Nem elég passzív házakat építeni a fenntartható világ eléréséhez
Ingatlan

Nem elég passzív házakat építeni a fenntartható világ eléréséhez

Portfolio
Az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a közlekedés egymást behálózó rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés nem illeszkedik, de egy ingatlanfejlesztés sem lesz soha fenntartható, ha azt nem támogatja a városi szabályozás vagy az ott élők környezettudatos életvitele. Egy minden mindennel összefüggő rendszerben kell zöld épületeket teremteni, egészséges környezetet biztosítani és a mindennapokban élhető, de kisebb kibocsátással járó közlekedést teremteni. Hogy mi a legjobb irány az ingatlanfejlesztésben, arról beszéltek a Sustainable World 2023 konferencia harmadik szekciójának szakértői.

"A zöld hitel egy eszköz és nem egy cél, a KBC Csoport kereskedelmiingatlan-portfóliója kedvező CO2 kibocsátási adatokkal rendelkezik, a tavalyi évben ez 26 tonna CO2-t jelentett 1 millió euróra vetítve. Ezt kívánja 2030-ra 17, 2050-re pedig 8 tonnára csökkenteni a vállalat." - mondta el Suba Levente, a K&H Csoport Fenntarthatósági Program vezetője.

A cégcsoport a hitelezési és befektetési portfóliójára vonatkozóan CO2-kibocsátás terén az alábbi éghajlati célkitűzéseket fogalmazta meg, melyeknek 2030-ig kell teljesülniük:

  • energia: -34%
  • megújuló energia aránya: 75%
  • elektromos áram: -39%
  • cement: -16%
  • acél: -14%
  • ingatlan: -38%
  • jelzáloghitel-portfólió: -43 %
  • személygépjármű-finanszírozás: (operatív lízing: -81%, pénzügyi lízing: -41%)
  • agrár üzletág: -21%
  • felelős alapok: -50%

Bár a teljes EU-taxonómiának való megfelelés nagy kihívás, de a tudatosság már érezhető a piacon a fenntarthatóság, illetve a fenntartható épületek irányában. Az ügyfelek részéről is megvan a nyitottság, így

a kereskedelmiingatlan-ágazat a zöld finanszírozásban az egyik úttörő lehet.

A lakossági ingatlanszektor zöldítése terén azonban meredek út áll még előttünk. A KBC Csoport tavaly a lakóingatlanoknál négyzetméterenként 48 kg CO2 emissziót mért egy négyzetméterre vetítve, ezt kívánja 2030-ra 29, 2050-re pedig 7 kg-ra csökkenteni. A feladat nem könnyű, miután a hazai lakásállomány rossz energiahatékonyságú. Ehhez jelentős állami elköteleződés lenne szükséges, de

óriási megtakarítási potenciál van a CO2-, a rezsi-, és az energiacsökkentésben.

_BRL6703 (1)

A K&H állapotfelmérése segít kalkulációt készíteni és személyre szabni a lakossági energiahatékonysági felújítást és kiszámolja, mennyit takaríthatunk meg vele. A kalkulátor:

  • jól kiegészíti a K&H zöld lakáshitelt, a felújítások megtervezésének támogatására​
  • vezető magyarországi egyetem kollégáinak bevonásával készült​
  • megmutatja mekkora az ingatlan energiafogyasztása és hogyan lehet a leghatékonyabban korszerűsíteni​
  • megmutatja, hogy milyen megtakarítást tudsz elérni​
  • egyszerűsített és könnyen kezelhető felület, a K&H honlapon, mindenki számára elérhető​

Nem az új építések fogják megoldani a lakásállomány kibocsátását

Mi az épített környezetből fakadó legnagyobb környezeti kihívás? – tette fel a kérdést Lévai Gábor, a, Green Brands Hungary ügyvezetője. A többség arra szavazott, hogy a kádárkockák, és a régi lakóingatlanok kibocsátása a fő probléma, amit nem az új építések fognak megoldani. Hogy lehetne jobban a felújítással foglalkozni? Hogyan csökkenthető lehatékonyabban a kibocsátás? Ebben a kérdésben az épületfelújítás, valamint az épületek hatékonyabb üzemeltetésének irányába kellene elindulni.

