A bankok után a követeléskezelők is tiltakoznak az extraprofitadó váratlan emelése miatt

Közleményében a szervezet úgy fogalmaz, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) osztja a Bankszövetség véleményét, mindemellett kiemeli azt is, hogy a

követelésvásárló pénzügyi vállalkozásokat még a bankoknál is jobban, aránytalanabbul sújtja az adóteher

már a jelenlegi formájában is, annak nem várt további emelése pedig a vállalkozások fenntartható működését veszélyezteti.

A követelésvásárló pénzügyi vállalkozások a nemteljesítő hitelállományok felvásárlása révén kiemelten fontos szerepet töltenek be a banki portfóliók tisztításában, és ezzel együtt rendszeres forrást biztosítanak a bankrendszernek a hitelezési tevékenységük folytatásához, segítenek a kereskedelmi bankoknak nagyobb összegű és bővülő volumenű hiteleket kihelyezni. A portfóliótisztítás egyben a hitelezési kockázatok csökkentését is eredményezi; minél kisebb a rendszerben rejlő kockázat, a tisztességesen fizető adósok hitelbírálati feltételei annál egyszerűbbé válhatnak. Minden szolgáltató – legyen bank, közmű vagy telekommunikációs cég - eddig biztosan számíthatott arra, hogy a nemteljesítő állományaikat a követelésvásárlók stabil, jól működő piaca fel fogja venni, így az árképzésük során tervezhettek azzal, hogy a nemteljesítő ügyfeleken a veszteségük alacsonyabb marad, és nem kell azt szétteríteniük áremelések formájában. A fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy egy jól működő, stabil, likvid forrásokkal rendelkező követelésvásárlói piac a gazdaságot élénkíti, és segít az inflációt féken tartani. Az extraprofitadó bevezetése és a nem várt emelése azonban

a követelésvásárlás eddigi stabil piacát jelentősen megingatta és még tovább destabilizálja a 2026. évi emelés

– írja MAKISZ közleménye.

Az eredetileg átmeneti adóteherként, és 2 évre hirdetett adó 2022. évi bevezetésekor is, valamint azóta is több alkalommal jelezte a MAKISZ a jogalkotó felé, hogy a bankokkal ellentétben a követelésvásárló pénzügyi vállalkozások nem gyűjthetnek betétet, nem fizetnek kamatot, így fogalmilag kizárt, hogy náluk a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti különbségből profit, extraprofit keletkezzen. Erre a tényre azért fontos felhívni a figyelmet, mivel 2022-ben a kormány a hitelkamatok betéti kamatoknál gyorsabb ütemű emelkedésével indokolta az adó bevezetését.

A szövetség több alkalommal is felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a hitelkamatok növekedésének a követeléskezelő vállalkozások elszenvedői és nem nyertesei, mivel többségük banki refinanszírozással végzi a tevékenységét, és a magas kamatkörnyezet negatívan hatott a nyereségükre.

Mindemellett a bírósági végrehajtás szabályainak folyamatos lazítása

2023. óta évről évre növeli a behajthatatlannak minősülő – tehát kizárólag a felpuhított szabályozás miatt behajthatatlanná váló – követelések arányát,

és így a követeléskezelők veszteségét – fájlalja a szervezet. A kormány

2025. július 1-től mérlegelés és differenciálás nélkül ismét megemelte a letiltás alól mentes értékhatár mértékét, ezáltal a követeléskezelők 2025. második félévi bevételi adatai várhatóan jelentősen elmaradnak majd a korábbi évek számaitól.

A szektor még épp hogy csak túljutott a júliustól hatályba lépett változások hatásain, most ismét újabb, előre nem látott teherrel kell számolniuk, és átalakítaniuk a működésüket. Érdemes kiemelni azt is, hogy a 2026-os évben fizetendő extraprofitadó 8 illetve 20 %-os mértékét 2025. június 20. napján kihirdetett törvényben határozták meg, így érthető módon senki nem számolt azzal, hogy azt 4 hónap múlva ismét jelentősen megemelik.

