Háború: Svájcba menekítették az ukrán festményeket

A Born in Ukraine című ideiglenes kiállításon a svájci Kunstmuseum Basel harmincegy ukrán művész alkotásait mutatja be a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria, Ukrajna nemzeti művészeti múzeumának műveiből válogatva.

Az április 30-ig megtekinthető tárlat összesen negyvenkilenc festményt vonultat fel a tizennyolcadiktól a huszadik századig terjedő időszakból. Nem ez az összes Kijevből származó kép, amely Svájcban talált új, ideiglenes otthonra, a bázeli tárlattal egyidőben megrendezett másik kiállítás a genfi Musée Rath-ban látható.

Az állandó kiállítása révén is régóta megérdemelten méltatott Kunstmuseum Basel Európa egyik kiemelkedően fontos művészeti kollekciójának tekinthető, amely ráadásul az első, valóban publikus közgyűjtemény volt a világon. A múzeum több híres alkotó jól ismert képét tudhatja magáénak, így a látogatók Hans Holbein, Hans Memling, Delacroix, Brueghel, Van Gogh, Matisse, Gauguin, Cezanne, Alexandre Calame, Picasso, Modigliani és sok más világhírű festő műveit csodálhatják meg. A teljes tárlat a késő középkortól a jelenkorig terjedően mutatja be a műveket.

Kijev menedéket keresett

Talán a svájci intézmény nemzetközi hírneve az oka annak, hogy nem sokkal a háború kitörése után, 2022 tavaszán a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria képviselői megkeresték a bázeli Kunstmuseumot.

A háború kezdetekor az orosz haderő megpróbálta bevenni az ukrán fővárost, amely egyben azt jelentette, hogy a képek egy esetleges rakétatámadásban megsemmisülhetnek, vagy az oroszok akár Moszkvába is szállíthatják a gyűjteményt.

Tekintettel arra, hogy az ukrán kollekció számára nem állt rendelkezésre megfelelően védett raktárhelyiség Kijevben, olyan külföldi múzeumokat kerestek, amelyek menedéket nyújtanának a gyűjteménynek. A főváros bevétele végül nem sikerült az orosz csapatoknak. Mindenesetre a harcok kezdetekor a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria nem csupán külföldre, biztonságos helyre igyekezett menekíteni a festményeket.

azt is remélték, hogy az új, ideiglenes otthonukban kiállítják az alkotásokat.

Ennek során a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria és a bázeli Kunstmuseum együttműködésében született meg a Born in Ukraine című kiállítás, amely nem csupán védelmet nyújt a festményeknek, hanem egyúttal széles közönségnek mutatja be az ukrán művészetet, és a látogatóknak ritka lehetőséget kínál egy olyan európai kultúra örökségének felfedezésére, amelyet viszonylag kevéssé ismerünk. A kiállítás egyúttal meghívás a sok ukrán menekült számára is – fogalmazott közleményében a bázeli gyűjteményt gondozó Kunstmuseum.

Kié az érdem?

A tárlat kapcsán persze felmerül az is, hogy a gyűjtemény mennyiben tekinthető ukránnak, azon túl, hogy az ukrán főváros neves galériájának képeiről van szó. A Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria kétségkívül Kijevi Orosz Művészeti Múzeum néven volt ismert, amikor Ukrajna még a Szovjetunió része volt.

az orosz művészettörténet ráadásul hajlamos szinte minden Ukrajna területén született alkotót orosz művészként megnevezni és tárgyalni.

Ez aztán érdekes ellentmondásokat eredményez: például a most látható bázeli tárlat egyik „főszereplője”, Ilja Repin, a XIX. és a XX. század fordulóján alkotó művész bizonyos források szerint orosz, mások szerint ukrán festő volt.

Vegyes az összkép

Az Ukrajnában született művészek közül többek között a már említett Ilja Repin, Dmitro Levitszkij, Volodimir Borovikovszkij, Arkhip Kuyindzsi, Mikola Jarosenko és David Burliuk képei láthatók ma Bázelben. Ezek a festők mind ukrán földön születtek, sokan közülük azonban Oroszországban tanultak, és végső soron ténylegesen az orosz kultúra képviselői lettek, előbb a cári birodalom, majd a Szovjetunió időszakában - néhányan később Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. A kiállítás egészét tekintve még ennél is vegyesebb a kép:

az Ukrajnában született ukránok mellett a Born in Ukraine című tárlaton ukrajnai zsidó, lengyel, örmény vagy görög gyökerekkel rendelkező művészek képei is szerepelnek, akiknek a művészete ma az ukrajnai kultúra része.

