Tőkebevonás vagy hitel? Egyre több kkv keresi a megfelelő finanszírozási formát

A Portfolio és a Kavosz közös országjárásának szegedi állomásán Dr. Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta a kamara érdekképviseleti szerepének felértékelődését, valamint a tudásalapú működés fontosságát.

A közel 1200 önkéntes taggal és 36 ezer regisztrált vállalkozással az ország második legnagyobb kamarájaként a szervezet aktívan részt vesz a vállalkozások támogatásában, többek között a Demján programban és a Széchenyi Kártya Programban. Utóbbira már 2000 igénylés érkezett be, emellett a kamara saját, kamatmentes hitelprogramot is működtet.

A rendezvényen a VOSZ megyei elnöke, Sipos Tamás is köszöntötte a résztvevőket, kiemelve a vállalkozói közösség együttműködésének és tapasztalatcseréjének jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Kártya Program nem csupán pénzügyi segítséget jelent, hanem biztonságot és támogatást nyújt a vállalkozóknak, hogy bátrabban tervezhessenek és növekedhessenek. 

Új lehetőségek a Demján-programban

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, dr. Balog Ádám a konferencián beszélt a reálgazdaság és pénzgazdaság viszonyáról, valamint a hazai kkv-k finanszírozási helyzetéről. 

 "Azok a gazdaságok szoktak sikeresek lenni, ahol a reálgazdaság megy elől, és a pénzgazdaságnak megvan egy nagyon közeli, de másodlagos funkciója" - emelte ki előadásában. 

A szakember szerint a Széchenyi Kártya Program fontos eszköz a kkv-k finanszírozáshoz jutásának biztosítására, tekintve, hogy jelenleg a hazai kkv-k hiteleinek közel 50%-át a KAVOSZ programokon keresztül nyújtják. 

A vállalkozások fejlesztési céljai között az ingatlanvásárlás és -felújítás mellett egyre nagyobb az igény az energiahatékonysági és IT beruházásokra is, ezek finanszírozása azonban kihívást jelent a bankok számára.

 Dr. Balog Ádám kiemelte, hogy dolgoznak új termékek kifejlesztésén olyan területeken, ahol a piaci finanszírozás nem működik megfelelően, például mikrohitelezés, agrárfinanszírozás és a faktoring piac fejlesztése terén. Ezekről a tervekről várhatóan hamarosan konkrétumokat is be tudnak majd mutatni. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által indított Demján Sándor Tőkeprogram új lehetőséget kínál a magyar kis- és középvállalkozások számára. A program 100 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik, és cégenként 100-200 millió forint közötti finanszírozást biztosít. 

A tőkeprogram előnyeit részletesen Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke és az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgató-helyettese ismertette. 

"A tőkefinanszírozásnál sokkal inkább a cég jelenét és jövőjét próbáljuk meg minősíteni és beértékelni. Megnézzük a vállalkozó terveit, álmait, és azt próbáljuk meg felmérni, hogy a cégben lévő kompetencia mire képes" - összegezte.

 A finanszírozás módja egy 1%-os tulajdonrész megszerzése a célvállalatban, amihez egy 5%-os kamatozású tulajdonosi hitel társul. A hitel futamideje 6 év, és csak a kamatot kell évente fizetni, a tőkerészt a futamidő végén kell egy összegben visszafizetni. 

A program elsősorban beruházási célokat támogat, de az összeg 50%-a forgóeszköz-finanszírozásra is fordítható, így pedig olyan célokra is felhasználható, amelyekre más források nehezen elérhetők, például cégfelvásárlásra vagy vezetői kivásárlásra.

 A finanszírozásról háromszintű minősítési rendszer alapján döntenek: 40%-ban múltbeli pénzügyi adatok, 30%-ban a kamara munkatársainak értékelése és 30%-ban a program szakértőinek véleménye alapján.

 A döntési folyamat viszonylag gyors, optimális esetben akár 6 hét alatt megtörténhet a folyósítás.  