A MAKISZ korábban már több javaslatot is tett arra, hogy lehetne az extraprofitadót méltányosabban alkalmazni, így javasolta annak szektoronkénti differenciálását, eltérő sávok és százalékok bevezetését a bankokra és a pénzügyi vállalkozásra – és főként azt, hogy hiba e téren egy kalap alá venni a hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat. Ez azért is különösen fontos kérdés szerintük, mivel többek között a korábban említett betétgyűjtési jogosultság hiányában a követeléskezelő vállalkozásoknak nem áll rendelkezésére olyan nagy mértékű és megújuló likvid forrás, amit állampapírvásárlásra fordíthatnának, ezáltal az adókötelezettség csökkentésére rendelkezésre álló egyetlen lehetőséggel sem tudnak élni, illetve semmiképpen sem olyan volumenben, mint a hitelintézetek.

A követelésvásárló cégek eszközeinek hozzávetőlegesen 80%-a ügyfelekkel szembeni követelés, egyéb likvid eszközökben csak a működés által indokolt nagyságrendet tudnak tartani. Ennek hátterében az áll, hogy működésüket egyrészt saját forrásból kell finanszírozniuk, többlet forrásaikat ezen vállalkozások főként refinanszírozás, azaz piaci alapú banki kölcsönök útján szerzik (ezek kamata magasabb, mint az államkötvények hozama). Nincs tehát az államkötvény hozama alatti költségű forrásuk, amit erre a célra tudnának fordítani. Továbbá az állampapír vásárlás azért sem opció, mivel ha egy követelésvásárló cég a forgótőkéjét az üzleti tevékenysége helyett állampapírba fekteti, akkor egyrészt jelentősen csökken a jövedelmezősége, másrészt a tevékenység visszafogása miatt előfordulhat, hogy munkaerő csökkentéseket kell végrehajtania. Mindezekre tekintettel az extraprofitadó alapjának csökkentési lehetősége diszkriminatív, és a követelésvásárló pénzügyi vállalkozások számára nem nyújt valódi lehetőséget az adó mérséklésére, ellentétben más pénzügyi intézményekkel - közölték.

A szakma üdvözli az államilag támogatott hitelek felfutását, ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy ezáltal a bankszektor jelentős állami forráshoz is jut, míg a követeléskezelők ennek nem haszonélvezői, és gyakorlatilag semmilyen állami támogatásban nem részesülnek – hívták fel a figyelmet. Szerintük itt szükséges megjegyezni azt is, hogy a követelésvásárló cégeket is terheli a pénzügyi szektorra még 2010-ben bevezetett bankadó, melynek terhei a vonatkozásukban nem csökkentek, és a bankadó szabályain kizárólag a hitelintézetek számára könnyítettek 2017-ben.

Az ukrajnai háború okozta gazdasági környezetváltozás, a magas infláció miatt növekvő forrás- és működési költségek, az elmúlt években különösen nehéz helyzetet teremtettek a követelésvásárló cégek számára.

A hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról szóló EU Irányelv átültetésével

megnyílt a külföldi székhelyű hitelfelvásárlók előtt a magyar nemteljesítő hitelállományok piaca, akik nem tartoznak az extraprofit adó hatálya alá,

ezért az adókötelezettség jelentős versenyhátrányba kényszeríti a magyar pénzügyi vállalkozásokat, ennek következtében a jövőben nagy mértékű lehet az olyan magyar NPL-állományok volumene, amelyekből a gazdasági eredmény és haszon külföldi székhelyű vállalkozásoknál fog realizálódni.

A pénzügyi vállalkozások többsége jellemzően magyar tulajdonú, kisebb, néhány tíz fővel működő, magyar munkaerőt alkalmazó, a forgalmat tekintve pedig kkv méretű vállalkozás. Az extraprofit adó jelenlegi formájában oly mértékben eltúlzott, méltánytalan és aránytalan, hogy az elmúlt években számos követelésvásárló vállalkozás esetében gyakorlatilag szinte a teljes eredményt az adó megfizetésére kellett fordítani.

A MAKISZ továbbra is elsődlegesen azt tartaná megfelelőnek, ha a követelésvásárló pénzügyi vállalkozások 2026-ban

kikerülnének az extraprofitadó hatálya alól, vagy legalább a jogszabály méltányosabb, a bankoktól eltérő sávokat és kötelezettségeket határozna meg a követelésvásárló pénzügyi vállalkozások számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images