Ilyenek például Ivan Aivazovszkij, Lev Lagorio, Arkhip Kuyindzsi, Kosztiantyin Krizhitszkij, Isaak Brodszkij és David Shterenberg.

Maga a bázeli tárlat információs anyagai is megjegyzik, hogy a kijevi gyűjtemény alkotói távolról sem alkotnak egy homogén, orosz közösséget, sőt, nem egy közülük élete során emigrált, és rendszeresen hangsúlyozta, hogy ukrán nemzetiségű. Jellemző, hogy a kérdés igazán a Krím-félsziget ellen irányuló orosz támadás és annektálás, vagyis 2014 óta került ismét a figyelem középpontjába, amikortól a kijevi múzeum kritikai és tudományos felülvizsgálatnak vetette alá gyűjteményét. Ez a munka az orosz művészetet, mint a kulturális javak látszólagos homogén jellemzőjét megkérdőjelezi. Az Ukrajna elleni 2022-es orosz támadás pedig új és egzisztenciális értelemben is sürgető jelleget kölcsönzött ennek a folyamatnak – fogalmaz közleményében a Kunstmuseum.

Figyelemreméltó tárlat

Bár a képek alkotóiról szóló művészettörténi kutatások még vélhetően sokáig zajlanak, az kétségtelen, hogy a festmények már biztonságban vannak Svájcban, és a nagyközönség számára is látható a tárlat. Érdeklődés is mutatkozik a kiállítás iránt, ottjártunkkor a Kunstmuseum látogatói százával tekintették meg az ideiglenes kiállítást. A Born in Ukraine kétségkívül figyelemreméltó alkotásokat mutat be, amely egyaránt magába foglal tájképeket, portrékat és csendéleteket, és merít a realizmus, az impresszionizmus, a romantika és még a szimbolizmus irányzataiból is.

Már a nácik elől is mentettek képeket

A kijevi tárlat időzítése azért is érdekes, mert nem ez az első eset, hogy a Kunstmuseum Basel viharos történelmi időkben igyekszik műalkotásokat megmenteni. Az állandó kiállítás és a Born in Ukraine ideiglenes tárlata mellett egy másik időszaki kiállítás is megtekinthető az intézményben.

A Zerrissene Moderne című, február 19-ig látható ideiglenes tárlat a Kunstmuseum nácik elől megmentett alkotásait mutatja be a látogatóknak.

Mint ismert, a hitleri Németország a harmincas évek második felében hadat üzent a modern művészeti irányzatoknak, „degenerált” illetve „elfajzott” jelzőkkel illetve a XIX. század végének és a XX. század elejének legkiválóbb, formabontó irányzatait. A folyamat részben a nácik korlátoltságából eredt, részben propagandacélokat szolgált azzal, hogy alkalmas volt a tömegek hergelésére, ám fontos lépést jelentett a háborúra való pénzügyi felkészülésben is.

A képek német múzeumokból történő száműzése után ugyanis Berlin kiválogatta a „nemzetközileg értékesíthető” alkotásokat, és piacra dobta azokat.

A nem értékesíthető művekre megsemmisítés várt.

Történelmi aukció

A Kunstmuseum Basel akkori igazgatója, Georg Schmidt figyelmét is felkeltette az ajánlat, és állami finanszírozás segítségével 21 képet vásárolt meg a náciktól, amelyet később egyedi alkuk és árverések révén további festmények, valamint szobrok követtek. Az intézmény jelenleg is látható, a "száműzött modernizmust" bemutató ideiglenes kiállítása ezeket – többek közt Picasso, Klee, Derain, Chagall, vagy a Hitler „első számú művészeti ellenfelének” számító Oskar Kokoschka képeit mutatja be az érdeklődőknek.

A tárlat nem csupán a képeket, hanem azok hátterét és üldöztetésük történetét is bemutatja. A kiállítás a kijevi tárlattal együtt jól rámutat arra, hogy Svájc és azon belül a Kunstmuseum Basel biztonságos menedék a történelmi csapások elől menekülő, jobb sorsra érdemes alkotásoknak.

Fotó: Kunstmuseum Basel / Kyiv National Art Gallery / Julian Salinas

Címlapfotó: Ilja Repin: Ukrán ház (Kyiv National Art Gallery)