Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az ibuild.info a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
A Budapesti irodapiac kihasználatlansági rátája jelenleg 5,9%, ami a valaha mért legalacsonyabb szint. Nem túlzás kijelenteni, hogy a piac jelenleg a bérbeadók által uralt, és ez a trend várhatóan kitart az elkövetkező években is, hacsak nem áll be valamilyen gyökeres változás a hazai és nemzetközi gazdasági környezetben – mondta el Würsching Péter MRICS, a JLL bérbeadási igazgatója.
Ha csupán az idei, vagy a tavalyi évet vizsgáljuk, jól látható, hogy az éves nettó piaci kereslet körülbelül a duplája a piacra érkező új épületek által kínált területnek. Jelenleg az jelent versenyelőnyt, ha valaki azonnal, vagy 3 – 6 hónap távlatában tud jó lokációban, megfelelő minőségű, nagyobb, egybefüggő területet kínálni a bérlőknek. Az igazi „verseny” az újonnan piacra érkező projektek között mutatkozik, ahol egy-egy nagyobb volument képviselő mágnes bérlő megnyeréséért folyik a harc, bár mindez a korábbi években tapasztalt bérleti díjaknál magasabb szinteken. Végső soron azt látjuk, hogy pont a fentebb említett körülmények miatt hosszabb-rövidebb idő alatt valamennyi, megfelelő lokációban, megbízható fejlesztő által a piacra kerülő projekt megtalálja a maga közönségét – tette hozzá a szakértő.
Új fejlesztések
2019 eddigi negyedéveiben nagyjából hasonló összegben kezdődtek meg irodaépítések, ami a harmadik negyedévben 47 milliárd forintot jelentett. Érdekesség, hogy az idei évben Budapest szerepe az irodaépítésekben jelentősen alacsonyabb volt a 2016-os és 2018-as részesedéséhez képest, a kivitelezések 67 százaléka indult el itt, ami a 2017-eshez illetve a korábbi évek szintjéhez áll közelebb.
A kapacitáshiány és a dráguló telekár egyértelműen érezteti hatását. Ugyanakkor, azt meg kell jegyezni, hogy a bérlői oldal is óvatosabb lett az új projektek befejezésével kapcsolatban gyakran tapasztalható 3 – 6 hónapos kivitelezési csúszás miatt, és ezért olyan garanciákat kér a fejlesztőktől az esetleges késedelem esetére, amik végső soron ugyancsak árfelhajtó tényezőként jelennek meg. A régebbi épületek felújítási költsége nehezen meghatározható, mivel az erősen függ az épület jelenlegi esztétikai és műszaki állapotától, méretétől és attól, hogy a felújítási folyamat egy üres épületben történik-e, vagy esetleg a projekt közben a meglévő bérlők igényeire is folyamatos figyelemmel kell-e lenni – hangsúlyozta Würsching Péter.
Hol érdemes felújítani?
Ebben a tekintetben különösen az elérhető szolgáltatások köre nyom sokat a latban, így egy bevásárlóközpont jelenléte mindenképpen komoly versenyelőnyt tud jelenteni. A piaci indikátorok alapján jól látható, hogy az agglomeráció, mint irodai lokáció leértékelődése trendszerűen kitart, így a Budapest környéki projektek tekintetében változatlanul nagyon óvatosnak kell lenni. A skála másik végén a régi belvárosi bérházak állnak, ahol az ezek konverziójával megvalósuló új projektek gyakorlatilag piacra sem kerülnek, mert már a tervezőasztalon elkelnek, az átlagos piaci árakat lényegesen meghaladó szinteken.
Egy 15-20 éves A kategóriás, vagy egy B+-os irodaház bérleti díja nagyban függ az épület elhelyezkedésétől és esztétikai, műszaki állapotától. Ha konkrét számot nézünk, akkor jelenleg valahol 8 - 12 euró közti havi bérleti díjra kell számítani négyzetméterenként, ami felújítással 11-15 euróra is emelkedhet. A jelenlegi piacon gyakorlatilag minden bériroda megtalálja a maga közönségét, eltérés az árakban és esetleg az új bérlő megtalálásának az időigényében lehet. A felújítások során a legnagyobb nyereség azonban a belvárosi épületek funkcióváltásával érhető el, ahol a jó elhelyezkedés miatt az A-kategóriás bérleti díjak akár a más alpiacokon tapasztalt szintek dupláját is elérhetik.
Címlapkép forrása: Getty Images
A cikk megjelenését a JLL támogatta.
Állítólag nem túl elengáns trükkel fizet alacsony béreket a Tesla, így zajlik a "bérrablás"
Pert indítottak a cég ellen.
Megbírságolhatják a Boeinget, súlyos biztonsági szabályokat nem tartottak be
Az amerikai légügyi hatóság tett javaslatot.
Újabb tűzeset borzolja a kedélyeket - Megint kigyulladt egy BKV busz
Sokadik esetről van szó.
Száguld a tőzsdén a Winklevoss ikrek kriptotőzsdéje
Jól sikerült a pénteki Nasdaq-debütálás.
Új NATO-művelet indul a Lengyelországot ért orosz dróntámadás miatt
Érkezik a válasz Oroszországnak.
Már van olyan ország, ahol egy mesterséges intelligencia lett az egyik legfontosabb miniszter
A digitális tisztviselő a közbeszerzésekért lesz felelős.
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th
Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd
100 milliárd forint a magyar vállalkozásoknál
Elértük a 100 milliárdot! - hangzik a hír, de mit takar ez a szám a valóságban? Csak egy újabb számadat, vagy tényleg változást hoz a mindennapokban?
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
