HUN-REN: Stratégiai kérdés, hogy Magyarország meghatározója legyen az AI fejlődésének

Ezen a héten Budapestre érkeznek a világ legismertebb mesterséges intelligencia kutatói, hogy a legújabb fejlesztésekről, trendekről és áttörésekről beszéljenek az „AI Symposium 2025”-ön. Mit jelent egy ilyen konferencia megrendezése a hazai kutatók és a HUN-REN számára?

Fontosnak tartjuk, hogy Magyarország nemzetközi szinten is látható szereplővé váljon a mesterséges intelligencia kutatás területén, ezért hívtuk meg a legelismertebb, legtöbbet idézett kutatókat, akik meghatározó hatással vannak a saját szakterületük fejlődésére. A célunk, hogy minél több hazai kutató, egyetemi és kutatóintézeti szakember vegyen részt a szimpóziumon. A meghívott szakemberekkel közösen határoztuk meg a témaköröket, amelyekben nemzetközi együttműködési lehetőséget is látunk. Szeretnénk, ha ezek a kutatók megismernének minket, mi pedig inspirációt merítenénk az ő gondolataikból. Olyan kutatási irányokat keresünk, amelyekbe Magyarország is aktívan és értékteremtő módon tud bekapcsolódni.

A konferenciát kiemelt partnerünkkel, a világ egyik vezető AI-egyetemével, a szingapúri Nanyang Technological University-val (NTU) közösen rendezzük meg. Tőlük egy 15 fős delegáció érkezik, köztük neves kutatókkal, akik előadásokat tartanak és részt vesznek a bilaterális kapcsolatok építésében.

Vendégeink itt tartózkodása alatt számos fontos megbeszélésre kerül sor, közösen határozzuk meg a doktori programokat, a kutatói és hallgatói együttműködéseket, valamint a kutatócsoportokat, amelyek egy-egy konkrét téma köré épülnek. 

Bízunk benne, hogy ez az esemény lendületet ad egy önálló AI-kutatási program elindításához a HUN-REn-en belül, amely később akár egy mesterséges intelligencia-kutatóintézetté is alakulhat.

Ha az AI-t nem csupán alkalmazási eszközként kezeljük, hanem egy dedikált kutatóintézet keretei között, központilag vizsgáljuk, akkor a tudás és az innováció is egy helyre összpontosul. Ez jelentősen növeli annak esélyét, hogy az itt születő eredmények beépüljenek az értékláncba, és kézzelfogható előnyöket biztosítsanak Magyarország számára. Amennyiben létrejön a kutatóintézet, az egy világos irányt ad, és segít megerősíteni pozíciónkat ezen a területen. 

Miért fontos, hogy Magyarország maga is kutassa és fejlessze a mesterséges intelligenciát? Mi a jelentősége ennek a digitális önrendelkezés, illetve a gazdaság versenyképessége szempontjából?

Ha nem ismerjük azokat a kulcsmodelleket és algoritmusokat, amelyek alakítják a világ működését, könnyen kiszolgáltatottá válhatunk. Nem tudjuk majd eldönteni, mi előnyös számunkra, és mi jelent kockázatot, például, ha egy másik ország által fejlesztett modellt használnánk. Ahhoz, hogy ne csak passzív felhasználók, hanem aktív alakítók legyünk, értenünk kell, hogyan működik és milyen elvek mentén fejlődik a technológia, valamint tudnunk kell saját, jól alkalmazható modelleket is fejleszteni.

Jelenleg a hálózat mind a 49 kutatóhelyén folynak AI-alapú kutatások, a legmélyebb elméleti kérdésektől a nyelvi modellekig, képfeldolgozástól az orvosi és ipari alkalmazásokig. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak alapkutatások szülessenek, hanem legyenek olyan kutatócsoportjaink is, amelyek képesek ezeket a felfedezéseket a gyakorlatban is alkalmazni, például az orvosi diagnosztikában, az ipari automatizálásban, vagy éppen a robotikában. Ha egy kutatócsoport új megoldást talál, rendelkeznünk kell azzal a képességgel is, hogy azt továbbvigyük az értéklánc mentén a fejlesztésen keresztül, egészen a piacképes termékig vagy szolgáltatásig.

A tudásalapú innováció növeli Magyarország versenyképességét, és ezek a magas hozzáadott értéket képviselő projektek vonzóak lehetnek a nemzetközi befektetők számára.

