• Megjelenítés
Keresés

Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 245 Új keresés

Nincs döntés görög ügyben, megint rossz a hangulat

A ma hajnalig tartó luxemburgi egyeztetéseken július közepéig elhalasztották az eurózóna pénzügyminiszterei az arról szóló döntést, hogy kifizessék a most futó hitelprogramból esedékes újabb, 12 milliárd eurós hitelrészletet. A cél az, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon az EU a görögökre a megszorító csomag elemeinek minél hamarabbi parlamenti elfogadása érdekében. A görögök arra figyelmeztettek, hogy ha nem kapják meg rövidesen a pénzt, akkor csődbe megy azt ország, hiszen nem tudják teljesíteni a nyári államkötvény lejáratot. A most esedékes nemzetközi hitelrészlet kifizetéséről szóló döntés elhalasztása, illetve a Moody's felőli olasz figyelmeztetés ismét mérsékelten negatív hangulatot eredményezett a ma hajnali ázsiai kereskedésben, az euró gyengült, az ázsiai részvénypiacok jellemzően gyengültek és a határidős európai és amerikai indexek is mérsékelt mínuszban járnak.

Orbánnál és az EU-nál sürgetik a Tobin-adót a magyar közgazdászok

Nyílt levélben fordult magyar közgazdászok egy csoportja az Európai Bizottság elnökéhez és a magyar miniszterelnökhöz, hogy fontolják meg a Tobin-adó bevezetését. Az aláírók úgy érvelnek, hogy egy minimális mértékű, 0,05 százalékos adó a bevezető országok versenyképességének érdemi romlása nélkül járulhatna hozzá a pénzügyi szektor és a társadalom között az elmúlt évtizedekben felborult egyensúly helyreállításához.

A Széll Kálmán Terv "fontos lépés a valós világ irányába"

A kormány gazdaságpolitikájáról rendezett vitaestet csütörtökön Bécsben a WIIW osztrák kutatóintézet Cséfalvay Zoltán államtitkár, Surányi György bankár, az MNB volt elnöke, Oblath Gábor közgazdász és Magyar Kornélia politikai elemző részvételével.

A részletekre várnak az elemzők Matolcsy bejelentései után

A kormány strukturális reformterve, és a közölt, 2013-ra 900 milliárd forintos egyensúlyjavítás jól cseng, de 90 százalék a végrehajtáson múlik. A nemzetgazdasági miniszter bejelentései sajnos nem tartalmaztak konkrétumokat, csaknem kevesebbet tudunk, mint a bejelentés előtt, a kiszivárgott információk alapján - kommentálják a kormány Széll Kálmán Tervének bejelentését.

Komoly veszteségek az állami nyugdíjrendszerben

Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott - állapítja meg a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya. Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét. Az alábbiakban a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét közöljük.

Olcsóbban is növelhető a hatékonyság - vélemény az adóreformról

A magyar gazdaság lassulásáról folyó vitákban a 2000-es évek közepe óta sokan és sokféle javaslatot tettek az egyik lehetséges gyógymód, az adóreform kívánatos irányára. A globális válság egyfelől rövidtávon tovább szűkítette egy ilyen reform mozgásterét, másfelől viszont még sürgetőbbé is tette a magyar gazdaság szabályozási környezetének átalakítását, a versenyképesség javítását. Az adórendszer átalakítása önmagában nem elegendő a növekedés beindításához, de egy jó reformnak jelentős hatása lehet, és felerősítheti a más téren elindított változások jótékony hatásait - írják a Portfolio.hu-hoz eljuttatott véleményükben az adórendszer neves hazai szakértői. Scharle Ágota és Váradi Balázs (Budapest Intézet), Benczúr Péter és Kátay Gábor (MNB) magánvéleménye szerint a kormány drágán és kellemetlen mellékhatásokkal kívánja az adórendszer átalakításától remélt céljait elérni.

