A széndioxid-kibocsátás piaci alapú és globális beárazása szükséges a éghajlatváltozás feltartóztatásához - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Petersbergi Klímadialógus (PCD) nevű konferenciasorozat idei tanácskozásán, amelyet a novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferencia (COP26) előkészítésére hívtak össze.
Lassan a múlt homálya fedi, hogy miért készítenek konvergenciaprogramot az Európai Unió azon országai, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. A magyar konvergenciaprogramban nem találunk választ a dokumentum eredeti céljára, azonban kiderül belőle, hogy a költségvetési hiány csak lassan csökken. Milyen következtetéseket vonhatunk le a programból?
Komoly áremelkedés jöhet a réz piacán miután a globális készletek 15 éve nem látott mélyponton vannak – írja a CNBC friss elemzői vélemények alapján. Az egyik szakértő a 20 ezer dolláros tonnánkénti árat sem tartja elképzelhetetlennek, ami majdnem a duplája lenne a mostani jegyzésnek.
Keresett-e már valaha valaki pénzt elektromos autókon? A kérdésre valószínűleg még mindig inkább nem a válasz, annak ellenére, hogy a Tesla egy ideje már nyereségesen működik. Miért? Hát azért, mert az amerikai cég nagy tételben értékesíti a környezetbarát(abb) autói után kapott környezetvédelmi krediteket, az ebből származó profit miatt nem veszteséges a cég. De hogy működik a rendszer? Honnan vannak a kreditek, mennyiért és kinek adja el őket a Tesla? Ennek jártunk utána.
Magyarország nem kívánja igénybe venni az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. Az igen olcsó forrásokról való lemondás lehetséges okairól már írtunk, most a döntés árát próbáljuk számszerűsíteni. Bár nagyon sok peremfeltételtől függ, de hosszú távon az uniós hitelről való lemondás több százmilliárd forintnyi kamatkiadási többletet jelenthet. Cserébe persze nem köti majd meg a kormány kezét az Európai Bizottság.
Világszerte mintegy 2,2 milliárd munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – a teljes globális munkaerő 65 százaléka –, ami a kormányok számára jelentős kihívást, a vagyonkezelők számára pedig óriási növekedési lehetőséget jelent, mellyel a jövőbeli öngondoskodást segíthetik. Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal - írja a PwC egy friss közleményében
Szakértők szerint a magas jövedelmű amerikai háztartások akár 61%-os adóteherrel is szembesülhetnek öröklés esetén Joe Biden legújabb tervei alapján – írja a CNBC.
Már januárban is meg lehetett figyelni azt a jelenséget, hogy sok egyedi részvény először egy óriásit emelkedik, majd hirtelen nagyjából ugyanannyit vissza is esik. Mindez hatalmas forgalom és felfokozott tőkepiaci közösségi média aktivitás mellett zajlik. Miért alakul ki hétről hétre újabb és újabb részvényekben ez a pilótajátékszerű folyamat? Erre keres magyarázatot a mai írás.
Idén megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Ennek egy heti tétele, valamint a nyugdíjprémium kifizetése idén 130 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára - olvasható ki a konvergencia programból, amely a következő évekre dinamikus GDP-növekedéssel számol. Ez pedig kedvező hír az időskorúak számára is.
Az idei évben 7,5%-os költségvetési hiány várható a GDP-arányában a friss konvergenciaprogram szerint, ami csak lassan csökken a követkető években. Az elmúlt napokban a kormánnyal általánosságban megértő Költségvetési Tanács is kritikával illette a várható költségvetési pályát. Bemutatjuk, hogy a Költségvetési Tanács és az MNB érvelésével szemben a kormány miért nem tartja problémának, ha a hiány magasnak mondható, 5,9%-os lesz még 2022-ben is.
Kína az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődése után egyre inkább globális szereplővé akar válni. A célzott kínai gazdaságfejlesztő intézkedések eddig sikeresek voltak, a jól bevált modellek adoptálása helyett most viszont valami újat kell kitalálni. A népességnövekedés megállt, a bérek versenyképessége elolvadt, így Kínának a termelékenység terén kell nagyot alkotnia, ha el akarja kerülni a közepes jövedelem csapdáját. A kínai vezetők pontosan tudják, mivel érhetik ezt el: rengeteg erőforrást fektetnek célzott technológiai, infokommunikációs, mesterséges intelligencia és zöld infrastrukturális projektekbe. A pénz és az eltökéltség nem akadály, a meglévő tudás és az infrastruktúra annál inkább. Ha ezeket az (egyébként nagyon magas) akadályokat Kína átugorja, könnyen domináns technológiai iparnagyhatalommá válhat. A Fitch Solutions elemzésében azt vizsgálta, hogyan áll az ország ezen a téren.
Tavaly a pandémia miatt közel 6 százalékkal visszaesett a globális autóértékesítés, az elektromos autók eladása viszont 41 százalékkal nőtt, és a teljes autóeladásnak már közel 5 százalékát adták a teljesen elektromos modellek, év végén világszerte közel 10 millió elektromos autó volt forgalomban. De ez még csak az út eleje, ahogy szigorodnak a károsanyag-kibocsátási szabályok, úgy állnak át az autógyártók a belsőégésű motoros autókról a teljesen elektromos modellekre, az utakon futó elektromos autók állománya pedig a tavalyi 10 millióról 2030-ra 145 millióra emelkedhet a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb elemzése alapján. A szervezetnek van egy optimistább forgatókönyve is, amennyiben a világ kormányai felgyorsítják erőfeszítéseiket a klímacélok eléréséért, 2030-ra akár 230 millió elektromos autó is lehet az utakon, azzal a globális autóállománynak már 12 százaléka teljesen elektromos lenne.