A kormányzat pont arra költött nagyon sokat, aminek kicsi a súlya, vagyis a középületek kibocsátásának problémájára, a lakosságot kevésbé ösztönözte arra, hogy az energiahatékonyságba fektessen pénzt. Gyakran az ilyen beruházásoknak a megtérülése is túl hosszú ahhoz, hogy belevágjanak az emberek, ehhez állami támogatás kellene.

Egy Magyarországon fejlesztő külföldi cég például ne az anyaországban végezzen a kibocsátáscsökkentés jegyében faültetést.

A Váci út egy csúcsenergia-fogyasztó hely a városban, ahova nagyon fontos lenne sok napelem telepítése az épületek hűtése miatt – hívta fel a figyelmet Ámon Ada, Budapest Főváros Önkormányzat, Klíma és Környezeti Főosztályának főosztályvezetője.

2050-ben a most álló épületek 80 százaléka itt lesz velünk, hiába építünk ma passzívházakat, az nem oldja meg a problémákat, a felújításra sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, eddig az energiaárak sem ösztönöztek erre. A támogatások mellett a humánerőforrás hiánya is probléma, nincs elég szakember, ehhez a szakképzésnek is igazodnia kell – emelte ki Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője.

_BRL6743 (1)

A párizsi 1,5-2 fok eléréséhez 2030-ig látjuk, hogy minek kellene teljesülnie, de a 2030 és 2050 közötti időszak feladatai még kevésbé láthatók. Bár a kereskedelmi ingatlanoknál látjuk ezt, de a lakásállománynál ez ma egy nagy kérdés. Az energiahatékonyságra van egy irányelv, miszerint a pandémia előtti szinthez képest 90-95 százalékkal kell javítani az épületek energiahatékonyságát és CO2 kibocsátási értékeit, ami egy hatalmas kihívás. A szigetelés elkészítse is hatalmas CO2 kibocsátással jár, de így is el kell indulni az úton. Emellett az érdekelt felek között, a város-kormányzat-fejlesztők-lakosság között nagyobb párbeszédre van szükség, hogy minden szempont érvényesüljön. Az egyedi magánlakások szintjén nagyon nehéz együttműködni a kereskedelmi ingatlanoknak, így növelni kell a volument, például a bérlakásfejlesztés az, ahol nagy volumenben tudna energiahatékony megoldásokat kialakítani a piac – mondta el Gyertyánfy Miklós MRICS, a Gránit Pólus működési vezérigazgató-helyettese.

Több területre is lehetne fókuszálni, egyik a primer energiaforrás, például a távhő terjedése.

Érdemi felújítást csak átfogóan szabad csinálni, mert ami most kimarad, arra lehet, hogy 50 évig nem kerül sor.

Ehhez kell támogatást nyújtani, pénzügyi ösztönző ma nagyon kevés van. Egy ipari forradalom előtti településszerkezetet próbálunk a mai energiaproblémákhoz igazítani. A legfontosabb ma a hatékonyság: a kádárkocka és a nagy családi házak nem fenntartható megoldások. A jövő városi közlekedési eszköze a lift, vagyis a nagy társasházak energiaellátása fajlagosan sokkal kedvezőbb. A kitűzött célokat nem valószínű, hogy időre lehet teljesíteni, így várhatóan kijjebb kel tolni azokat. Be kell áraznunk a karbont, hogy a vállaltok tudják hova tenni az ilyen irányú költségeiket, ne csak a faültetésben merüljön ez ki, hanem akár a meglévő épületállomány felújítása is mérhető legyen – hangsúlyozta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.

Fotók és címlapkép forrása: Bácsi Róbert László / Portfolio

Ricardo

Öröm van

Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!

Kasza Elliott-tal

3M Company

Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye után kapott egy SOLV részvényt. Ez eddig nagyon szép, azonban 05.14-én MM

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Portfolio AgroFood 2024
2024. május 22.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
SO Budapest Building bridge view