Magyar bérek: szerintünk meg ezért keresel kevesebbet egy osztráknál
Az írás a hazai bérek színvonaláról kialakult vitához szól hozzá. Az előzmények (Madár István elemzőnk, és Pogátsa Zoltán, illetve egy olvasónk "tollából") itt olvashatók.
Néhány rövid pontban vázoljuk fel a vita lényegét!Első írásunkban a következőket állítottuk:
- Egy gazdaság (ország) bérszintje szoros összefüggésben áll a termelékenységgel. Általánosságban azért alacsonyabb a kereseti szintünk, mert kevésbé hatékonyan termelünk, mint a fejlettebb országok.
- Éppen ezért nagyon gyakran ugyanakkora fizikai és szellemi erőfeszítés is nagyobb teljesítményt eredményez egy fejlettebb országban, a magasabb technológiai szint, tőkeállomány és egyéb, termelékenységet befolyásoló tényezők miatt.
- Gyakran még a termelékenységnek sem kell nagyobbnak lenni. Egy felszolgáló és egy fodrász munkája egy gazdagabb országban egyszerűen többet ér. Vagyis a magasabb nemzeti jövedelemből azoknak is nagyobb rész jut, akiknek a termelékenysége nem magasabb, mint a fejletlenebb országban.
- A külföldi tőke kockázatosabb országban egyszerűen magasabb megtérülést vár el a befektetései után.
Pogátsa Zoltán írásában az állítja, hogy a bérkülönbségekért jórészt a kizsákmányolás felelős.
- A profit és a bérek részesedése a megtermelt hozzáadott értékből nyers bérharc során dől el.
- Ahol az óriási tagsággal rendelkező szakszervezetek és a cégek béralkuiban határozódik meg a bér, ott a bérek magasabbak lesznek.
- A magas kollektív lefedettségű nyugat-európai országok többségében magasabbak a bérek, mint ami a termelékenységből következne, a kelet-európaiakban pedig alacsonyabb.
- Az alacsony bérszinttel, alacsony minimálbérekkel és magas bérkülönségekkel tulajdonképpen magunkra húzzuk az európai alacsony bérezésű termelést.
- Az, hogy a makrogazdasági szinten mért nemzeti jövedelem határozza meg a béreket, tautológia: "rendben lévő, hogy alacsonyak a béreink, mert alacsonyak a béreink."
Rövidebben a két vélemény közötti különbség: Szerintema nemzetgazdasági bérek összességében az ország termelékenységéhez kötődnek, de a szigorúan értelmezett egyedi munkatermelékenységtől eltérhetnek. Egyrészt azért, mert bizonyos esetekben nincs is értelme munkatermelékenységről beszélni (mennyire hatékony egy éttermi felszolgálás), másrészt pedig bizonyos (nem feltétlenül domináns) körben a tőke ki tudja használni a munkaerőpiac tökéletlenségeit.
Az általam felsorolt érvek közül Pogátsa Zoltán ez utóbbira reagál. Pontosabban azt állítja, hogy amikor a tőke és a munkaerő az előállított értéken osztozkodik (profit, osztalék vs. bérek), akkor a nem megfelelő képviselet miatt a bérek lényegesen elmaradnak attól, amit megérdemelnénk. Szerinte ezt kizsákmányolásnak kell nevezni, és a munkavállalók egységes fellépésével lehetne kezelni. Érvelésének egyik eleme, hogy Magyarország a kelet-európai és az angolszász országokhoz hasonlóan rendkívül alacsony kollektív megállapodási rátával a rendkívül magas bérkülönbségeket felmutató országok közé tartozik.
Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy
ettől még az angolszász bérszint sokkal magasabb a magyarénál, tehát aligha tekinthető a bérkülönbségek elsődleges okának az érdemi szakszervezetek hiánya. Vagyis egy ország bérszintjét elsődlegesen mégis csak a "fejlettsége" határozza meg. A vita legfeljebb arról szól, hogy a tőke és munkaerő jövedelmen történő osztozkodását kis mértékben módosítani tudja-e a hatékony érdekképviselet.
