Miközben koronát tesznek III. Károly fejére, többen kirántanák alóla a trónt
Globál

Miközben koronát tesznek III. Károly fejére, többen kirántanák alóla a trónt

A mai napon sor kerül III. Károly brit uralkodó megkoronázására. A koronázás lázba hozza a brit és a külföldi médiumokat, azonban annál kevésbé érdekli Nagy-Britannia lakóit, és főképp a korona többi országában élőket. A brit királyi család egyre nehezebben viseli a botrányokat, II. Erzsébettel pedig egy élő szimbólum is eltávozott. Az uralkodó család már számos válságot átvészelt, azonban olyan külső és belső ellentétek és elvárások tépázzák meg nimbuszát, amelyet már egy-egy olyan esemény sem segíthet visszaállítani, mint egy esküvő vagy koronázás. A brit monarchiára jelenleg nem a ma is tüntető köztársaságpártiak jelentik a veszélyt, hanem a céltalanság, miközben a család egyes tagjai rendre jelét adják annak, ezt az intézményt nem modern országokra és emberekre szabták. A koronázás közben több ország is történelmi tettre készül: leváltanák III. Károlyt, inkább maguk választanának államfőt.

Jöhet a koronázás

Károly királyt szombaton koronázzák meg a westminsteri apátságban, egy ünnepélyes szertartás keretében, miután édesanyja, Erzsébet királynő szeptemberi halálával ő lett az Egyesült Királyság és 14 másik ország uralkodója.

Anglia és Nagy-Britannia királyait és királynőit a Harold Godwinson és Hódító Vilmos 1066-os megkoronázásai óta eltelt közel ezer év nagy részében a londoni westminsteri apátságban koronázták meg egy olyan szertartás keretében, amely az évszázadok során alig változott.

A pár kivétel mellett V. Eduárdot, akit 1483-ban a londoni Towerben gyilkoltak meg, és VIII. Eduárdot, aki 1936-ban lemondott, hogy elvegye az amerikai Wallis Simpsont, nem koronázták meg, így az apátságban 38 koronázásra került sor. Azonban a 38 koronázás során 39 uralkodót koronáztak meg, mivel 1689-ben III. Vilmos és II. Mária közös koronázáson vettek részt. III. Károly tehát a 40. uralkodó akit a westminsteri apátságban koronáznak meg.

A koronázás nem elengedhetetlen, és Európa egyetlen más monarchiájában sincs hasonló stílusú esemény. Alice Hunt királyi történész szerint azonban a koronázás azért maradt fenn, hogy az uralkodót nyilvánosan próbálják meg legitimálni.

Mindig is megőrizte a szívében az átalakulás egyfajta vallási pillanatát. Bár az uralkodó attól a pillanattól kezdve uralkodó, hogy az elődje meghalt, a koronázási szertartás nyelvezete a 14. századi rögzítés óta mégis azt artikulálja, hogy a király vagy a királynő valamilyen módon megváltozik a szertartás során

- mondta el a Reutersnek Hunt.

A koronázási szertartás brit helyi idő szerint 10 órakor (magyarországi idő szerint 11 órakor) kezdődik a Buckingham-palotából induló felvonulást követően.

A tervek szerint III. Károly koronázása rövidebb lesz, mint az édesanyja 70 évvel ezelőtti ceremóniája: az akkori közel négy órával szemben most körülbelül két órás koronázás várható. A westminsteri apátságban 2200 vendég lesz, ami jóval kevesebb, mint az Erzsébet királynő 1953-as koronázásán részt vevő 8000 vendég.

Jelen lesznek természetesen a brit királyi család tagjai, köztük Károly kisebbik fia, Harry herceg, de felesége, Meghan és két gyermekük nem utazott el az eseményre. A ceremónián külföldi uralkodók, tisztviselők és államfők is részt vesznek, az Egyesült Államokat Jill Biden amerikai first lady képviseli.

Károly esküt tesz a törvények és az anglikán egyház védelmére; a történelmi koronázási széken ülve, amelyet Szent Eduárd (III. "Hitvalló" Eduárd) székének is neveznek, a canterburyi érsek, a világ anglikán közösségének szellemi vezetője Jeruzsálemben felszentelt szent olajjal fogja megkenni.