 Jelenleg a program főként budapesti cégeket ért el, de a tőkealap szeretné, ha több vidéki vállalkozás is élne a lehetőséggel. Ács Zoltán kihangsúlyozta, hogy az 1%-os tulajdonrész ellenére nem szólnak bele a cégek üzleti döntéseibe, és átlátható együttműködést biztosítanak. 

Digitalizációtól és a beszállítói program a VOSZ-nál

Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ szolgáltatási és projekt igazgatója a szervezet legújabb kezdeményezéseit és eredményeit ismertette a rendezvényen.  

"A vállalkozások sikerének titka a folyamatos fejlődés és a lehetőségek kiaknázása" - hangsúlyozta. A VOSZ az elmúlt időszakban számos új programot indított, köztük az energetikai és HR szekciót, valamint a VOSZPORT alkalmazást, amely elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési díjat is. 

 A szervezet aktívan részt vesz az ESG Tanácsban, képviselve a vállalkozások érdekeit. A Széchenyi Kártya Program keretében 2024-ig félmillió hitelszerződéssel 9000 milliárd forint kedvezményes hitelt biztosítottak a magyar vállalkozásoknak. 

Az igazgató kiemelte a VOSZ beszállítói programját, amelyet a PwC Magyarországgal együttműködve valósítanak meg. A Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma 6 ország 25 magyar vállalkozói szervezetének nyújt közös érdekképviseletet.

 A VOSZ számos rendezvényt szervez, köztük a VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetemet és a TOP VOSZ elnökségi üléseket. A szervezet által működtetett Országos Év Vállalkozója díjat és a Vármegyei Prima-díjat 25 év alatt több mint 2700 díjazott vehette át.

Permakrízisben a magyar gazdaság

A magyar gazdaság jelenleg egy elhúzódó, bizonytalan és kiszámíthatatlan környezetben, úgynevezett "permakrízis" állapotában van – kezdte előadását Beke Károly, a Portfolio elemzője. 

A szakértő szerint a GDP-adatok nem festenek jó képet a gazdaság helyzetéről: a 2008-as pénzügyi válság és a 2020-as Covid-járvány is letérítette a magyar gazdaságot a korábbi növekedési pályájáról, és most már az alsó trendvonaltól is kezd eltérni. 

 A kilátások sem biztatóak: míg 2024 elején még 3-4% körüli gazdasági növekedést vártak 2025-re a szakértők, most már csak 0,7%-ra számítanak. A Magyar Nemzeti Bank legutóbb 0,6%-ra rontotta az idei évre vonatkozó előrejelzését. 

 Az elemző szerint kérdéses, hogy ciklikus vagy strukturális problémákkal áll-e szemben a magyar gazdaság. A ciklikus problémák mellett szól, hogy várhatóan lesz élénkítő európai gazdaságpolitika, csökkent a vámháborúval kapcsolatos bizonytalanság, és nagy exportkapacitások lépnek be a magyar gazdaságba (pl. CATL, BMW, BYD beruházásai). 

 Ugyanakkor strukturális kihívásokat jelentenek a blokkosodás, a kereskedelmi protekcionizmus, az európai gazdaság versenyképességi problémái, valamint a járműipar átalakulása. Az elektromos autózásra való átmenet is lassabb a vártnál. 

 Beke Károly kiemelte a költségvetés helyzetét is:

Ami probléma a magyar gazdaság szempontjából, az a fiskális alkoholizmus. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a politika folyamatosan egyfajta késztetést vagy kényszert érez arra, hogy amint egy kis mozgásteret lát a költségvetésben, azt azonnal elköltse."

Az elemző szerint a tartós 4-5%-os gazdasági növekedés feltételei jelenleg nincsenek meg Magyarországon. A munkaerőhiány és a hatékonyság javításának hiánya miatt ez egyelőre nem reális cél. 

Végül Beke Károly kitért a forint helyzetére is. Az euró-forint árfolyam nemrég törte át az alsó trendvonalat, ami a gazdaságpolitika váltását jelzi: a kormány és a jegybank is kifejezetten erősebb forintot szeretne.

Túlságosan kockázatkerülők a magyarok

A magyar vállalkozások pénzügyi tudatossága és finanszírozási szokásai jelentős fejlődési potenciált rejtenek magukban - derült ki az eseményt záró szakmai beszélgetésen, ahol a hazai finanszírozási piac szakértői osztották meg tapasztalataikat.

A panelbeszélgetésen részt vett Ács Zoltán, az MKIK Tőkealapkezelő vezérigazgató-helyettese, Balog Ádám, az MKIKE alelnöke, Halápi Dóra, a Halápi Ivicsics Ügyvédi Társulás partnere, valamint Kaszás Anikó, a Solve Electric Technologies Kft. ügyvezetője.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a devizahiteles válság generációs traumát okozott, ami még ma is érezteti hatását a finanszírozási döntésekben. Balog Ádám kiemelte, hogy a magyar vállalkozások jelentős része túlzottan óvatos a külső finanszírozással kapcsolatban, amit jól mutat, hogy a vállalati betétállomány mintegy 9000 milliárd forint, míg a hitelállomány csak 6000 milliárd körül mozog.

A magyar vállalkozások finanszírozási lehetőségei között két fő irány különböztethető meg: a hitelalapú és a tőkealapú finanszírozás. Ács Zoltán a Demján Sándor Tőkeprogramot mutatta be, amely 100-200 millió forintos befektetést kínál vállalkozásoknak, míg Balog Ádám a hitelprogramok előnyeit részletezte.

A szakértők szerint a két finanszírozási forma nem feltétlenül versenytársa egymásnak, sokkal inkább kiegészíthetik egymást. Ács Zoltán hangsúlyozta:

Léteznek olyan beruházási célok és és körülmények, amikor a két termék valóban versenytársként jelenik meg, és ilyenkor érdemes mérlegelni, melyik bizonyul megfelelőbbnek. Ugyanakkor sokkal gyakoribbak azok a helyzetek, amikor inkább kiegészítik egymást".

A tőkefinanszírozás egyik sajátossága, hogy a finanszírozó 1%-os tulajdonrészt szerez a vállalatban. Halápi Dóra szerint ez sokszor félelmet kelt a vállalkozókban, ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy ez a tulajdonrész nem jelent beleszólást az üzleti döntésekbe, és a kapcsolat bármikor megszüntethető a tulajdonosok vételi jogának gyakorlásával.

Kaszás Anikó, aki maga is igénybe vette a tőkeprogramot, elmondta, hogy számukra nem a tulajdonrész átadása volt a fő szempont a döntésnél: a Solve Electric Technologies Kft. ügyvezetője szerint a tőkefinanszírozás mellett szólt a gyorsaság és a rugalmasság, különösen az elektronikai iparágban, ahol ezek kritikus tényezők.

"A magyar cégeknek az elektronikai iparágban egyetlen egy lehetőségük van, réspiac specialisták lesznek, tehát olyan területet szemelnek ki maguknak, ami a nagyoknak kicsi, neki meg éppen elég a fejlődésre" - fogalmazott.

A finanszírozási döntés meghozatalánál a szakértők szerint is érdemes figyelembe venni az iparági sajátosságokat és kockázati tényezőket.

Amennyiben például egy vállalkozás a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy más, immateriális javakat előállító szektorban működik, célszerűbb a tőkefinanszírozás felé fordulni, mivel ezen piacok bizonytalansága jellemzően magasabb. Ezzel szemben, ha egy cég például már több, jól bejáratott gyárat épített – ahol az üzleti folyamatok és a várható eredmények nagyfokú előreláthatósággal bírnak –, akkor valószínűleg a hitelfinanszírozás jelenthet optimálisabb megoldást.

A beszélgetés végén a szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar vállalkozások finanszírozási igényei általában reálisak, de fontos, hogy a megfelelő célra a megfelelő finanszírozási formát válasszák. A szakértők hangsúlyozták, hogy mind a hitelalapú, mind a tőkealapú finanszírozási lehetőségek országos lefedettséggel elérhetők a magyar vállalkozások számára.

Címlapkép forrása: Portfolio