Többségi tulajdonrészt szerezne a magyar állam a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben, tudta meg a Magyar Nemzet. A cél, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
Megkezdte a 4iG részvényeinek a követését a Wood&Company. Az elemzőcég növekedési sztorit lát a magyar IT-cégben, véleményük szerint a 4iG EBITDA-ja 2020 és 2023 között éves átlagban 34 százalékkal növekedhet, a növekedés egyrészt organikusan, másrészt akvizíciókon keresztül történhet. Jelenleg a második számú magyarországi IT-cég a 4iG, de a Wood szerint 2022-re már az első lesz a magyar piacon, és meghatározó játékos lesz a régióban. A Wood értékeli a 4iG stratégiáját, aminek a lényege, hogy commodity jellegű szolgáltatások felől a szofisztikáltabb szolgáltatások irányába mozdulnak, mint a távközlési szolgáltatások, adatközpontok, űripar és védelmi területek. A Wood számai alapján a 4iG 24 százalékos diszkonton forog a szektortársak részvényeihez képest a 2021-es EV/EBITDA alapján, és 39-44 százalékos diszkonton a 2023-as EV/EBITDA alapján. A Wood a 4iG papírjainak fair értékére a 782-996 forintos sávot adta meg. Az elemzés a 4iG megbízásából készült, a cseh elemzőház rendszeresen követi majd a hazai vállalatcsoport működését és kilátásait.
Ron DeSantis Florida republikánus kormányzója hétfőn aláírta azt a törvényt, amely az Egyesült Államokban elsőként lehetővé teszi, hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák, vagy letiltják őket - számolt be az amerikai sajtó.
Fájdalmas chiphiány alakult ki a világban a járvány nyomán felpörgő digitalizáció, a mindenféle eszközök felokosítása, a cloud szolgáltatások terjedése és a kriptovaluták robbanása közepette. Odáig jutottunk, hogy a világ legnagyobb autógyártóit átmeneti gyárleállásokra kényszerítette a chipek hiánya, de gyakorlatilag nincs olyan szektor, ami ne érzékelné a kínálat szűkösségét. Ezt persze nem hagyják annyiban a gyártók és a kormányzatok, hatalmas beruházások indulnak az iparágban és megkezdődött a verseny a világ vezető chipgyártója címéért. Összeszedtük, hogy mely országok és vállalatok szállnak harcba és hogy vajon meddig tarthat a globális chiphiány.
Rekord eredményeket szállított az Alteo az első negyedévben, amely az elmúlt időszak befektetési döntéseinek sikerességét, valamint az ESG-szemléletű stratégia jelentőségét mutatja. Minden fontos soron javulás látható az elmúlt év azonos időszakához képest, különösen az EBITDA és a nettó eredmény ugrott nagyot, de az árbevétel is növekedett. A bővülés elsődlegesen a hő- és villamosenergia-termelést irányító szabályozási központ kimagasló teljesítményének köszönhető, de a tavaly megvásárolt szélerőműpark és a felújított gibárti vízerőmű többleteredménye is hozzájárult ehhez. A koronavírus-járvány továbbra sem volt érdemi hatással a társaság működésére.
Nem túl ambiciózus középtávú célokat tartalmaz a kormány friss konvergencia programja a deficit és az adósság lefaragásával kapcsolatban, a tervek szerint csak 2024-ben érné el a bűvös 3 százalékos határt a GDP-arányos költségvetési hiány, az adósságráta válság előtti szintje pedig beláthatatlan távolságban van. Márpedig a hitelminősítők eddig csak átmeneti romlást vártak a fiskális fegyelemben. Most a Standard & Poor's közgazdásza a Portfolio kérdésre elismerte: a felvázolt pálya kicsivel rosszabb annál, amire számítottak, de ez nem biztos, hogy rögtön leminősítéssel jár.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
Keresett-e már valaha valaki pénzt elektromos autókon? A kérdésre valószínűleg még mindig inkább nem a válasz, annak ellenére, hogy a Tesla egy ideje már nyereségesen működik. Miért? Hát azért, mert az amerikai cég nagy tételben értékesíti a környezetbarát(abb) autói után kapott környezetvédelmi krediteket, az ebből származó profit miatt nem veszteséges a cég. De hogy működik a rendszer? Honnan vannak a kreditek, mennyiért és kinek adja el őket a Tesla? Ennek jártunk utána.
