Úgy kell az áfacsökkentés, mint egy falat kenyér

Horváth Áron, ELTINGA

A lépés két okból is pozitív hatással lehet a lakáspiacra, egyrészt ténylegesen csökkenti az adóéket, amelynek hatására az új lakások versenyképesebbek lesznek a használtakkal. Másrészt véget vethet a fejlesztők évek óta tartó várakozásának valami kedvezmény után, ami miatt szintén nem siettek elindítani az építkezéseiket.

Számszerűen ugyanakkor nem csak előre, hanem később is nehéz lesz megítélnünk, hogy mekkora hatása lehet az áfacsökkentésnek. Az új lakások építése, ha lassan is, de elindul az árak emelkedése után, így a következő években áfacsökkentés nélkül is több lakás építése várható. (Az építkezések beindulása egyébként mindig a legutolsó eleme a piaci fordulatnak.)

A fejlesztési piac felfutása más lesz, mint a válság előtti aranykorban. A vásárlók tudatosabban válogatnak, a 2000 után épült lakások - az "újszerű" lakások - pedig bizonyos szintig versenyeznek az új projektekkel. Éppen ezért a fejlesztőknek is pontosabban meg kell ismerniük az igényeket, mert csak az ilyen módon megalapozott projektek lesznek sikeresek. Könnyen lehet, hogy a felfutás tetején, a kedvezőtlenebb lokációkban megvásárolt telkek egy részére sosem fognak kifizetődő projektet építeni már.

Ditróy Gergely, Otthontérkép

Az új építésű lakóingatlanokat fejlesztő cégeket és az építőanyag vállalkozásokat tömörítő szervezetek már hosszú évek óta kilincselnek a kormányzatnál a lakásokat érintő áfa leszállításáért. Ez a terv egyes számítások szerint, nem hogy kiesést jelentene a költségvetésből, de kimondottan több pénz folyhatna be a csökkentés révén, hiszen növekedhetne az építés és az eladás. Az érvek és ellenérvek tárháza kimeríthetetlen a lakóingatlanokra vonatkozó áfacsökkentés tárgykörében, ám az tény, hogy a hazai új építésű lakásállomány fellendítéséhez nem árt minden segítség az állam részéről is. Ennek az ösztönzésnek az egyik kulcseleme lehet a csökkentés, bár nem elhanyagolható ennek a mértéke, hiszen míg 1-2 százalékpontos mínuszt talán meg sem érezne a piac, addig ha jóval 10% alá (akár 3-5% környékére) csökkenne az áfa mértéke, az már szemmel látható fellendülést is okozhat.

Egyelőre túl sok a feltételes mód a történetben, ami arra azért tökéletesen alkalmas, látva a "félszocpol", mai nevén CSOK esetét, hogy mind a potenciális újlakás vásárlókat, mind a lassan de biztosan beindulni látszó fejlesztőket visszafogja a következő hónapokra, amíg nem derül ki több érdemi információ a kérdésben.

Rutai Gábor, Duna House

Logikus és régóta várt intézkedés lenne az áfacsökkentés. Véleményem szerint minden fél pozitívan kerülne ki belőle, hiszen - bár alacsonyabb az adó mértéke - a fellendülő beruházási kedvtől GDP oldalon, illetve a nagyobb áfa-volumen okán az államkasszát pozitívan érintené. A beruházók kisebb kockázattal építhetnének, ami az ágazatot erősítheti, és a vásárlók is örülhetnek, hiszen nagy az éhség a piacon az újépítésű lakásokra.

Déry Attila, Otthon Centrum

Az elmúlt bő egy évben jelentős fellendülés volt megfigyelhető a lakáspiacon, mintegy 40%-kal nőtt a kereslet. Bár a többségnek nem fontos, hogy használt vagy új építésű lakást vásárol, 10-15% kizárólag az utóbbi kategóriában nézelődik. Az újépítésű lakások aránya ugyanakkor mindössze 5%, ami amellett, hogy nem elégíti ki a keresletet, a magyarországi lakásállomány strukturális problémáit is jól mutatja. Az új fejlesztések elindulása elsősorban a lakásállomány minőségi megújítása miatt lenne fontos, azonban a fejlesztőket elriasztja az eladási ár több mint negyedét kitevő áfatartalom. A fejlesztési aktivitás az elmúlt időszakban nem követte a lakáspiacon tapasztalt keresletnövekedést, az építési engedélyek száma azonban növekedést mutat. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy év múlva már jóval több lakás fog épülni - remélhetőleg már egy alacsonyabb áfakulccsal.

