Magyar bankok minősítéseit javította kedden a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a Londonban bejelentett intézkedéseket a magyar makrogazdasági profil megítélésének javításával indokolta.
Viszonylag csendes hétre számíthatunk, ugyanakkor Kínában már a második negyedéves GDP-adat érkezik. Az Eurostat pedig a júniusi inflációs statisztikát teszi közzé, amiből kiderül, hogy a meglepően magas magyar adat még mindig a kontinens csúcsán van-e.
A koronavírussal sújtott 2020-as évet leszámítva az elmúlt években rendre meghaladtuk a 4 százalékos gazdasági növekedést, és most megvan az esélyünk az 5,5 százalékos GDP-bővülés elérésére is, így nagyjából 1,4 millió magánszemély kaphatja meg a már bejelentett adó-visszatérítést; a gyermeket nevelő családok jogosultak erre - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Figyelő e heti számában megjelent interjúban.
Kína alaposan nekiment az elmúlt hónapokban a kínai tech cégeknek. Az egyik megközelítés szerint eddig a kínai technológiai vállalatok relatíve laza szabályozás mellett nőhettek nagyra, a szabályozó hatóságok pedig most igyekeznek utolérni a cégeket, és főként az adatbiztonság területén szigorítani a szektor szabályozásán. Az is valid narratíva, hogy a kínai állam félti a hatalmát a gyorsan, nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket, az amerikai hatóságok felügyelete alá tartozva, az elmúlt hetekben már jellemzően ezekre, az amerikai tőzsdére lépő cégekre összpontosított Peking. A befektetők már elkezdték beárazni a szabályozói szigorítást és a kínai cégekkel szembeni bizalomvesztést, az érintett cégek árfolyama nagyot esett az elmúlt hetekben.
Bő tíz évvel a pénzügyi válság után az ír állam kezd kifogyni a jó indokokból, hogy miért is tulajdonolja még mindig a bankszektor jelentős részét - írja egy véleménycikkben a Financial Times. Az ír államnak jelentős részesedései vannak legnagyobb bankjaiban, azonban ez kezdi visszavetni a szektor fejlődését - írja a lap.
A koronavírus-járvány teljesen újradefiniálta, hogy mit jelent az iroda és a vállalatoknak alaposan el kell gondolkodniuk azon, hogy a jövőben hol végezzék a munkájukat irodai dolgozóik. Megoldásokat keresve egyre inkább a rugalmas irodák felé fordulnak, és a Business Wire szerint azok globális piaca a 2020-as 7,97 milliárd dollárról 2021-re várhatóan 8,14 milliárd dollárra nő, majd 2025-re eléri a 13,03 milliárd dollárt.
Négy nappal azután, hogy múlt hét szerdán elindult a kereskedés az amerikai tőzsdén a világ egyik legnagyobb utazásszervező cégének, a Didinek a részvényeivel, egy kínai hatóság arra utasította az alkalmazásboltokat, hogy vegyék le kínálatukból a Didi app-jét. A vád az, hogy a kínai Ubernek is hívott fuvarmegosztó óriáscég jogellenesen gyűjtötte a felhasználók személyes adatait. A történet azonban a Didinél jóval többről szól, Peking egymás után támadja a kínai technológiai óriáscégeket, szakértők szerint azért, mert nem tűri, hogy egyfajta állam az államban jöjjön létre, hogy magáncégek nagyobb hatalomra tegyenek szert, és több adattal rendelkezzenek a felhasználóikról, mint a kínai állam. A folyamat a Didinél biztosan nem áll meg, ma ugyanis az illetékes kínai hatóság bejelentette, hogy vizsgálatot folytat több kínai tech céggel szemben.
Akár a járványügyi adatokat, vagy a járványkezelés közegészségügyi- és gazdaságmentési intézkedéseit nézzük, akár a megelőző évtizedek kórházreformjait vetjük egybe, jelentős hasonlóságot találunk a francia és a svéd állapotokat illetően. A kórházba és az intenzív osztályra kerülési, valamint a többlethalálozási adatokban viszont már némi eltérés mutatkozik: a skandinávok valamivel jobbnak bizonyultak a galloknál. Ahol a különbség elvitathatatlan, az a két ország gazdasági helyzetében és kilátásaiban meglévő differencia: a svédek 2021 első negyedévében visszataláltak a válság előtti szintre, míg a franciák csupán 2022 elejére tervezik azt elérni. Ebben az írásban arra keressük a választ, miért járnak e téren a svédek egy évvel a franciák előtt.
A magyar cégvezetők nagy része rég nem látott növekedésre számít idén, de az egész Európában kialakult tartozási láncok miatt bizonytalan marad a piac. Az Intrum vállalati fizetési jelentése szerint hazánkban főleg a kisvállalkozásokat érintik a fizetési nehézségek, de leépítések inkább a nagyvállalatoknál lehetnek emiatt.
Ha valaki nem akar mindent feltenni egy kártyára, akkor érdemes megismerkednie a különféle diverzifikációs technikákkal. Ebben a cikkben most annak a kérdésnek járunk utána, hogy pontosan milyen buktatókra számíthatunk, ha a modern portfólióelmélet szerint próbáljuk meg kezelni a ránk leselkedő piaci kockázatokat. Ezen belül pedig megvizsgáljuk, hogy hány különböző részvényt kell tartani, ha az egyedi vállalati sztorikból eredő kockázattól meg akarunk szabadulni. A válasz sajnos nem lesz túl megnyugtató a kisbefektetők számára.
Oroszország legnagyobb vállalatai, akik egyben a föld egyik legnagyobb szennyezői is, zöld átállásra kényszerülnek, ahogy a befektetők és a nemzetközi kereskedelmi politika egyre nagyobb nyomást gyakorol rájuk - írja a Wall Street Journal pénteken megjelent. A klímabarát politika nemcsak a vállalati szférában hódít teret Oroszországban, de a Vlagyimir Putyin is egyre nagyobb hangsúlyt helyez a problémára.
Mi lesz, ha az infláció emelkedése mégsem csak átmeneti jelenség lesz? Vagy ha a kötvényhozamok mégsem a várakozásoknak megfelelően alakulnak? Milyen hatása lesz a tőzsdékre, ha Joe Biden nagy adóreformjából végül semmi sem lesz? - Teszi fel a kérdést a Goldman stratégája, miután az S&P 500 indexre megfogalmazott év végi célértéküket már most majdnem elérte az amerikai index.
Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.
Inflációs félelmek. Pénzpiaci kockázatok. Pénzügyi támadás. Ezek azok a szavak, amelyeket sosem szeretne hallani senki egy jegybankelnöktől. Matolcsy György szokatlan figyelmeztetést küldött, hogy a következő évek legfontosabb kifejezései ne a költségvetési alkoholizmus, az elszálló infláció és az ár-bér spirál legyenek.
Itthon egyértelműen az MNB keddi döntését várja a piac, közben viszont a világon sem áll meg az élet. A Fed múlt heti kamatdöntése után a Kongresszus előtt beszél majd Jerome Powell, a hét végén pedig érkezik a jegybank által kiemelten figyelt inflációs mutató.
Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról Nagy-Britannia "AA mínusz" szintű államadós-osztályzatának kilátását a Fitch Ratings.
A Világbank elutasította El Salvador kérését, hogy segítsen a Bitcoin törvényes fizetőeszközként való bevezetésében. A nemzetközi hitelező az transzparenciával és a Bitcoin-bányászat környezeti hatásaival kapcsolatos aggályokra hivatkozott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?