A Tisza-tó válhatna Magyarország egyik legnagyobb energiatárolójává

"A zöldülés nem úri hóbort vagy hobbi, hanem szükséges és elengedhetetlen dolog" - emelte ki Héjj Tibor, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) energiaipari és ESG szakértője.

Az előrejelzések szerint az elektromos áram felhasználása a következő 30 évben megduplázódik, és az összes energiafelhasználás közel egyharmadát fogja kitenni. Ez a tendencia is alátámasztja a zöld átállás fontosságát. Az Európai Unió kiemelt prioritásként kezeli a zöldülést, és jelentős forrásokat biztosít erre a célra. A 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésben számos alap és program támogatja a zöld átállást. Ezek közül kiemelkedik a Horizont Europe kutatás-fejlesztési program, valamint a LIFE program. A Horizont Europe keretében magyar cégek is sikeresen pályáztak már, 2 millió euró körüli összegeket elnyerve energetikai fejlesztésekre.

A LIFE program tiszta energiaátmenet alprogramjában a 2025-2027-es időszakra még 413 millió euró áll rendelkezésre.

"Az Európai Unió tényleg a teljes fejlesztéstől a piacra vitelig támogatja a különböző innovatív, új és európai szinten is jelentős fejlesztéseket" - hangsúlyozta Héjj Tibor. Kiemelte, hogy a pályázatok általában nemzetközi konzorciumokat részesítenek előnyben, és a támogatási intenzitás jellemzően 60-70%, de akár 80-90% is lehet. Az elnyert támogatások elszámolása is egyszerűbb, mint a hazai pályázatoknál.

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) állami háttérintézményként segíti a hazai szervezeteket az uniós pályázatokon való sikeres részvételben, a pályázatokról való tájékozódástól kezdve a konzorciumok összeállításán át a megfelelő pályázatírók megtalálásáig.

A konferencián Pokol László, a Green Cloud Platform vezérigazgatója beszélt a vállalatok zöldülési törekvéseiről és az energiaszektor előtt álló kihívásokról. A zöldülés folyamatában az előadó három fő lépést javasolt: az elektrifikációt, az energiafogyasztás optimalizálását és minimalizálását, valamint a zöldenergia vásárlását. Ez utóbbira a PPA (Power Purchase Agreement) szerződéseket ajánlotta, amelyek hosszú távú, fizikai energiavásárlási megállapodások a termelők és a fogyasztók között.

Magyarország energiamixe: szakértők szerint nincs egyetlen megoldás a fenntarthatóságra

Magyarország energiamixe jelenleg közel optimális, de a jövőbeli fejlesztésekhez számos kihívással kell szembenézni. A Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Magyarország zöld energiamixe - kihívások, következő lépések panelbeszélgetésének szakemberei egyetértettek abban, hogy az erős atomenergia-bázis és a jelentős napenergia-kapacitás versenyelőnyt jelent, miközben a szélenergia területén még van fejlődési lehetőség. A több mint 8 gigawattos napelem-kapacitás mellett az energiatárolás jelenti a legnagyobb kihívást, amelyre innovatív megoldásokat javasoltak, például a Tisza-tó energiatározóként való használatát. A szakértők hangsúlyozták, hogy a piaci alapú működés és a megfelelő szabályozási környezet kialakítása kulcsfontosságú, mivel a jelenlegi piaci logika már "fényévekkel" megelőzi a szabályozási keretrendszert.

"A magyar energiamix, a villamosenergia-termelési mix nagyjából optimális egy-két megjegyzéssel. Szerintem fontos, hogy van egy erős atomenergia-láb, ami nagyon komoly versenyelőnyünk, és amit nem szabad elveszíteni. Nagyon szépen állunk a naperőművek teljesítményében, a szélenergia viszont méltatlanul alul van reprezentálva. ből azt gondolom, és ezt látjuk máshol is, a régióban is, azon kívül is méltánytalanul van alulreprezentálva" - fogalmazott Beck Zsófia, a BCG kelet-közép európai energiaiparért felelős ügyvezető-igazgató partnere és az integrált energiaközmű szegmens globális vezetője.

Magyarország jelenleg több mint 8 gigawatt beépített napelemkapacitással rendelkezik, ami jelentős előrelépés az elmúlt évtizedhez képest. Horváth Gergely Domonkos, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója elmondta, hogy vállalatuk mintegy 800 megawattnyi napenergia-kapacitással rendelkezik, ami az ipari piac 20-22%-át jelenti. Emellett két vízerőművet (43 megawatt), egy 23 megawattos szélerőművet üzemeltetnek, és a geotermikus energia területén is elindultak.

Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke szerint bár Magyarország "olimpiai bajnok" a napenergia területén, fontos kérdés, hogy milyen áron értük el ezt. "Ahhoz, hogy a következő olimpián is ott tudjunk lenni, a tárolási kérdést meg kell oldani, és hogy ésszerűen tudjunk gazdálkodni az eszközökkel, nagyon jó lehetőséget teremt a kollokálás, amikor meglévő csatlakozási pontot kapacitását próbáljuk maximálisan kihasználni" - hangsúlyozta a panebeszélgetésben.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az energiatárolás kulcsfontosságú kérdés, de nem tekinthető egyedüli megoldásnak. "Szerintem hagyni kellene egy kicsit a piacot alkalmazkodni, mert például az energiatárolók önmagában is megépülnének, nem csak a támogatásokra támaszkodva" - vélekedett Pokol László, a Green Cloud Platform vezérigazgatója.

A BCG szakértője szerint nincs "svájci bicska", vagyis egyetlen technológia, ami minden problémát megoldana. "Volt már a PV a svájci bicska, akkor abba is kicsit belesültünk, mert túltoltuk, és most nemcsak Magyarországról beszélek, hanem európai szintről. Utána jött az offshore, mint svájci bicska, rájöttünk, hogy annak a hálózatra csatlakoztatása problémákba ütközhet, utána jött a hidrogén, mint svájci bicska, és akkor most jön az energiatároló, mint svájci bicska, de önmagában egyik technológia sem oldja meg a kihívásokat" - magyarázta.

Az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója egy érdekes példát is megosztott: "Mi előjöttünk azzal a gondolattal, hogy tárolásra használható például a Tisza-tó is, tehát olyan időpontokban, amikor alacsony az energia ára, akkor egy kicsit felduzzasztjuk. Itt mivel nagy vízfelületről van szó, itt néhány centiméteres emelkedésről beszélünk, és amikor meg magas az energiaár, akkor nyilvánvalóan többet eresztünk át."

Ez a megoldás körülbelül 13-16 megawattórányi energiát jelenthet, beruházási költség nélkül.

A szakértők kiemelték a szabályozási környezet fontosságát is. Novák Csaba szerint a piaci logika már "fényévekre előzi meg a szabályozási keretrendszert", és szövetségük azon dolgozik, hogy a bizonytalanságok ne akadályozzák a piaci megoldások érvényesülését. A BCG szakértője hozzátette, hogy a

szabályozásnak az lenne a dolga, hogy megteremtse a feltételeket a piaci alapú működéshez.

A jövőt illetően a szakértők egyetértettek abban, hogy a piaci alapú működés, a kevesebb támogatás és a könnyített folyamatok jelenthetik a siker kulcsát. Az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója szerint a pontos tervezés, az adatalapú döntések és a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet elkerülni a rendszerben jelenleg tapasztalható feszültségeket. A Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke pedig azt emelte ki, hogy a háztartási méretű kiserőművek szegmensének a kiegyenlítő energiában való részvétele jelentős potenciállal bír.

Címlapkép forrása: Portfolio