A koronázószék "a végzet kövének" is nevezett skót koronázási eszközt, a scone-i követ is tartalmazza, amelyet I. Eduárd hadizsákmányként vitt Angliába. A követ 1950 karácsonyán skót diákok csoportja lopta haza Skóciába, amely során a kő két darabra tört. A koronázási kő ezután visszakerült Angliába, majd végül 1996-ban hivatalos ceremónia keretében szállították el Skóciába, ahonnan most áprilisban a koronázás miatt szállították Londonba.

Károlynak különböző, díszes országalmákat, jogarokat, kardokat és egy gyűrűt is átadnak, amelyek mind a koronaékszerek részét képezik, és "különböző módon szimbolizálják az uralkodó hatalmát, tekintélyét és kötelességeit, valamint Isten hatalmát".

Az érsek ezután a fejére helyezi a Szent Eduárd koronát, amelyet az elmúlt 350 évben a koronázásokon használtak. A szertartás során a közönséget felkérik, hogy esküdjön hűséget az uralkodónak, valamint örököseinek és utódainak. Károly második feleségét, a királyi hitves Kamillát szintén külön fogják királynévé koronázni a ceremónia során, és férjéhez hasonlóan a canterburyi érsek fogja felkenni. Kamillát Mária királyné koronájával fogják megkoronázni, amelyet V. György király hitvese rendelt és viselt az 1911-es koronázáskor.

Károly végül egy másik koronát, az Imperial State Crownt (Birodalmi Állami Korona) viselve hagyja el az apátságot. Az apátságból egy sokkal nagyobb menet indul, amely az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség fegyveres erőiből áll, a király és a királyné pedig az 1760-ban megrendelt arany hintón fog utazni.

A Buckingham-palota szerint vannak olyan jelentések, amelyek alapján több mint 1 milliárd font folyik be a gazdaságba a koronázás hatásai miatt.

Nem az én dolgom megmondani, hogy ezek a számok mennyire pontosak, de az elmélet szerint az ünnepségek óriási gazdasági lökést adnak a nemzetnek

- mondta a Buckingham-palota szóvivője, hozzátéve, hogy a sok államfő jelenléte hatalmas kapcsolatépítési lehetőséget is jelent.

A kritikusok azonban támadják a koronázás költségeit, mivel a lakosság megélhetési válsággal küzd. A köztársaságpártiak szerint nem a brit háztartásoknak kéne állnia a ceremónia kiadásait, hanem a brit királyi családnak.

A koronázás most várhatóan 250 000 000 fontjába kerül az országnak. Ez percenként 173 611 fontot jelent a május 6-i nap minden percében. És ezért mindannyiunknak hűséget kellene fogadnunk Károlynak

- írta a monarchiaellenes Republic.

Mi lesz veled, Windsor-ház?

Miközben Nagy-Britannia III. Károly király megkoronázására készül egy olyan szertartás keretében, amelynek hagyományai mintegy 1000 évre nyúlnak vissza, a szakértők szerint a monarchia az alábbi kérdéssel szembesül: hogyan maradhat fenn a modern világban?

A Reuters két nagy-britanniai tudósítója, Michael Holden és Sarah Mills szerint a Windsor-ház számára nem az jelenti a veszélyt napjainkban, hogy a politikusok vagy a nyilvánosság növekvő ellenségességével kellene szembenéznie, hanem inkább annak közönyével és azzal, hogy egyszerűen elhanyagolhatóvá válnak.

A monarchia számára elengedhetetlenül fontos a relevancia

- mondta Robert Hardman, aki hosszú ideje tudósít a brit királyi családról, és a "Queen of our Times" („Korunk királynője”) című könyv szerzője.

A Windsor-ház jövőjét fenyegető nagy veszélyt nem a kaput megrohamozó tömegek jelentik, nem a forradalom, hanem az, hogy irrelevánssá válik. A királynő mindig azt szokta mondani, hogy „látszani kell, hogy higgyenek nekünk”

- fejtette ki Hardman.