Ezt azért érdemes rögzíteni, mert Pogátsa (bár a fenti érveléséhez igazából nem kötődik) az írása végén mégis azt a következtetést vonja le, hogy a fejlettség és a bérszint közötti összefüggés csak egy tautológia, mert annyit állít, hogy "rendben lévő, hogy alacsonyak a béreink, mert alacsonyak a béreink". Szerintem ez félreértés. Egyrészt nincs benne olyan normatív állítás, hogy "rendben lévő". Másrészt az összefüggést lehet ugyan tautológiának nevezni, de nem a szó hétköznapi, pejoratív értelmében, hanem úgy, hogy az összefüggés mögött egy közgazdasági azonosság áll. Ez azonban részemről nem bizonyítási eljárás, csak azt kívántam illusztrálni, hogy a közgazdasági azonosság tapasztalati szinten is azonosítható.
Ez alapján az alábbi ábra (jobb oldala) még pontosabb illeszkedést mutat, és nyoma sincs rajta annak az összefüggésnek, mely szerint az erős szakszervezetekkel jellemezhető országok különösképpen egyedi csoportot képeznének.

Annyit tudunk, hogy a külföldi működőtőkének (ami a hazai nemzeti tőkeállomány kisebb része) valamivel nagyobb megtérülési elvárásai vannak a hazaihoz képest - ennek okaira feljebb és a korábbi írásomban utaltam. Ugyanakkor Oblath Gábor korábban idézett írásai valóban pontosan vizsgálják a termelékenység és a jövedelem közötti összefüggést, és nem talált kiugró eltéréseket.
A termelékenység és az árszintkülönbségek Oblath Gábor legutóbb az ÉS-ben írt erről a témáról, módszertanilag korrekten az árszínvonalak különbségét is figyelembe veszi , és látványos eredményre jut. (Mivel az első írásom célja az volt, hogy a "láthatatlan termelékenységi előnyökre" mutassak rá, ezért ezt a vonalat - a könnyebb érthetőség kedvéért - próbáltam annyira kihagyni a tárgyalásból, amennyire csak lehetett.) Oblath módszere azonban számszerűen is rámutat, hogy a nemzeti szintű kizsákmányolás tézise nem helytálló: "A hazai bruttó bérköltség átlagos szintje euróban kifejezve a nyugat-európai szint mintegy 30 százalékának felelt meg 2012-ben. Ez önmagában megint csak keveset jelent: figyelembe kell venni, hogy a GDP árszintje a nyugat-európai átlag 54 százalékán állt. A termelői reálbérek így számított, mintegy 55 százalékos felzárkózottsága (30/54=0,55) csaknem pontosan megfelel az ország 53 százalékos relatív termelékenységi szintjének."
Pogátsa írása tartalmaz még egy meghökkentő következtetést. A relatíve alacsony béreink tulajdonképpen magukra húzzák az európai alacsony bérezésű termelést. Ezúttal nem írja, de több helyen is levonta ebből azt a következtetést, hogy a bérek emelése szerkezetátalakulást kényszerítene ki, ami révén a munkaerő magasabb termelékenységű ágazatok megszületését, felfutását eredményezné. Sajnos ez a fentiekhez hasonlóan egy nem alátámasztott hipotézis, amit azért a közgazdasági reflexek alapján inkább elutasítanék. Nincs előttem ugyanis az a kép, ahogy a munkásokat kizsákmányoló multik és hazai foglalkoztatók az országhatáron a testükkel akadályozzák meg a tudásigényes tőke betörését. Sőt, az a kép is nagyon halvány, ahogy ez a tőke fintorogva nézegeti a magyar befektetési lehetőségeket azt mondogatva, hogy talán majd ha egy kicsit nagyobb lesz a bérszínvonal, akkor hajlandó lesz idehozni némi termelői kapacitást.Kétségtelen, a felzárkózás egyetlen ismert útja a világban az, hogy egyre magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. Ha ez olyan könnyen menne, hogy csak meg kell előlegezni a magasabb bért, feltehetően sok ország megtalálta volna már a siker kulcsát.
Trump újabb fenyegetést küldött Putyinnak, miközben a szankciókat fontolgatja Amerika - Keddi híreink a háborúról percről percre
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Izzik a feszültség: Donald Trump kemény fenyegetést küldött Vlagyimir Putyinnak
Elmondta, mit nem fog fel az orosz elnök.
Donald Trump újabb csapást mér a világ elsőszámú egyetemére
Az összes szövetségi szerződést érinti.
Mutatjuk, hol lehet a legtöbbet keresni Magyarországon
Itt vannak a legjobban és a legrosszabbul fizető térségek
Éppen berobban az új Covid-variáns, mégis súlyos döntést hozott a koronavírus-oltásokról Amerika
Jelentős változás lesz az ajánlásokban.
Kimondta a NATO erős embere: hatalmas fegyverkezési hullám van kilátásban Európában
Emelni fogják az elvárásokat.
Leszavazta a parlamenti bizottság a devizahiteles ügyről szóló javaslatokat
Marczingós László ügyvédet sem hallgatták meg.
AI Act - A mesterséges intelligencia szabályozásának fontossága
Az Európai Unió új mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) új kihívásokat és kötelezettségeket állít a mesterséges intelligenciát alkalmazó szervezetek elé. Az EU AI Act az első olyan
Az áremelkedés szorításában - A délkelet-európai kiskereskedelmi bojkott tanulságai
2025 elején több országban civil bojkottok indultak az elszabaduló élelmiszerárak miatt.
A piacok bosszúja: késik de nem múlik
Más országok hasonló teljesítménnyel egy gyenge B-besorolásra lennének csak jók, valahol a feltörekvő gazdaságok szintjén - erős kijelentés az USA adósságáról, de igaz lehet. A...
The pos
Masszív emelkedés jöhet a kriptopiacon - egy itthon egyedi befektetéssel maximalizálhatjuk a hozamot
Az elmúlt hetekben jelentős emelkedést produkált több kriptodeviza árfolyama is, ami az amerikai dollár gyengülése miatt bekövetkezett likviditásbővülésnek volt köszönhető. Mivel nyáron
Make Europe Stock Great Again
A legtöbben azt hitték - jogosan -, hogy Trump visszatérése új aranykort jelent majd az amúgy is felülteljesítő amerikai piac számára. Hát, ebből eddig nem...
The post Make Europe Stock Great
Hogyan legyél anyagilag sikeres a húszas éveidben?
Folytatva a szombati sorozatot, most egy tízéves cikket teszek ki. Mostanra már minden végzős diák túl lehet a vizsgáin és jó eséllyel kézhez kapta a diplomáját (illetve az arról szóló iga
Lakásom van, vagyonom nincs?
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj van. Prominens közgazdász bárhol a világon: a...
The post Lakásom van, vagyonom
Lassan bezöldül a világ egyik legnagyobb tava
Afrika szívében, Kenya, Uganda és Tanzánia határain húzódik meg a kontinens legnagyobb édesvízi tava, a Viktória-tó. Ez a hatalmas víztömeg nemcsak Afrika, de a világ eg

Az Intergal Group új minőséget hoz a lakóparkpiacra! (x)

- Az egész világ egyetlen vadászgépről beszél: azt mondják, a legmodernebb európai gépeket győzte le a J-10C
- Drámai időjárás-előrejelzés érkezett: ekkor robbanhat be a pokolian forró nyár Magyarországon
- Közeleg az újabb pusztító háború? – Kiadta a figyelmeztetést a hírszerzés
- Szép csendben építik le az embereket Magyarországon, most omlik össze a nagy béralku
- Megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló lista, mutatjuk a százmilliárdos vagyonokat
Új világ az állampapíroknál – Hova áramlik a magyarok pénze?
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Száj és körömfájás: már látni a fényt az alagút végén
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
Fűnyírás mindenáron? Kényszeres kertrendezés helyett megéri kicsit lustának lenni
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?