Megléphetik azt, amire régóta nem volt példa: a haderő bevetésre készülhet a távol-keleti nagyhatalom

Motegi a Fudzsi TV műsorában hangsúlyozta, hogy egyelőre pusztán feltételezésről van szó.

Ha tűzszünet jönne létre, és tengeri aknák akadályoznák a hajózást, akkor ez megfontolás tárgyát képezhetné"

- fogalmazott.

Japán háború utáni pacifista alkotmánya szigorúan korlátozza a fegyveres erők alkalmazását. A 2015-ös biztonsági törvénycsomag azonban lehetővé teszi az Önvédelmi Haderő külföldi bevetését.

Erre akkor kerülhet sor, ha egy fegyveres támadás - akár egy szoros szövetséges ellen - Japán létét fenyegeti, és más eszköz nem áll rendelkezésre.

A Hormuzi-szoros a globális olajkereskedelem ötödét bonyolítja le. Japán a kőolajimportjának mintegy kilencven százalékát ezen a tengeri útvonalon keresztül szerzi be. Teherán a most negyedik hetébe lépő háború során nagyrészt lezárta a szorost, ami az olajárak drasztikus emelkedéséhez vezetett. Ennek hatására Japán és más országok is elkezdték felszabadítani a stratégiai tartalékaikat.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken a Kjódó hírügynökségnek elmondta, hogy egyeztetett Motegivel a japán érdekeltségű hajók átengedéséről.

Tokió ugyanakkor egyelőre nem tervez konkrét lépéseket a szorosban rekedt japán hajók áthaladásának biztosítására.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön Washingtonban fogadta Takaicsi Szanae japán miniszterelnököt. Trump arra sürgette partnerét, hogy Japán "vállaljon nagyobb szerepet". Az amerikai elnök ugyanis eddig sikertelenül próbálta rávenni szövetségeseit arra, hogy hadihajókat küldjenek a szoros megnyitása érdekében. Takaicsi a találkozó után közölte: tájékoztatta Trumpot arról, hogy Japán a hatályos jogszabályok keretei között milyen támogatást tud, illetve nem tud nyújtani.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images