Azonban a királyi család szakértői rámutatnak: ebben rejlik a csapda a királyi család számára. A sajtó és a királyi család között már régóta erős a kapcsolat, a lapok széles körben tudósítanak a királyi család tagjairól, így alig telik el úgy nap, hogy ne kerülnének valamelyik országos napilap címlapjára.

Holden és Mills úgy véli, az uralkodó család tagjai a sajtó „játékát” játsszák, cserébe pedig aranyozott palotákban élhetnek.

Az uralkodóknak és családjaiknak szükségük van a médiára, ahogy a médiának is szüksége van rájuk

- mondta Harshan Kumarasingham, az Edinburgh-i Egyetem brit politikával foglalkozó vezető oktatója.

A monarchia egy nagyon bizonytalan létben van, ahol a rajongásunk középpontjában állhat, de a kritikáink és félelmeink középpontjában is lehet

- véli Kumarasingham.

Kiváltságokkal teli kalitka

A másik veszély, ami a királyi család tagjait fenyegeti a mindenütt jelenlévő telefonok, a közösségi média, és a hagyományos média folyamatos híréhségének világában, hogy maguk a család már nem kedvelik a munkát.

Az egyik dolog, amire Harry herceg valóban emlékeztetett minket, ha egyáltalán szükségünk lett volna rá, az az, hogy milyen hihetetlenül fájdalmas egy olyan ketrecben élni, amelyben folyamatosan vizsgálnak

- mondta a Reutersnek Tina Brown, a brit királyi család egyik életrajzírója.

Elég szörnyű belegondolni abba, hogy a saját életed olyasvalami, ami felett nincs kontrollod, és hogy végső soron egyszerűen nem fog változni, és örökké egy állatkertben fogsz élni

- írta le a helyzetet.

Amikor az emberek a kiváltságokról beszélnek, én azt mondanám, hogy a nehézségek és a fogva tartás messze felülmúlják a kiváltságokat. Szóval nem vagyok benne biztos, hogy ezt el kellene várni a modern emberektől

- jelentette ki Tina Brown.

Az emberek joggal beszélnek a kiváltságokról, a pénzről, a palotákról és a Bentley-kről

- mondta egyszer Károly király egy korábbi közeli tanácsadója.

Ez egy kiváltság, de nagy teherrel jár. Senkinek sem kívánom ezt az életet

- tette hozzá.

Harry herceg, a király kisebbik fia "Spare" (Tartalék) című memoárjában, továbbá a Netflix dokumentumfilm-sorozatában és tévéinterjúiban világossá tette, hogy nem akar ilyen életet sem magának, sem amerikai feleségének, Meghannek, sem gyermekeiknek. Azzal is megvádolta a családját, nevezetesen bátyját, Vilmos herceget és mostohaanyját, Kamilla királyi hitvest, hogy összejátszanak a sajtóval, hogy negatív történeteket terjesszenek róla, és így javítsák vagy védjék a közvéleményben róluk kialakult képet.

Többen kiemelik azonban, hogy bármilyen kihívásokkal is kellett szembenéznie az évek során a brit királyi családnak, legyen szó háborúkról, válásokról, belső viszályokról vagy akár lemondásról, a monarchia mindig is figyelemre méltó képességet mutatott arra, hogy talpra álljon a viszontagságokból.

Figyelemre méltó az alkalmazkodóképessége

- mondta Laura Clancy, a Lancaster Egyetem médiaoktatója, aki a királyi családra specializálódott.

Megmutatták, hogy tudják, hogy alkalmazkodniuk kell a modern világhoz ahhoz, hogy továbbra is létezni tudjanak.

- mutat rá Clancy.

Hogy akarnak-e, az már más kérdés. Elég arra gondolni, hogy Anna hercegnő, a brit trón 16. várományosa nemrég kijelentette, hogy nem tartja "jó ötletnek" a karcsúsított monarchiát. A kanadai közszolgálati műsorszolgáltatónak, a CBC Newsnak nyilatkozva a hercegnőt azokról a hírekről kérdezték, miszerint bátyja, Károly király át kívánja alakítani az intézményt egy olyan lépés keretében, amelyet gyakran "karcsúsított" monarchiaként emlegetnek, vagyis a király csökkentheti a dolgozó királyi családtagok számát és leépítheti a királyi személyzetet.

A monarchia modernizálására vonatkozó javaslatokról kérdezve a 72 éves hercegnő az alábbiakat mondta:

Nos, azt hiszem, a "karcsúsított" kifejezés egy olyan korban hangzott el, amikor még többen voltak. Innen nézve nem hangzik jó ötletnek, azt mondanám. Nem igazán tudom, mi mást tehetnénk még.

Újítás a ceremóniában, megosztó eskü

A westminsteri apátságágban tartandó istentisztelet részleteit a canterbury érsek hivatala, a Lambeth-palota tette közzé. A BBC beszámolója szerint a canterburyi érsek kijelentette, az istentisztelet "elismeri és ünnepli a hagyományokat", valamint "új elemeket is tartalmaz, amelyek tükrözik a mai társadalom sokszínűségét".

A koronázási ünnepségen, amelyben több újdonság is lesz, a női papok kiemelt szerepet kapnak, és maga a király is hangosan fog imádkozni. A keresztény szertartáson most először más vallások vallási vezetői is aktívan részt vesznek. A szertartás részeként muszlim, hindu, zsidó és szikh kortársai átadják a királynak a koronázási ereklyék darabjait, köztük a karkötőket, a palástot, a gyűrűt és a kesztyűt.

Rishi Sunak miniszterelnök, aki gyakorló hindu, a Kolossébeliekhez írt bibliai könyvből fog felolvasni. Az áldásban először vesznek részt különböző keresztény felekezetek vezetői, köztük Vincent Nichols katolikus bíboros. A vallási szertartás végeztével a királyt zsidó, hindu, szikh, muszlim és buddhista vezetők fogják köszönteni.

A más vallások figyelembevételét célzó változtatások ellenére a király által letett három eskü, amely a szertartás középpontjában áll, változatlan marad, beleértve a "protestáns református vallás" fenntartására tett ígéretet.

A szombati koronázás lesz az első, amelyen más, Nagy-Britanniában beszélt nyelvek is szerepet kapnak: egy himnusz walesi, skót gael és ír gael nyelven is elhangzik majd.

A nyilvánosság most először kap aktív szerepet a szertartásban: a világ minden táján élő „alattvalókat” felkérik majd, hogy esküdjenek hűséget a királynak és örököseinek.

A szertartás során a következő hangzik majd el:

Mindazok, akik úgy kívánják, az apátságban és máshol, mondják együtt: Esküszöm, hogy igaz hűséget fogok tanúsítani felségednek, valamint örököseinek és utódainak a törvény szerint. Isten engem úgy segéljen.

Ezután fanfárok fognak megszólalni, a canterburyi érsek pedig így szól: "Isten óvja a királyt", majd mindenkit arra kérnek, hogy válaszoljon: "Isten óvja Károly királyt. Éljen soká Károly király. Éljen a király örökké."

Ha az embereket arra kérik, hogy esküdjenek hűséget Károlynak és örököseinek, az azt jelenti, hogy hűséget esküsznek Andrásnak. Egy demokráciában az államfőnek kell hűséget esküdnie nekünk. Ez egy sértő és érzéketlen gesztus, amely megveti az embereket

- írja a Republic nevű köztársaságpárti szervezet, amely András herceg botrányos helyzete mellett a BBC-t is kritikával illette a koronázás felkonferálása miatt, mondván nincs abban semmi teljesítmény, hogy valaki egy uralkodó legidősebb fiának született.

És miért most, amikor a karibi nemzetek továbbra is részletesen kifejezik, hogy miért akarnak elszakadni a múlt maradványától? És amikor a skót futballklub, a Celtic szurkolói a hétvégén - nem is akárhogyan - kinyilvánították ellenérzéseiket?

- vélekedik Darren Lewis, a Mirror újságírója, utalva a Celtic szurkolóinak az Old Firmen, vagyis az unionista protestánsok csapata, a rivális Rangers elleni rangadón való kántálására.

