A humán tőke reneszánsza: hogyan írja át az AI a HR prioritásait?

Abban lassan szinte kivétel nélkül minden cégvezér egyetért, hogy a HR egyre nagyobb szerepet tölt be a szervezetek életében, miközben mind tágabb rés tátong a terület stratégiai potenciálja és aközött, hogy a terület mennyiben járul hozzá ténylegesen az üzleti eredményekhez és mit érzékel mindebből a külvilág.

Szakemberek azért is látnák szívesen a HR befolyásnövekedésének felgyorsulását, mert egyre többen látják, hogy a vállalatok legértékesebb vagyoneleme a személyi állomány. Ezért sem véletlen, hogy az S&P statisztikái szerint az erős well-being indexet felmutató szervezetek jellemzően több mint 150%-kal magasabb cégértékkel számolhatnak.

Erre a bizonyos emberi tényezőre a mesterséges intelligencia korában még nagyobb hangsúly kerülhet. A technológia már a toborzás fázisában dominanciára tör, elég csak az általa írt önéletrajzokra, illetve a fogadói oldalon a cv-k szűrésére, vagy az álláshirdetések megfogalmazásához és targetálásához használt alkalmazásokra gondolni.

Az igazán gyökeres AI-hajtotta változás azonban a munkahelyi feladatok és munkakörök terén zajlik. A generatív AI-modellek drámai hatékonyságjavulást eredményeznek, miközben a tech hallucinációra és elfogultságra való hajlama miatt az ember jelenléte a folyamatokban továbbra sem sprórolható meg – innen származik a „human in the loop” követelmény létjogosultsága.

Galéria30 képHR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum

Ezzel együtt az AI önmagában, illetve a kapcsolódó HR tech nem tekinthető csodaszernek, hiszen bizonyos megoldások csak megfelelő szintű adatmenedzsment protokollok megléte esetén működnek, valamint mindig a mélyére kell nézni annak, hogy egy-egy trend ténylegesen szolgálja-e a cég működését.

Ne hajkurásszunk trendeket anélkül, hogy értenénk a saját üzleti szükségleteinket. Legyen szó egy új eszközről, politikáról vagy előnyről, minden kezdeményezést hozzunk összhangba a szervezeti célokkal és a munkavállalói prioritásokkal

– javasolja Sarah Chang, a Clearwater HR Consulting vezérigazgatója.

A személyzeti osztályon ugyanakkor óriási a nyomás, hiszen egyrészt a költséghatékonysági és a folyamatos termelékenység-növekedési elvárásoknak megfelelően kell alakítania a szervezetet, miközben valahogy kénytelen mederben tartani a munkaerő oldalán az AI térhódítása kapcsán jelentkező aggodalmakat.

A HR-esektől várják a készségdeficit kezelését is, ami egyre nagyobb méreteket ölt az AI readiness felé vezető úton.

A munkáltatók ugyanis úgy számolnak, hogy a diszrupció 2030-ra a munkavállalói készségek közel felét fogja érinteni, míg tízből hat dolgozó már 2027-ig kiegészítő képzést igényel majd.

HR (R)EVOLUTION 2025 – Powered by Prohuman & Pénzcentrum

Hogyan borít asztalt az AI munkahelyi környezetben? Mit tehet a HR, hogy egyensúlyba hozza az innovációt és az emberközpontúsággal? Lehet-e kezelni a munkakörök radikálás átalakulását úgy, hogy az a hatékonyságnövelés mellett megőrizze a munkahelyi békét is? Erre is fény derül a HR (R)evolution 2025-ön. Regisztráljon most!

Információ és jelentkezés

Quiet quitting után quiet cutting

A munkavállalói aggodalmakat erősíti a Meta közelmúltbéli lépése is, amely az állomány 25%-os megkurtítása mellett 10 milliárd dollárral (!) növelte meg AI-infrastruktúra költéseit. Ebben a nem túl derűs közegben a munkaadók egyre erősebb pozícióba kerülnek, és gyakran megnyújtják a munkaidőt, hogy az emberekben kialakuljon egyfajta válság üzemmód érzet.

A fiatalabb generációk által meghonosított, a munkahelyen a minimum teljesítményre koncentráló quiet quitting mozgalom után közben az úgynevezett „quiet cutting” jelensége is felütötte a fejét, amivel − ha úgy tetszik − a vállalatok vágnak vissza, vagyis ennek keretében a munkatársakat a korábbihoz képest alacsonyabb presztízsű munkakörbe helyezik, ezzel terelgetve őket az önként felmondás irányába. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg helyen a kilépőket nem pótolják, mert megoldják az új helyzetet a feladatok szétterítésével vagy az automatizáció szélesebb körű használatával.

Biztonság mindenek felett

Mindez oda vezet, hogy a covid utáni nagy felmondási hullámot (Big Resignation) a nagy maradás utáni vágy (Big Stay) életérzése követheti. A biztonság iránti fokozódó igény idehaza is tetten érhető. Ahogy a Randstad elemzéséből kiderül, a magyar munkavállalók választásában a munkahely biztonsága hatalmasat ugrott előre. Az emberek nem érzik biztonságban magukat, fontos nekik, hogy bízzanak a munkahelyben.

Ebben az AI által beárnyékolta jelenben globális trend, hogy a hagyományos, kétkezi munka iránti kereslet a reneszánszát éli. Az egy dolog ugyanis, hogy Kínában már néhol autonóm gépek végzik az útépítést egy-két IT szakember felügyelete mellett, összességében a fizikai dolgozókat egyelőre jóval nehezebb pótolni, mint a kreatív szakmák képviselőit, vagy a jellemzően repetitív feladatokat ellátó adminisztrátori munkaköröket betöltőket.

A szuperdolgozóké a jövő

A skála másik végén az ún. „new collar” állások vannak, amelyek magas fokú képzettséget követelnek meg a tech, elsősorban az AI és a kiberbiztonság terén, de nincsenek feltétlenül diplomához kötve. Az ilyen álláshelyek betöltésére alkalmas munkatársaknál további elvárás a szükséges soft skillek megléte, illetve a tanulásra való fogékonyság.

És itt jutunk vissza a munkahelyi jóllét kérdéséhez, amelyet továbbra is mindenki kritikus fontosságúnak vél – a technológia szédítő tempójú fejlődése ellenére avagy mellett. A well-beingbe történő befektetés ugyanis csökkenti a fluktuációt, növeli a bevonódást és táplálja a vállalati kultúrát.

Az emberi tényező priorizálása az, ami valójában kiteljesítheti az AI igazi potenciálját, és ez a Josh Bersin által „superworker”-nek nevezett munkavállalói típus eljövetelében csúcsosodhat ki,

akinek a kreativitását, termelékenységét és döntéshozó képességét korábban soha nem látott szintre turbózhatja fel a mesterséges intelligencia. A HR-nek e transzformáció élére kell állnia azáltal, hogy egyensúlyt teremt az innováció és az embert elsődlegesként kezelő megközelítés között.

A témát részletesen taglaljuk a november 26-i HR (R)evolution konferecián.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images