Ma tette közzé gyorsjelentését a nagy olajcégek közül a Shell és a Total is, és mindkét cég kedvező eredményekről számolt be, amely jelzi, hogy az olajipar lassan kezd magára találni. Ebben jelentős segítséget nyújt, hogy az olajár az elmúlt hónapokban alaposan megemelkedett, bár mindkét cég figyelmeztetett, hogy még sok a bizonytalanság a kereslet alakulását illetően. A javuló kilátásokat azonban alátámasztja, hogy a Shell hat hónapon belül már másodszorra emelte meg osztalékát. Emellett mindkét társaság több beruházást hajtott végre, és továbbiakat is tervez a megújuló energiaforrások és a környezetbarát technológiák terén.
Joe Biden tegnap először intézett beszédet az Egyesült Államok kongresszusához, amelyben kiértékelte elnöksége első 100 napjának eredményeit. Biden összesen 61 konkrét ígéretet fogalmazott meg erre az időszakra, amelyek érintették a járványkezelést, a klímavédelmet, a gazdaságélénkítést, valamint a fegyvertartás és a bevándorlás szabályozását. Az alábbiakban megnéztük, hogy az ambiciózus vállalásokból mennyit sikerült megtartani.
Joe Biden megtartotta első beszédét a Kongresszus előtt, ahol elsősorban a munkahely-teremtés és az ország újjáépítése állt mondandójának középpontjában. Az elnök beszéde abból a szempontból rendhagyó volt, hogy az általában zsúfolásig megtelt képviselőházi teremben, csak 200 résztvevő lehetett jelen a járványügyi szabályok miatt. Az NBC gyűjtése alapján összeszedtük Joe Biden legfontosabb üzeneteit.
Sürgősen el kell kezdeni foglalkozni az emberek átképzésével, különben három-négy éven belül arra ébredünk egy reggel, hogy globálisan 50-100 millió ember került az utcára – mondta a Portfolionak adott interjúban Tilesch György globális mesterséges intelligencia-szakértő. A tíz éve Amerikában élő szakember többek között a Fehér Háznak ad tanácsokat, szerinte a mesterséges intelligencia (MI) ma már nem a jövő, hanem a jelenben zajló átalakulás. Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és intelligencia című könyve most jelent meg magyarul a Librinél, ennek apropóján arról is beszélgettünk vele Budapesten, hogy kiknek a munkáját vehetik el a robotok a következő években, és cserébe kaphatunk-e alapjövedelmet.
Joe Biden ígéretéhez híven a Föld napja alkalmából klímavédelmi csúcstalálkozót szervezett, amely múlt hét csütörtökön és pénteken került megrendezésre virtuális formában, 40 ország állam- és kormányfőjének részvételével. A találkozó során az Egyesült Államok és több fejlett ország igen ambiciózus vállalásokat tett a klímaválság elleni harc jegyében. A fejlődő országok is megfogalmaztak célokat, viszont ezek jóval kevesebb konkrétumot tartalmaztak. Mivel a mostani vállalásoknak nem kötelező érvényűek, nem garantálható, hogy az adott országok be is tartják őket, ennek ellenére a mostani találkozó mérföldkő lehet a klímaválság elleni globális együttműködés terén.
Az amerikai kormány 1800 milliárd dollárt fordítana különböző oktatási, illetve családtámogatási programokra, az erről szóló javaslatot várhatóan szerdai kongresszusi beszédében mutatja be Joe Biden elnök.
"Minden adat, amit közzétesz egy vállalat, az sokkal jobb, mintha semmit nem hozna nyilvánosságra" - hangzott el a javaslat a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) V4 ESG konferenciáján. Tanácsok és ajánlások az ESG brutálisan növekvő világából, ahol a befektetői nyomás, a transzparencia előnyei és a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos nehézségek voltak középpontban. Akiket még nem csapott meg az ESG-ben rejlő lehetőségek szele, ahhoz folyamatos kommunikációval igyekeznek eljutni a régiós tőzsdék, illetve a könnyebb megértés okán ESG útmutatókat, ajánlásokat hoznak létre a régiós országok. Lássuk, hogyan áll Magyarország és a szomszédaink az ESG szempontok befogadásában!
A védőoltások kifejlesztése korunk egyik legjelentősebb orvostudományi sikere, ma már 27 súlyos fertőző betegség ellen létezik hatékony védelem. Miközben a Nemzeti Immunizációs Program jóvoltából Magyarországon világszinten is példaértékű a gyermekek szinte teljes átoltottsága, a társadalom döntő többsége nem védett egyébként oltásokkal könnyen megelőzhető betegségektől. A felnőttkori immunizáció része egyes gyermekkori oltások ismétlése, másrészt új védőoltások felvétele, melyek segítenek megelőzni bizonyos fertőző betegségek kialakulását és következményeit. Egy felnőttkorra kidolgozott, hatékony élethosszig tartó oltási program előnyei mind társadalmi, mind nemzetgazdasági szempontból igen jelentősek lennének – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Immunizációs Világhét alkalmából készített összeállításából.