Miért most, amikor az Egyesült Királyságban vannak olyan gyerekek, akiket nem etetnek, és az embereknek választaniuk kell a fűtés és az evés között? Igen, igen, igen - értjük. Ez önkéntes. Csak "meghívtak" minket, hogy térdet hajtsunk - de még így is, egy olyan monarchia számára, amely azért küzd, hogy releváns maradjon, ez az érdektelen közönség visszasüllyesztése a Trónok harca idejébe

- hangsúlyozta Lewis.

Tüntetésre készülnek a köztársaságpártiak

A napokban jelent meg a hír, miszerint a III. Károly király koronázása alkalmából a békés tüntetéseket tervező monarchistaelleneseknek hivatalos figyelmeztető leveleket küldtek, amelyekben közlik, hogy a rendzavarás megakadályozása érdekében új bűncselekményfajtákat határoztak meg a jogban. Az egyes jogászok által "megfélemlítésnek" nevezett taktikát alkalmazva a belügyminisztérium rendőrségi hatáskörökkel foglalkozó osztálya a Republic kampánycsoportnak is levelet írt, amelyben azt közölte, hogy új hatásköröket hoztak a "nagy sport- és kulturális rendezvények megzavarásának" megakadályozására.

Az új törvény, amelyhez Károly király kedden adta meg a királyi jóváhagyást, azt jelenti, hogy szerdától:

  • Az utakat, repülőtereket és vasutakat blokkoló tüntetők 12 hónapra rács mögé kerülhetnek.
  • Aki másokhoz, tárgyakhoz vagy épületekhez zárja magát, hat hónap börtönbüntetésre és korlátlan pénzbírságra számíthat.
  • A rendőrség a tüntetők megállításával és megmotozásával megakadályozhatja a rendbontást, ha gyanújuk szerint káoszt akarnak okozni.

"Hálás lennék, ha nyilvánosságra hozná és továbbítaná ezt a levelet azon tagjainak, akiket valószínűleg érintenek ezek a jogszabályi változások" - áll a belügyminisztérium levelében, amely felsorolja, hogy a kormány sokat bírált közrendvédelmi törvényjavaslata alapján számos új bűncselekményfajtát határoztak meg.

A belügyminisztérium azt állítja, hogy a törvények időzítése véletlen egybeesés.

Ügyvédek azonban azt mondták a Republicnak, hogy a levél megfélemlítésnek tekinthető, néhány nappal a London központjában a koronázás köré tervezett tüntetések előtt.

A Republic szombatra "Not My King" ("Nem az én királyom") szlogen alatt tüntetéseket tervez,

többek között a Charing Crossban, annak az I. Károlynak a szobránál, akinek 1649-ben való lefejezése egy rövid életű köztársasághoz vezetett.

A közösségi médiában elterjedt egy tv-s beszélgetés a tüntetésekről, miután egy brit arisztokrata, Lady Victoria Hervey szerint a koronázás előtt az összes republikánus tüntetőt be kellene zárni.

Ha én felelnék a koronázásért, letartóztatnám az összeset, azokat az embereket, akik tiltakoznának. Börtönbe zárnám őket, még a koronázás előtt.

- mondta Hervey.

Mit mondanak az alattvalók/polgárok?

Míg sok más európai monarchia jött és ment, vagy méretét és jelentőségét tekintve jóval kisebb lett, a brit királyi család eddig ellenálló maradt. A felmérések szerint a monarchiát a britek többsége támogatja, bár Erzsébet királynő tavaly szeptemberi halála óta ez a támogatottság némileg csökkent, és Károly nem élvez olyan elsöprő népszerűséget, mint édesanyja.

A felmérések azt is folyamatosan jelzik, hogy a fiatalokat kevésbé érdekli az intézmény, mint az idősebb generációkat, és ahogyan maga Erzsébet mondta 1997-ben, bár a közvéleményt – részben a tisztelet miatt – a királyi család esetében nehezebb felmérni, "olvasni kell".