Románia használhatja fel a Török Áramlat vezetéken történő magyar ellátásra korábban elkülönített orosz földgázt a nyár folyamán, illetve amíg meg nem épül a vezeték magyarországi szakasza. A vezeték már 2021 január elsején elért a magyar határig, miután átadták szerbiai szakaszát is, hozzánk viszont leghamarabb október 1-jétől érkezhet gáz ezen az útvonalon, bár a korábbi elképzelések szerint ez már jóval korábban lehetséges lett volna.
Joe Biden ígéretéhez híven a Föld napja alkalmából klímavédelmi csúcstalálkozót szervezett, amely múlt hét csütörtökön és pénteken került megrendezésre virtuális formában, 40 ország állam- és kormányfőjének részvételével. A találkozó során az Egyesült Államok és több fejlett ország igen ambiciózus vállalásokat tett a klímaválság elleni harc jegyében. A fejlődő országok is megfogalmaztak célokat, viszont ezek jóval kevesebb konkrétumot tartalmaztak. Mivel a mostani vállalásoknak nem kötelező érvényűek, nem garantálható, hogy az adott országok be is tartják őket, ennek ellenére a mostani találkozó mérföldkő lehet a klímaválság elleni globális együttműködés terén.
Megemelte az Opus Global részvényeire vonatkozó célárát az Equilor a vállalat múlt héten publikált éves jelentésére reagálva. A friss célár 395 forint, ami a papírok hétfői záróárfolyamához képest 61 százalékos felértékelődési potenciált jelent, az Equilor ajánlása változatlanul vétel.
Elon Musk cége, a SpaceX sikeresen fellőtte harmadik, utasokat is szállító rakétáját a NASA-val együttműködésben. Ez volt az első alkalom, hogy a rakétát és asztronautákat szállító kapszulát is korábban már használt egységekből állították össze – írja a Wall Street Journal.
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
Április 20-a van ma, a kannabisz nemzetközi világnapja. Ennek apropóján most megnézzük, hogy miért pont ma ünneplik világszerte a kendert, miként vált a bódító hatású gyógynövény világszerte betiltott droggá, hogyan vált ezt követően a rendszer elleni lázadás egyik vezető szimbólumává, hogy állnak most a témához a jogalkotók Európában és az Egyesült Államokban, és hogy befektetési szempontból mi történt, mire lehet számítani a jövőben a kannabisz szektorban.
Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.
Nemrég foglalkoztunk két írás keretein belül is az űrszektorral, egészen pontosan megnéztük a szektor jövőjével kapcsolatos kilátásokat és az aktuális, betervezett projekteket, illetve a teljesség igénye nélkül megnéztünk több magánkézben lévő vállalatot, melyek potenciálisan jó befutók lehetnek akkor, amikor igazán beindul az űripar. De természetesen nem csak a direkt módon űrkutatásra specializálódott cégeknek lehet komoly szerepük az ég meghódításában, két igazi tech-nagyágyú is komoly téttel szállt be a „játékba” tavaly.
A hidrogén földgázhálózatba és a földgázba való bekeverésének átmeneti megoldásként való elismerésére sürgette 94 energia- és feldolgozóipari vállalat az Európai Bizottságot, mely nem először kap javaslatot hidrogénstratégiával kapcsolatban. Korábban a zöld hidrogénre vonatkozó tervezett kritériumot találta túl szigorúnak villamosenergia-ipari vállalatok csoportja, és a stratégia a nukleáris energia mellőzése miatt is vita tárgyát képezte. A hazai hidrogénstratégián még dolgoznak, és abban naperőmű-fejlesztési potenciáljára tekintettel az agrárium lehetséges szerepét is célszerű lenne megvizsgálni – véli Lugos Roland, az Optimum Solar Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
A koronavírus-járványnak köszönhetően a legtöbben kénytelenek otthon maradni, és a közlekedési eszközök közötti választás problémája nem merül fel. A járvány előtt azonban folyamatosan emelkedő tendencia bontakozott ki az utazási igényeket illetően, és különösen a légiközlekedés népszerűsége nőtt jelentősen az elmúlt két évtizedben, bár bővült a vasutat választók száma is. A környezetterhelés szempontjából azonban nem mindegy, hogy ki milyen eszközt választ utazásai során, hiszen számottevő különbségek vannak az egyes kategóriák között. A klímaváltozás kapcsán tehát ezeket is érdemes alaposan megfontolni, és ennek megfelelően cselekedni – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmányából.