Elérte szerkezetkész állapotát a főváros XV. kerületében épülő, 17 000 négyzetméteres gyártócsarnok a Market Építő Zrt. kivitelezésében. Az új csarnok a Siemens Energy telephelyét fogja bővíteni, az épületben gázerőművek komponenseit fogják előállítani. A kivitelezés 2023 utolsó negyedévében fejeződhet be.
Múlt héten írtunk róla, hogy a szakmai egyeztetéseket követően megszavazta a parlament az állami beruházások rendjéről szóló törvényt 136 igen, 49 nem és 9 tartózkodás mellett. Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvény kapcsán és az építőipar jövőjéről most Lázár János, építési és közlekedési miniszter, valamint Koji László, az ÉVOSZ elnöke további részleteket közölt.
Július 12-én szerdán döntő, és várhatóan szoros eredményt hozó szavazásra kerül sor az Európai Parlamentben a természet-helyreállítási jogszabálytervezetről. Hosszú egyeztetés után a tagállamok ugyan kompromisszumos megállapodást értek el a javaslatról, de az az EP mezőgazdasági és halászati bizottságának elutasítása után a környezetvédelmi bizottságban sem tudta megszerezni az egyszerű többséget, ami először fordult elő az Európai zöld megállapodás egy kulcsfontosságú elemével. A leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása érdekében kötelező célokat kitűző javaslat ellenzői szerint elfogadása élelmiszerár-emelkedéssel fenyeget, és veszélyezteti a földművelők megélhetését, illetve a globális élelmiszer-ellátást, míg támogatói szerint erről szó sincs, és a kritikusok rövid távú politikai érdekeiket szem előtt tartva hajoltak meg a gazdasági lobbicsoportok akarata előtt.
Az India legnagyobb konglomerátumaként működő Tata Group közel áll a megállapodáshoz, hogy már augusztusban felvásárolja az Apple egyik beszállítójának gyárát - ez lehet az első példa arra, hogy egy indiai vállalat fog beszállni az iPhone-ok összeszerelésébe, állítják az ügyet ismerő személyek.
Az EU most közzétett 2023-as stratégiai előrejelzési jelentése a fenntarthatóság és a digitalizáció kettős átmenetével kapcsolatos különböző kihívásokra az adórendszerek teljes átalakítását javasolja. Mindez a magyarországi szabályozást is alapjaiban írhatja át. Ráadásul nem pusztán környezetvédelmi adókat vetnének ki, hanem a bérekre rakodó terhekhez is hozzányúlnának, de a cégek esetében is jelentős változásokat javasolnak. A tervek egy része a fogyasztói kiadások növekedéséhez vezethet, de ezeket kompenzálhatják az újonnan bevezetendő kedvezmények.
Nehéz napokon van túl a forint, hiszen egy hét alatt több mint 4 százalékot veszített az euróval szemben. Sőt, a napi egy százalék körüli gyengülés is ijesztő volt, ekkora kilengések azért ritkák a magyar deviza piacán. A heves esés azt is jelenti, hogy tavaly október elején volt utoljára rosszabb hete a forintnak, akkor emlékezhetünk rá, hogy a jegybank azonnali 500 bázispontos vészkamatemelése fordította meg a tendenciát.
Friss adatok érkeztek a héten az inflációról, a nyugdíjas inflációról, valamint kezdenek kissé változni az inflációs kilátások, ami alapján új helyzet kezd körvonalazódni az időskorúak esetében. A legutóbbi folyamatok alapján Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio-n megjelent írásában már azt sem tartja kizártnak, hogy novemberben elmarad a kiegészítő nyugdíjemelés. Ez igencsak kellemetlen fejlemény lenne az időskorúak számára az eddigi várakozásaikhoz képest, közben a kormánynak két fontos szempontot kell mérlegelnie.
Szaúd-Arábia döntése az olajkitermelés csökkentésének meghosszabbításáról, amelynek célja az árak növelése, gazdasági visszaeséshez vezethet az országban. A 2022-es erőteljes 9%-os növekedés után a szaúdi gazdaság az előrejelzések szerint idén 0,1%-kal csökken, ha szeptemberben növelik a kitermelést, illetve 1%-kal, ha a csökkentések 2023-ban is folytatódnak - írja a Bloomberg.
Ha a kormányzat szeptemberben azt a becslést tartja megalapozhatónak, hogy az éves általános vagy nyugdíjas infláció (a kettő közül a nyugdíjtörvény szerint a magasabbat kell figyelembe venni) legfeljebb 15%-os lesz, vagyis a nyugdíjemelési korrekció idén elmarad, akkor bármilyen matematikai bizonyítással is kívánnak élni, a nyugdíjas társadalom előtti hitelesség erősen sérülhet.
A várakozásoknak megfelelően megerősítette Magyarország BBB mínusz besorolását stabil kilátás mellett a Standard & Poor’s. Ezzel továbbra is egy fokozattal vagyunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategória határa felett.
Szerbia 588 millió köbméter földgázt kötött le a következő télre a saját területén és Magyarországon található tárolók lefoglalásával - jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Bécsben folytatott megbeszélés után. Magyarország viszont Görögországon is LNG-t vásárolhat, ejtve ezzel a teljes orosz függőséget.
A parlament pénteken fogadta el a jövő évi költségvetésről szóló törvényt úgy, hogy az gyakorlatilag törvényt sért, mert nem tartalmazza - a Költségvetési Tanács figyelmeztetése ellenére - a jegybank veszteségének megtérítését. Az elmúlt napok jelzéseiből sejthető volt, hogy mire készül a kormány, Kovács Árpád KT-elnök zárószavazás előtti felszólalásából pedig egyértelműen kiderült a kormányzati megoldás.
A szén és általában a fosszilis tevékenységek hitelezésének kivezetése, illetve leépítése, a megújulók további felfutása régóta téma a pénzügyi rendszerben, de mindeddig az elköteleződések nem mindig voltak megfoghatóak. A Green Policy Center elemzése szerint ehhez képest érdemi előrelépést jelenthet, hogy a hazai bankrendszer legnagyobb szereplői közül többen publikálták első körös klímacéljaikat, melyek az energiaszektort is lefedik. Lássuk a terveket, célokat!
Elfogadta az Országgyűlés pénteken a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt - írja az MTI. A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt.
A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország.
Nem volt különösebb oka a forint elmúlt napokban látott meredek esésének, igazából „most került a helyére” a magyar deviza – mondták devizapiaci szakemberek a Portfolio kérdésére. Persze a mélyben több ok is van, amik már eddig is a forint gyengülését indokolták volna, csak az extrém magas kamat ellensúlyozta azokat.
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
A negatív jegybanki saját tőke önmagában nem jelent korlátot a monetáris politika vitelében a Magyar Nemzeti Bank szerint, így várhatóan ebbe az irányba lépnek majd tovább, hogy feloldják azt a problémát, hogy a jegybank tavaly több mint 400 milliárd forintos mínusszal zárta az évet, amelyet a költségvetésnek kellene kipótolnia, míg az idei 1500-2000 milliárdra várható mínusz is a büdzsét terheli majd. Igaz, öt évre elosztva.
Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke szerint az Európai Uniónak évente több mint 620 milliárd euróra van szüksége a zöldfejlesztések finanszírozásához. Mindebben egy átalakított Európai Beruházási Banknak (EBB) lehet komolyabb szerepe. A cél az lenne, hogy az állami finanszírozás felhasználását a kockázatosabb fenntarthatósági projektekbe történő magánberuházások katalizátora legyen az EBB. De az EU szerint fontosak a zöldátállásban a célzott kereskedelmi megállapodások, valamint a demográfiai változások és a szakképzett munkaerő iránti igények kezelése is.