Miután III. Károly királyt a héten megkoronázzák, az ITV News által rendelt exkluzív közvélemény-kutatás szerint nehezen fogja tudni egyesíteni királyságát. A több mint 2000 brit megkérdezésével készült felmérésből kiderül, hogy a britek mélyen megosztottak. A Savanta közvélemény-kutató cég által felmért adatokból kiderült, hogy az, hogy valaki mikor és hol született, jelentősen befolyásolja, hogy támogatja-e a monarchia egészét, valamint azt is, hogy mit gondol a monarchia egyes tagjairól.

A legélesebb szakadék messze a generációk között húzódik, a fiatalabbak fele akkora valószínűséggel támogatják a monarchiát, mint az idősebbek.

A 65 év felettiek - az Erzsébet királynő fiatalkorában születettek - 70%-a támogatja a monarchiát. A középkorúak körében - akik Károly király fiatalkorában nőttek fel - még mindig többségben vannak a támogatók, 53%-al. A 34 év alattiak körében pedig csak 39% támogatja, hogy legyen király.

Egy 2016-os Ipsos-felmérés szerint, közvetlenül a királynő 90. születésnapja előtt a megkérdezettek 76%-a támogatta a monarchiát, és csak 17%-uk részesítette előnyben a köztársaságot. Most 58% akar monarchiát, míg 26% választott államfőt szeretne - derül ki az április 24-én közzétett YouGov-kutatásból, amely során közel 4600 felnőttet kérdeztek meg a Panorama megbízásából. A felmérés szerin a megkérdezett 18-24 évesek mindössze 32%-a szeretné, ha a monarchia továbbra is fennmaradna.

Miért nem lelkesednek a fiatalok a monarchiáért?

Mert ez egy igazságtalan, nem reprezentatív intézmény, csordultig tele ezüstkanálos különccel

- adta elő magyarázatát Ash Sarkar baloldali újságíró, politikai aktivista.

A The Guardian arról számolt be, hogy Nottingham önkormányzata a koronázási hétvégére ideiglenesen újra megnyitja a nottinghami kastélyt, és 1500 jegyet árul 1 fontért, hogy az emberek nagy képernyőn nézhessék az eseményt. A 78 éves William Catherall, nyugdíjas mérnök azt mondta, hogy nem kíván részt venni a rendezvényen:

A legutóbbi koronázást úgy ötéves koromban néztem meg egy barátomnál. Körülbelül 20 ember, főleg hölgyek, mindannyian be voltak zsúfolódva abba az elülső szobába egy apró televízió előtt. Ezúttal nem fogom megnézni. Úgy neveltek, hogy tiszteljem a királyi családot, de ezt a tiszteletet elvesztettem - az összes botrány, különösen András miatt. Egy könyvet fogok olvasni a kertben, nem fogok a tévére tapadni.

Bár a nottinghami polgár véleménye nem reprezentatív, a felmérések azt mutatják, hogy az emberek többségét nem érdekli a koronázás. Clive Lewis, a Munkáspárt köztársaságpárti parlamenti képviselője osztotta meg, hogy a YouGov közvélemény-kutatása szerint az emberek 9%-a tartja nagy dolognak a koronázást, 24%-ukat érdekli valamennyire, azonban 35%-ukat nem igazán érdekli, 29%-ukat pedig egyáltalán nem érdekli.

A legtöbbünket nem érdekli annyira, és a legtöbben úgy gondoljuk, hogy a királyi családnak kellene fizetnie

- mondta a koronázás kapcsán a Republic vezetője, Graham Smith.

Bár a közvélekedés szerint a brit királyi család nagy népszerűségnek örvend, különleges érdekességnek számít az Amerikai Egyesült Államokban, egy felmérés alapján úgy tűnik, hogy támogatottságuk az amerikaiak körében is jelentősen apadni kezdett: az 1991-ben mért 66%-ról 2023-ra 27%-ra csökkent.

Már látszik, hol fogyatkozik tovább a birodalom

2021-ben Barbados kikáltotta, hogy köztársasággá válik. Jamaica 2022-ben közölte, hogy függetlenségre törekszik. Februárban Ausztrália úgy döntött, hogy a maradék bankjegyekről is eltávolítja az uralkodót. Bár Károly király képe várhatóan megjelenik majd az érméken, az ausztrál kormány támogatta a Reserve Bank azon döntését, hogy II. Erzsébet királynő arcképét "az ausztrál őslakosok kultúrája és történelme előtt tisztelgő" dizájnnal cseréljék le.

Bár Ausztráliában 1999-ben elbukott a köztársaságpártiak ügye – a népszavazáson 54,85%-ot értek el a monarchiapártiak a republikánusok 45,13%-ával szemben –, a Pure Profile friss közvéleménykutatása szerint az ausztrálok 60%-a támogatja Ausztrália köztársasággá válását.

Anthony Albanese, aki 2022 májusában foglalta el Ausztrália miniszterelnöki székét, meggyőződéses republikánus, és odáig ment, hogy kinevezett egy „köztársasági miniszterhelyettest”. Albanese azonban úgy döntött, hogy első hivatali ciklusa alatt nem tervez népszavazást, a néhai királynő, II. Erzsébet iránti tisztelet jeleként.

Hasonló a helyzet a közeli Új-Zélandon is. A republikánus – ám népszavazásban nem gondolkodó – Jacinda Ardernt a szintén köztársaságpárti Chris Hipkins váltotta. Az új-zélandi miniszterelnök azt állítja, hogy ő személy szerint támogatja, hogy országa köztársasággá váljon, de vezetőként ezt nem szándékozik szorgalmazni.

Ideális esetben Új-Zéland idővel teljesen független országgá válik, és a saját lábán áll majd a világban, ahogyan azt nagyjából most is tesszük

- mondta Hipkins.

Nem hiszem azonban, hogy a főkormányzó lecserélése valamilyen más államfői formára feltétlenül sürgős prioritás lenne most

- tette hozzá.

Ám hiába az ausztrál és az új-zélandi kormányfő visszafogottsága, a gyarmatbirodalmi múlt miatt nem nyugodhat a brit királyi család. A The Guardian újságírója, David Conn emelte ki, hogy bár III. Károly király és Vilmos herceg "mélységes sajnálatát" fejezte ki a rabszolgasággal kapcsolatos szörnyűségek miatt, de egyikük sem vállalta nyilvánosan a korona központi szerepét a rabszolgakereskedelemben. Történészek szerint 270 év alatt 12 brit uralkodó szponzorálta, támogatta vagy profitált Nagy-Britannia rabszolgatartásban való részvételéből. Emiatt pedig egyre többen és egyre hangosabban követelnek jóvátételt.

Ezek azok a brit királyok és királynők, akik támogatták a rabszolgaságot és profitáltak belőle.

Erzsébettől IV. Vilmosig 270 éven át az uralkodók kapcsolatban álltak a rabszolga-kereskedelemmel.

A jelenlegi királyi család a rabszolgaságban gyökerező vagyont örökölt.
Ideje a királyi jóvátételnek!

- vélekedik Peter Tatchell ausztrál emberjogi aktivista.

Nemrég a Brit Nemzetközösség különféle országaiban élő őslakos vezetők, köztársasági és jóvátételi mozgalmainak aktivistái és politikusok sora írt levelet III. Károlynak.

Ebben követelték, hogy indítsa el a "hivatalos bocsánatkérés és a jóvátételi igazságszolgáltatás folyamatát", vagyis hivatalosan kérjen bocsánatot a brit gyarmatosítás hatásaiért, a brit korona vagyonának újraelosztásával nyújtson jóvátételt, és szolgáltasson vissza tárgyi emlékeket és emberi maradványokat.

A levél megjegyzi, hogy Károly a Nemzetközösség kormányfőinek 2022. júniusi találkozóján azt mondta, hogy a múlt hibáinak elismerése "olyan beszélgetés, amelynek eljött az ideje". A levél azt kéri, hogy a király "haladéktalanul kezdje meg a beszélgetést a rabszolgaság tartós hatásáról".

Mi, alulírottak, felszólítjuk III. Károly brit uralkodót, III. Károly királyt, hogy 2023. május 6-i koronázása napján ismerje el az őslakos és rabszolgasorban élő népeket ért népirtás és gyarmatosítás szörnyű hatásait és örökségét

- áll a levélben.

