre, amely mindkét oldal számára működőképes és fenntartható fejlődést biztosít."

A jelenlegi szabályozás azonban visszaveti a nagy láncok fejlesztési terveit, ami negatívan hat az építőiparra és a foglalkoztatásra is.

A szakértő kiemelte, hogy a városi kereskedelem újraélesztése, a belvárosi üzlethelyiségek revitalizálása és a kereskedelmi ingatlanok fenntarthatósága is fontos szerepet kap a javaslatcsomagban. Emellett a magyar termékek nemzetközi piacokon való megjelenésének ösztönzése szintén kiemelt célként szerepel.

Galéria31 képRetail Day 2024 - Powered by Pénzcentrum

Képzés nélkül nem megy

A munkaerőpiaci kihívások kezelése különösen hangsúlyos, hiszen a kiskereskedelem az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató. A tervezet olyan fejlesztési irányokat jelöl ki, amelyek segítik a dolgozók előrelépését, miközben a digitalizáció és automatizáció kihívásaira is reagálnak.

Ehhez azonban teljesen új alapokra kell helyezni a képzést, például egy országosan elfogadott, a következő 12 hónapban megvalósuló program keretében, amely a vállalatokkal együttműködve határozná meg, hogy milyen készségekre lesz szükség a jövő kiskereskedelmében. Jelenleg ugyanis hiányzik az átfogó stratégia a szektorban dolgozó több mint 360 ezer ember képzésére, különösen a digitális kompetenciák terén. 

Az interjúból az is kiderül, hogy az e-kereskedelem területén Magyarország lemaradásban van a régió más országaihoz képest: a cseh és lengyel versenytársak előttünk járnak, így felmerül a kérdés, hogy milyen állami ösztönzőkre lenne szükség ahhoz, hogy ezen a területen erősödjünk.

A szakpolitikai csomag UGYANAKKOR azt a célt is megfogalmazza, hogy 2035-re a magyar kiskereskedelem Európa legdigitálisabban fejlett ágazatává váljon.

A beszélgetés további megállapítása, hogy a következő 5-10 évben várhatóan erősödni fog a koncentráció a szektorban, és meghatározó szerepet kap a digitalizáció és az automatizáció.

A szakpolitika szerepe ebben az átalakulásban elsősorban a keretek meghatározása és a hosszú távú kiszámíthatóság megteremtése lesz

- zárta gondolatait Kozák Ákos.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images