Angel Gábor, BIF

Mi ingatlanfejlesztők bízunk benne, és nagyon ösztönözzük az áfacsökkentést. Nagyon sok adatunk van, ami azt támasztja alá, hogy a 27%-os áfatartalom megöli az újlakás-piacot. Ha csak az EU-normatívákat nézzük, hogy milyen energetikai besorolású lakásokat kellene építeni, a magyar lakásállomány siralmas állapotban van. Már önmagában az, hogy az annak idején 50 évre tervezett panelek lecserélődjenek, nagyon fontos lenne a lakásépítések számának drasztikus növelése. Az újépítésű lakásokra pedig az igény is meglenne, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) utánajárt, hogy a hirdetési portálokon mennyien keresnek rá új építésű és mennyien használt lakásra, mivel ez egy jó indikátor nekünk, fejlesztőknek, hogy van-e igény az új építésű lakásokra. Azt látjuk, hogy az első kereséssel, amit beírnak, többen keresnek új építésű lakásra, mint használtra. Ehhez képest 100 ezer használt lakást adtak el tavaly és tizedannyi újat. Az új lakás vásárláshoz kapcsolódó áfa csökkentése azért is nagyon fontos eszköz lehetne, mert egyszerre hatna a lakásállományra, a munkaerőpiacra és a hazai iparra. A becslésem az, hogy egy ilyen intézkedés hatására 1-2 éven belül a 10 ezer építés felmenne 20-30 ezerre, ami már elfogadható szám lenne. Ebben az esetben az áfabevétel megfelelő szinten maradna. Azt is tudni kell, hogy egy lakás megépítéséhez négy ember munkája szükséges, plusz 10 ezer lakás megépítésével 40 ezer új munkahely teremtődne. Ezeknek a foglalkoztatottaknak a jelentős része valószínűleg a közmunkaprogramból tudna átlépni, a közmunkára nem kellene akkora összeget fordítani, nem lenne akkora kiadás, másrészt szja-bevétel is keletkezne.

Görög Áron, Futureal

A fejlesztők már régóta úgy vélik, hogy az újépítésű lakáspiac felpörgetéséhez csökkenteni kellene ezen ingatlanok áfakulcsát. Lapértesülések szerint a közelmúltban egy levélben erre kvázi ígéretet is tett a piaci szereplőknek a Nemzetgazdasági Minisztérium. A vállalkozások úgy kalkulálnak, hogy ha a jelenlegi 27 százalékos adókulcsot 5 százalékosra vinnék le, akkor - változatlan lakásárak mellett - a lakásépítésből származó nettó árbevétel 22 százalékkal nőne, így pedig máris ki tudnák termelni a telekárat. Jelenleg ugyanis a fejlesztők ülnek az elértéktelenedett telkeiken.

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

Az új lakások értékesítésére vonatkozó vételárat terhelő 27%-os áfa mértékének 5%-ra csökkentése egyértelműen és határozottan kilendítené az új lakások építésének piacát a jelenlegi mélypontról, és mindezt úgy, hogy az építési tevékenységre fehérítő hatást gyakorolna, további költségvetési forrást, bürokrácianövekedést nem igényelne, és költségvetési egyenlege is pozitív lenne. Ennek következtében pedig az épített lakások száma rövidtávon 20 000 körüli darabszámra emelkedne évente.

Ugyanakkor szükséges az is, hogy az új lakások eladása mellett a magánszemélyek által lakásépítésért fizetett vállalkozói díjra és a lakásfelújításokra is alkalmazzák a kedvezőbb áfakulcsot. Indokolja ezt, hogy a családi házak építése jellemzően vállalkozó szerződés jogcímen történik, valamint hogy a lakásfelújítás szintén fontos eleme a lakásállomány minőségi megújításának.

Az alacsonyabb áfa-mérték hozzájárulna az építési ágazat kifehérítéséhez. Amennyiben készül számla, sokkal inkább lennének írásbeli szerződésekkel lefedett teljesítések, ez segítené az építkezőket a garanciális igények érvényesítésében és közvetve hozzájárulna a számon kérhetőséghez és az építési minőség növeléséhez.

• Címkék:
• ingatlan,
• lakásépítés,
• vélemény