A költségvetés gyeplői - a svéd sikersztori

A globális pénzügyi válságra adott erőteljes kormányzati válaszok - és főképp a fejlett államok kiköltekezéséből feléledő adósságválságok - újra érdekessé tették a költségvetési szabályok kérdését. Éppen ezért érdemes végignézni a világban, hogy milyen megoldásokat találtak eddig a költségvetési politika kordában tartására az egyes országok. Sorozatunkban erre vállalkozik Asztalos Viktor, akinek írásai a fiskális előírások jellemzőit bemutatva a hazai szabályozás szempontjából is tanulságokkal szolgálnak. Az első részben a magyar szabályozással sok hasonlóságot mutató brazil fiskális előírásról írt, majd a - nem túl kedvező - lengyel tapasztalatokról szólt, utána a sok mindenben élen járó Új-Zéland példáját tekintette át, most a sikeres svédeken a sor.

"Újabb és újabb sokkok érték a magyar gazdaságot"

Eltér a jegybanki stáb és a monetáris tanács kockázatértékelése az inflációs kockázatokat illetően, aminek alapvetően a bizonytalan gazdasági környezet az oka - mondta el Virág Barnabás, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője. A Magyar Nemzeti Bank szakértője úgy látja, hogy magyar gazdaság jelenleg egy olyan repülő, amelyiknek egyelőre csak az egyik motorja működik jól, de alacsonyan és labilis időjárási körülmények közt repül.

Átfogó piaci körkép (Buda-Cash)

Az alábbiakban a Buda-Cash Brókerház külföldi részvénypiaci és makrogazdasági kitekintője olvasható.

Félelmetes jóslattal állt elő a válságot előre látó professzor

A New York-i Egyetem neves professzora, Nouriel Roubini egy mai, Bukarestben megrendezett konferencián aggodalmát fejezte ki Görögország költségvetési hiánylefaragást célzó intézkedéseinek sikerességét illetően. A szakértő szerint az európai adósságproblémák továbbra is nyomást gyakorolhatnak a piacokra, az euró a jelenlegi szintekről még tovább gyengülhet, egyes országok pedig akár arra is kényszerülhetnek, hogy megváljanak a közös európai fizetőeszköztől.

Heim Péter: csapong a magyar jegybank

A magyar gazdaság leszakadt, önmagához képest és a régiós országokhoz képest is és mélyrepülése szembetűnő - hangzott el a Századvég Gazdaságkutató Zrt. első, Elvesztegetett évek című elemzésének bemutatásán.

Kórházbezárásokra és vizitdíjra van szükség (Skultéty László)

Az egészségügy minden szereplőjében megfogalmazódik a cselekvés igénye. Mindenki változást akar (a beteg ma várakozik, így csökken a gyógyulás esélye; aki fizet, az kevesebbet akar; az egészségügyi dolgozók eleget akarnak keresni és kiszámítható életpályát szeretnének; a fenntartó és a kormány célja, hogy szavazatot hozzon vagy ne vigyen a rendszer), ám a célok divergensek, sőt némelyek között trade-off áll fent - jelentette ki Skultéty László, GKI-EKI Egészségkutató Intézet ügyvezető igazgatója. A közgazdász a Világgazdaság egészségügyi konferenciáján azt is elmondta, hogy a co-payment bevezetését elkerülhetetlennek látják.

Így húzza ki a gödörből Németországot Merkel

Bár a parlamenti választás véget ért és tudjuk, hogy Angela Merkel vezetésével ismét a kereszténydemokrata többségű kormány alakul Németországban, továbbra is kérdéses, hogy válságból való kilábalás mennyi időt vesz majd igénybe, hiszen a különböző gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos koalíciós egyeztetések csak ezután kezdődnek.

Életmentő beavatkozásra várnak a kórházak - hol van a kutya elásva?

Óriási bajban vannak a kórházak, veszélybe került működésük, a szűkülő források következtében tovább romolhat a betegellátás eddig sem túl magas színvonala, csődhullám fenyegeti az intézményeket - figyelmeztetnek hónapok óta az ágazat képviselői kormányzati beavatkozás szükségességét hangsúlyozva. Szakértők szerint a jelenlegi helyzetben is vannak még tartalékok az intézmények működésében, a kérdés csupán, hogy ez meddig elég. Következő cikkünkben a kórházak és kórház finanszírozás működésének feltérképezésével arra keressük a választ, hogy hogyan jutott el idáig a magyar egészségügyi intézményrendszer és mi lehet a jelenlegi válság által kikényszerített megszorítások következménye.

