Mozgolódás a rózsadombi csontváz körül - Terv készül a SZOT-szállóra

Mintegy három évvel ezelőtt jött az utolsó érdemi információ az egykor SZOT Panoráma Szállóként üzemelő épületről, melynek szerkezete 1971 óta "díszíti" a budapesti városképet. Rengeteg tulajdonváltást követően 2007-ben a Pro-Hill Kft. elkezdte újjáépíttetni az épületet és szálloda helyett Excelsior Budapest Spa néven luxusapartmanokat kívántak kialakítani. A 1-3 millió forint közötti négyzetméterár azonban nem minősültek sikeres koncepciónak. Majd 2009-ben a finanszírozó és a kivitelező türelme elfogyott, és az épület így rövid úton a CIB Bankhoz került, akik jelenleg is tulajdonosai az ingatlannak. A CIB Lakáslízing Zrt. pedig még 2004-ben szállt be a projektbe. A 2009-es árverést vezénylő Árverező Ház Zrt. egyébként nettó 40 millió euróra, vagyis 10,5 milliárd forintra árazta be akkor az ingatlant.

A sajtóban több helyen megjelent legutolsó, nem túl sokatmondó CIB közlemény szerint, a bank jelenleg megvizsgálja az ingatlan értékesítésére vonatkozó összes lehetőséget. Azt, hogy az elmúlt 2-3 évben milyen vizsgálatok készültek a projekt értékesíthetőségével kapcsolatban sajnos nem tudni, de annyi bizonyosnak látszik, hogy valami beindult, hiszen az általunk megkeresett építész irodák közül többen is megerősítették a tényt, hogy valóban kaptak felkérést a tulajdonos CIB Banktól megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó ajánlat beadására.

A SZOT-üdülőt a hetvenes évek eleje óta láthatjuk a Rózsadomb Pest felé néző oldalán. Az ingatlan 1971-ben a néhai Vass Antal tervei alapján épült meg. A rendszerváltás után a kultikus épület a Globex csoporthoz került, mely azonban 1998-ban - büntetőeljárások indulásával párhuzamosan - csődbe ment. Az ingatlan ezután kártérítésként került a Globex egyik legnagyobb ügyfeléhez, Sopron önkormányzatához. Az önkormányzat végül több sikertelen kísérlet után 2004 nyarán eladta az ingatlant a Pro-Hill Kft.-nek. A beruházó Pro-Hill Kft. 2005. októberében a Magyar Építész Kamarával, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatallal és a II. kerületi Önkormányzattal együttműködve nyílt építészeti tervpályázaton választott ki két nyertes pályaművet. A Pro-Hill Kft. kivitelezési tervét a Budapesti Világörökségért Alapítvány (BVA) azonban a városkép szempontjából elfogadhatatlannak tartotta és 2006 februárjában a közigazgatási hivatalnál az építési engedély visszavonását kérelmezte. A BVA fő kifogása az eredetileg 7 emeletes épületre tervezett további két emelet ellen irányult. A Közigazgatási Hivatal először visszautasította a kérelmet, mondván a BVA nem tekinthető ügyfélnek, mire a BVA bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság ítéletében kötelezte a Közigazgatási Hivatalt, hogy hozzon érdemi döntést a BVA beadványával kapcsolatban. Az indoklásban az ENSZ által létrehozott ún. Aarhusi Egyezmény szerepel, mely környezetvédelmi ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételhez való jogát tartalmazza. A bíróság szerint ugyanis az Excelsior Budapest Spa lakóépület átépítésének ügye kifejezetten környezetvédelmi ügy. A BVA és a Pro-Hill pereskedésének idejére a Fővárosi Bíróság aztán felfüggesztette az Excelsior Spa építési engedélyét a jogerős döntésig. A BVA a bíróságon úgy érvelt, hogy az átalakítás keretében épülő további emeletek a dunai panorámát tenné tönkre, veszélyeztetve ezzel az UNESCO által adományozott világörökségi címet. Az épület körüli vitának végül peren kívűli megegyezés vetett véget. A kompromisszum szerint a jelenlegi 7 emelet fölé már csak egy kvázi emeletet építhettek volna, ahol a tervek szerint csak három penthouse lakás kapott volna helyet. A beruházás ugyan megindult, de a projekt végül bedőlt és 2009-ben a jelenlegi tulajdonos CIB Bankhoz került az egykor szebb időket látott ingatlan. Azóta nagy csend övezi a projektet, a CIB Bank csak szűkszavúan nyilatkozik a témában és egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz bármilyen változás, akár építés, akár bontás a területen.

Nagyobb térképre váltás

Építész forrásunk szerint, amennyiben a beadott megvalósíthatósági tanulmányok külön-külön is egy bizonyos funkciót, például lakást, vagy szállodát határoznak meg, akkor várhatóan a tervpályázatot már konkrétan ilyen típusú fejlesztésre írják majd ki. Azt, hogy a tulajdonos CIB Bank vajon milyen funkciót preferál egyelőre nem lehet tudni, de az is könnyen elképzelhető, hogy az ingatlant végül a meglévő tanulmányokkal együtt megpróbálják értékesíteni egy ingatlanfejlesztőnek, aki később akár teljesen új koncepcióval is előállhat a hasznosítással kapcsolatban. A jelenlegi hazai ingatlanpiaci helyzetet tekintve sajnos azt kell vélelmeznünk, hogy még több év választ el minket attól, hogy kész beruházást lássunk a Rózsadomb legértékesebb telkén.

survey tools