A levelet Antigua és Barbuda, Aotearoa (Új-Zéland), Ausztrália, a Bahamák, Belize, Kanada, Grenada, Jamaica, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek képviselői írták alá.

Tavaly márciusban tüntetések sora tarkította Vilmos herceg és Katalin hercegné a királynő jubileuma alkalmából tett karibi látogatását. Nagy felháborodást váltottak ki a Jamaicában a párról készült fényképek, amelyeken egy leláncolt kerítésen keresztül fogtak kezet gyerekekkel, majd később fehér ruhában, nyitott Land Roverben vonultak fel.

A miniszterelnök, Andrew Holness ezen karibi körút során jelentette be Vilmos hercegnek, hogy Jamaica el kívánja távolítani a brit uralkodót az ország államfői tisztségéből. Márciusban pedig Holness megnevezte a tagjait annak az alkotmányreform-bizottságnak, amelyet azért hoztak létre, hogy megvitassa a Jamaica köztársasággá alakításához szükséges változtatásokat.

Marlene Malahoo Forte, Jamaica jogi és alkotmányügyi minisztere a napokban kijelentette: akár már 2024-ben jöhet a népszavazás az ország köztársasággá válásáról, a brit királyi családtól való függetlenedésről.

Azonban Jamaica mellett egy másik ország is esélyes arra, hogy elsőként távolítsa el az államfői székből III. Károlyt: Belize.

A közép-amerikai ország, amely az egyetlen a nemzetközösség tagjai között, amelyet Károly király még soha nem látogatott meg, történelmi tettre készül. A karibi szigetállamokkal ellentétben, ahol az ültetvényes rabszolgaság alapozta meg a gyarmati gazdaságot, a szárazföldi Belize-ben a rabszolgamunka az ország belsejében található táborokban végzett mahagóni fakitermelés körül forgott.

Az ország máig nem tartja lezártnak a rabszolgaság időszakának és a brit monarchiával való kapcsolat kérdését, és 2021-ben egy parlamenti állásfoglalás jóvátételi igazságszolgáltatást követelt az Egyesült Királyságtól "az egykori rabszolgák és leszármazottaik nevében". Tavaly novemberben az ország balközép kormánya pedig bejelentette, hogy egy népi bizottság fogja felülvizsgálni az ország alkotmányát, amelyet az 1981-es függetlenné válás idején írtak.

A folyamat - ismerte el Johnny Briceño miniszterelnök a Guardiannek adott interjújában - azt jelenti, hogy "elég valószínű", hogy Barbados döntése után Belize lesz a következő ország, amely a brit uralkodót leváltva köztársasággá válik.

Arra a kérdésre, hogy a koronázás milyen jelentőséggel bír a belizeiek életére nézve, Briceño így felelt:

Nincs semmi izgalom. Olyan messze vagyunk az Egyesült Királyságtól. Nem látod, hogy az emberek elővennék a Union Jack zászlót vagy bármit.

A Union Jack tehát egyre több helyen kerül le, és egyre valószínűbb, hogy a közeljövőben újabb országok fognak megszabadulni a brit monarchiától, a birodalmi maradványoktól.

III. Károly alatt tovább csökkenhet a korona alá tartozó országok száma, a legjelentősebbek azonban egyértelműen az Egyesült Királyságban való lassú, de annál veszélyesebb változások lehetnek. Skócia függetlensége és Írország egységének ügye mellett ugyanis teljesen reális forgatókönyv a Good Old Cause, a köztársaság ügyének felerősödése. Újabb Vilmos királya még lehet Britanniának, de egyre kérdésesebb, hogy újabb György királya is lesz-e, ha pedig lesz, akkor mi haszna lesz a britek számára.

Címlapkép forrása: Dan Kitwood/Getty Images

Ricardo

Keddi agymenés

A Magyar Nemzet nevű kiadvány a nemzeti identitásra és a magyar gazdaságra nézve is veszélyt jelent. Avagy kis párbeszéd a ChatGPT és köztem.

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes online előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.

Ez is érdekelhet