Ha nem élünk ezekkel a lehetőségekkel, akkor nemcsak a hazai kutatások maradnak le, de a gazdaságunk is komoly hátrányba kerülhet. A mesterséges intelligencia jövője mindannyiunkat érint, ezért fel kell rá készülnünk. Önmagában az AI nem teremt értéket, annak hoz hasznot, aki tudatosan és jól használja. Adaptáció és gyakorlati alkalmazás nélkül pedig nincs technológiai fejlődés, ezért indítottuk el az AI 4 Impact programot, amely célja, hogy az AI képes legyen minden területen, egymásra épülő rendszerekben támogatni a kutatási tevékenységeket a kutatástól az adminisztráción át a gyakorlatba ültetett innovációig. A Mesterséges Intelligencia Koalíció alapító tagjaként és vezetőjeként első kézből követem, hogy milyen gyors ütemben fejlődik a technológia. Létfontosságúnak tartom, hogy minden kutató számára elérhető legyen a megfelelő tudás és képzés, amely segíti őket abban, hogyan alkalmazzák az AI-t a saját szakterületükön.

Minél több eredeti ötletünk van, annál nagyobb a hozzáadott értékünk a gazdaság fejlődéséhez. Ezt kell most világosan megértenünk, hogy innentől kezdve ez már véresen komoly és a gazdaság összes alrendszerének végig kell gondolnia, hogy milyen ütemben biztosítja a technológia adaptációját. A mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a gyógyászatban, az egészségügyben mindenkinek tudatosítani kell, hogy mik a változás mozgatórugói. Értenünk kell a lehetőségeinket ahhoz, hogy élni tudjunk velük, így válhatunk formálóivá ennek a világnak. 

Milyen eszközökkel, szervezeti fejlesztésekkel növelhető tovább a magyar kutatás nemzetközi versenyképessége és láthatósága?

Tavaly átfogó feltárást végeztünk a hazai tudományos teljesítményről, különös tekintettel a publikációk minőségére és hatására. A kutatási eredmények teljes körű feltárása során nem csupán adatokat elemeztünk: a világ vezető szakértőit is meghívtuk Magyarországra, hogy személyesen ismerjék meg a hazai kutatóhelyeket. Az energetika, fizika, szerves kémia és nukleáris energia területén elismert tudósok segítettek abban, hogy mélyebb, szakmailag értékesebb értelmezést nyerjünk az eredményekből.

Mind a 49 intézetünkbe elvittük a szakértőket, hogy személyesen beszéljenek a kutatókkal és megvizsgálják az általuk kapott adatokat. Kidolgoztunk egy módszertant, amely alapján arra kértük őket, hogy véleményezzék, értékeljék és inspirálják a kutatókat. Ez a ‘peer review’, ami a tudományos világban elterjedt, de Magyarországon eddig nem volt gyakorlat. Tavaly januárban indítottuk el a folyamatot, és fél éven át minden kutatócsoportot meghallgattunk. A szakértők ezt követően javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket célzottan visszaküldtünk a kutatócsoportoknak. Meggyőződésem, hogy ez kulcsfontosságú a fejlődés szempontjából.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen értékekkel rendelkezünk, hogy meghatározhassuk a kitörési és fájdalompontokat. Ha ezeket pontosan látjuk, akkor tudjuk, hol kell erőforrást allokálni, és elkerülhetjük, hogy túl sok kis, széttartó kutatócsoport jöjjön létre, amelyek nem építenek egymás munkájára. Meg kellett értenünk a hálózat állapotát és tudományos teljesítményét, hogy egy célzott és hatékony stratégiát alkothassunk. Ebből indult el az a változási folyamat, amely a HUN-REN törvényhez vezetett.

A kormány az általunk felvázolt új stratégia mentén többletfinanszírozást biztosít, így a következő három évben megduplázza a hálózat költségvetését. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy elindítsuk a kutatói életpályamodelleket, rendezzük a bérszinteket, és teljes átláthatóságot teremtsünk abban, amit egy fiatal tehetség vagy kutató számára kínálunk.

A célunk, hogy az AI és más kiemelt területeken a HUN-REN kellően vonzó és inspiráló környezetet alakítson ki, amely segíti a tehetségek fejlődését és világszínvonalú eredmények elérését.

Az, hogy az országban az állam megerősített figyelmet és finanszírozást fordít a kutatásokra, már önmagában is vonzó lehet a nemzetközi partnerek számára. A HUN-REN törvény és a költségvetés megduplázása azt jelzi, hogy tudatos építkezés zajlik, ami koncentrált tudást és együttműködési lehetőségeket teremt. A hosszú távú megítélést természetesen a teljesítmény határozza majd meg, de a világos stratégia és nyitott kommunikáció már most új együttműködéseket indítanak el.

Miben rejlik a mesterséges intelligencia valódi újdonsága más, korábbi technológiai áttörésekhez képest? És hogyan kerülhetőek el azok a kockázatok, amik egy új technológia széleskörű társadalmi adaptációjánál merülnek fel?

Az AI valódi újdonsága nem csupán technológiai természetű, hanem abban a páratlan sebességben rejlik, amellyel fejlődik és átalakítja a világot. Míg az olyan technológiák, mint az elektromosság vagy az internet bevezetése és széles körű elterjedése évtizedeket vett igénybe, az AI néhány hónap alatt gyökeresen új megoldásokat kínál. Az egészségügytől a közlekedésen át az államigazgatásig, naponta jelennek meg olyan új modellek, alkalmazások, amelyek korábban elképzelhetetlen lehetőségeket teremtenek.

Ahhoz viszont, hogy ez a gyorsan fejlődő technológia felelős módon épüljön be a mindennapjainkba, először is meg kell értenünk az AI működését, és nemcsak technológiai szinten, hanem társadalmi és etikai szempontból is. Annak érdekében, hogy az alkalmazása átlátható, biztonságos és igazságos legyen, világos kereteket kell meghatározni. Emellett szükség van egy jól működő együttműködésre a kutatók, fejlesztők, szabályozók és a társadalom között. 

Egyre eredményesebbek a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI) és a HUN-REN - Szegedi Tudományegyetem közös Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjában folyó kutatások, akik azzal foglalkoznak, hogy

modellezzék és jobban megértsék a mesterséges intelligencia működését, vagyis azt a bizonyos fekete dobozt, amely jelenleg még sok szempontból átláthatatlan.

Mivel az AI-t úgy fejlesztik, hogy mindig adjon választ, mindig felismerjen valamit az adatokból, különösen fontos kérdés, hogyan garantálhatjuk, hogy ezek a válaszok megbízhatóak legyenek, ne pedig hallucinációk. Ehhez pontos és ellenőrzött bemeneti adatokra, valamint olyan szabványokra és etikai normákra van szükség, amelyek már a fejlesztés és a tanítás során biztosítják a rendszer felelősségteljes működését. Ez minden érintett – a finanszírozók, a fejlesztők, az adatgazdák és a felhasználók – közös érdeke és felelőssége. Csak így jöhet létre olyan mesterséges intelligencia, amely nemcsak hatékony, de fenntartható, megmagyarázható és valóban az ember javát szolgáló eszköz.

Lassan egy olyan társadalom képe rajzolódik ki előttünk, amelyet a felhőalapú rendszerekre épülő prediktív technológiák kereteznek. Mennyire működnek jól ezek a modellek, lehet alapozni arra, amit az AI javasol? És mindez valóban megváltoztatja az életünket?

Az előrejelzések pontossága alapvetően a rendelkezésre álló adatok minőségétől és mennyiségétől függ. Minél több, pontos és releváns adat keletkezik digitálisan – és ma már szinte minden adat ilyen formában jön létre –, annál jobb predikciók készíthetők. A különböző adatforrások összehangolt feldolgozása és a fejlődő algoritmusok képesek az adatokat nemcsak egy területről, hanem különböző szempontokból is értelmezni. Ez az összetett adatértelmezés biztosítja, hogy az előrejelzések megbízhatóak legyenek.  

Ma már bizonyos dolgokról hamarabb érkezik értesítés, minthogy azok ténylegesen aktuálissá válnának. Például, ha hamarosan lejár a személyi igazolványunk, nem kell külön utánanéznünk, több héttel korábban figyelmeztetést kaphatunk róla. Bár ez elsőre apróságnak tűnik, valójában a pontos és időben érkező értesítések mögött sokféle rendszer összehangolt működése áll, amelyek a digitális adatokat feldolgozzák és elemzik. Hasonló fejlődés zajlik az orvosi diagnosztikában is, ahol viselhető eszközök segítségével az orvosok valós időben követhetik a beteg állapotát. Ha elég adat áll rendelkezésre a szervezet aktuális működéséről és azokat megfelelően értelmezik, akár előre is jelezhető, hogy például három nap múlva hátfájásunk lesz. És ha ezt előre tudjuk, lehetőségünk van időben konzultációt kérni, vagy tenni valamit a fájdalom megelőzése érdekében. 

Azért fontos, hogy előre lássunk bizonyos dolgokat, hogy időben tudjunk reagálni rájuk. Ezeknek az előrejelzéseknek a valódi hatása tehát abban mutatkozik meg, hogy tényleges cselekvésre késztetnek.

A cikk megjelenését a HUN-REN támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio