Háborús gazdaság indul Európában, de nem ez húz ki minket a válságból

Az angliai Barrow-in-Furness tengerparti városában szeptemberben III. Károly király és magas rangú védelmi tisztviselők részvételével avatták fel a HMS Agamemnon tengeralattjárót. A BAE Systems tulajdonában lévő helyi hajógyár a következő 15-20 évben négy Dreadnought osztályú és akár 12 Aukus osztályú tengeralattjárót fog építeni, ami hosszú távú munkalehetőséget jelent a térségnek.

Az eset jól példázza azt az Európa-szerte zajló folyamatot, amelyben a megnövekedett védelmi kiadásoktól nemcsak biztonságpolitikai előnyöket, hanem gazdasági növekedést, munkahelyteremtést és innovációt is várnak a kormányok – írja az FT.

Az Egyesült Királyság például a becslések szerint évi 36 milliárd fonttal többet fog költeni védelemre a következő évtizedben.

Németország is jelentősen növeli védelmi kiadásait: 2025 és 2029 között 650 milliárd eurót költenének védelmi fejlesztésekre, ami több mint kétszerese az előző öt év összegének. Ennek hatásai már érezhetők olyan helyeken, mint a Saarland tartományban található Nonnweiler, ahol a Diehl Defence rakétagyártó bővíti termelését, vagy Freisen, ahol a KNDS harcjárműgyártó több száz új munkahelyet teremt.

A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a védelmi kiadások növelése önmagában nem oldja meg Európa gazdasági problémáit.

Louis Knight, a Third Bridge elemzője a lapnak arról beszélt, hogy Európa „súlyosan felkészületlen ipari bázissal rendelkezik a megnövekedett kereslet kielégítésére”. A gyártókapacitás bővítése, a szakképzett munkaerő biztosítása és az ellátási láncok fejlesztése egyaránt kihívást jelent.

A közgazdászok szerint a védelmi kiadások általában egynél kisebb „fiskális multiplikátorral” rendelkeznek, vagyis minden elköltött font vagy euró a GDP-t kisebb mértékben növeli, mint ha azt más területekre fordítanák.

Hosszú távú gazdasági előnyök akkor várhatók, ha a kiadások jelentős része kutatás-fejlesztésre irányul, és ha a kisebb, innovatív vállalkozások is részesülnek a megrendelésekből.

Paolo Surico, a London Business School professzora szerint a GDP 1 százalékának megfelelő extra katonai kiadás hosszú távon akár 2 százalékkal is növelheti a kibocsátást és javíthatja a termelékenységet – feltéve, hogy a pénzt K+F-re összpontosítják. Az Egyesült Államokban a védelmi K+F a GDP 0,62 százalékát teszi ki, míg az EU-ban csak 0,04, az Egyesült Királyságban pedig 0,12 százalék.

A védelmi kiadások növelésének egyik pozitív hatása lehet a kevésbé prosperáló régiók gazdasági fellendítése. Az Európai Központi Bank kutatása szerint a védelmi kiadások általában nagyobb előnyökkel járnak az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, míg a gazdagabb háztartások kevésbé profitálnak belőle, mivel magasabb jövőbeli adókra számítanak.

Ethan Ilzetzki, a London School of Economics professzora szerint a hangulat 180 fokot fordult az év eleje óta: a megnövekedett védelmi kiadásokat már nem teherként, hanem lehetőségként értékelik.

Korábban megpróbáltam meggyőzni a döntéshozókat, hogy védelmi fejlesztéseket hajthatnak végre anélkül, hogy az gazdasági katasztrófához vezetne. Most már csodákat várnak tőle

– mondja.

Címlapkép forrása: EU