Egy éve kezdődött - A válság szelleme még mindig kísért

Igen sok izgalmat és meglepetést tartogatott számunkra az amerikai bankóriás, a Lehman Brother’s csődjét követő egy év. Míg a Lehman bukását ölbe tett kézzel nézték a döntéshozók, az AIG és a Merrill Lynch esetében egy percig sem haboztak, azonnali segítséget nyújtottak. A pénzpiaci feszültségek hamarosan a reálgazdasági folyamatokban is érezhetővé váltak, a kereslet visszaesett, a vállalatok egyre nagyobb értékesítési gondokkal küzdöttek, következésképpen egy intenzív elbocsátási hullám vette kezdetét. A jegybanki és állami döntéshozók - részben korábbi hibáikból tanulva - mindezt nem nézték tétlenül, sorra hozták a példátlannak számító intézkedéseket. Bár döntéseiket számos kritika érte, egyelőre úgy tűnik, hogy azok nem voltak hiábavalóak: tavasz óta sorra érkeznek a kedvező hírek. Amerikában és néhány nyugat-európai országban már a recesszió végéről beszélnek. A munkaerőpiaci problémák miatt azonban a kilábalás szinte biztos, hogy igen lassú lesz.

Kínán múlik, hogy helyreáll-e az egyensúly a világgazdaságban

Ahhoz, hogy a világgazdasági egyensúly újból helyreálljon az kell, hogy az USA kevesebbet, Kína, Németország és Japán pedig többet fogyasszon - írja az Economist. Sokak szerint a pénzügyi válság kirobbanásának ugyanis az volt az egyik oka, hogy Kína túlságosan nagy fizetési mérleg többletet halmozott fel. Az Economist szerint túloznak azok, akik ezt állítják, bár kétségtelen, hogy a 400 milliárd dolláros (a GDP 10 százalékának megfelelő) többlet nem csekély.

Válságkormányzás percről percre - Oszkó nemsokára bemutatkozik Washingtonban

Bajnai Gordon lett Magyarország miniszterelnöke, a miniszterek hétfőn letették az esküt, igaz a gazdasági tárca vezetőjének személyére még várnunk kell. Az új miniszterelnök vasárnap részletesen bemutatta válságkezelő programját, ami a megszorító és az állami takarékoskodási lépéseken túl a 2010-től tervezett adóintézkedéseket is tartalmazza. Hétfőn ezeket részletesen is ismertette az új pénzügyminiszter, Oszkó Péter.

Kormányválság Magyarországon - mi történt eddig?

Gyurcsány Ferenc vasárnap jelentette be, hogy lemondana a miniszterelnökségről és konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszt be a parlament elé maga ellen. A parlamenti szavazásig hátralévő hetekben kell új miniszterelnököt keresni és találni. Ezek után tehát a legfontosabb az új kormányfő személye lett és a jelölések körüli találgatások álltak a középpontban.

Gyötrelmes év volt ez a magyar állampapírpiacon (TOP 10 sztori 2008-ban - 6.)

A február-márciusi és a szeptember-októberi időszak is a komoly zavarok jegyében telt el a magyar állampapírpiacon, és sajnos egyelőre nem lehet azt mondani, hogy a második turbulens időszaknak már valóban vége lenne. A globális kockázatkerülés nyomán indult tőkeátrendezési folyamat Magyarországot (nem véletlenül) fokozottan érintette, de a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása is fontos kiváltó ok volt a zavarok kapcsán. Mindez többek között oda vezetett, hogy a külföldi befektetők soha nem látott mértékben szabadultak meg a magyar állampapíroktól. Egyelőre nagy kérdés, hogy mikor fognak ismét dominánsan a vételi oldalon jeleskedni a külföldiek, vannak ugyanis jelentős kockázatok az újbóli hozamemelkedési periódusokra.

A válság minden forgatókönyvet átír: már 2.5%-os recesszióval számol a GKI

Újra rontotta a magyar gazdaság kilátásait a GKI Gazdaságkutató Zrt, ugyanis legfrissebb előrejelzésében már csak 0.7%-os GDP-növekedést prognosztizál az idei évre, míg jövőre már 2.5%-os visszaeséssel számol az intézet. December elején kiadott prognózisában még 1.2%-os növekedést, illetve 1.3%-os zsugorodást vetített előre az idei és a jövő évre vonatkozóan.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megrettent Amerika az üres polcoktól - Hamarosan nagy bejelentések jönnek a vámháborúban
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility