Eső után köpönyeg lehet az EU koronavírus-mentőalapja

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Görögország, Olaszország és Spanyolország csökkenő államkötvény-hozamai azt tükrözik, hogy az elmúlt hónapban bemutatott Európai Uniós gazdasági kezdeményezéseket a piac pozitívan értékelte. A május 18-i francia-német javaslatot követően május 27-én az Európai Bizottság új helyreállítási eszközt javasolt „Következő Generációs EU” (Next Generation EU) néven, amely hitelt venne fel az Európai Unió nevében az EU-szintű kiadások finanszírozására. Ez egy előremutató és elismerésre méltó javaslat, amelyre az Unió történetében még nem volt példa. Az új eszköz fő célja a koronavírus által okozott gazdasági visszaesésből való gyors és erőteljes kilábalás támogatása. A sebesség alapvető fontosságú, és a javaslat helyesen hangsúlyozta a helyreállítási eszköz gyors létrehozásának és végrehajtásának szükségességét. Azonban ahogyan cikkemben bemutatom, sajnos a legfontosabb kihívást várhatóan nem sikerül az új eszköznek megoldania:

a kifizetések háromnegyede 2023-ban és azt követően várható csak.

A helyreállítási eszközt a Bizottság javaslata alapján az EU következő többéves költségvetésébe építenék be, amely egy jól bejáratott rendszer. Az új eszköz 433 milliárd euró támogatást, 67 milliárd euró garanciát és 250 milliárd eurós kölcsönöket (2018-as árakon mérve) adna hozzá a 1100 milliárd eurós „szokásos” hétéves (2021-2027) költségvetéshez. Továbbá az EU költségvetési támogatásának sürgősségére tekintettel a Bizottság azt is javasolta, hogy a jelenlegi 2020-as éves költségvetést folyó áron mérve 11,5 milliárd euróval toldják meg, amelyből 5 milliárd euró támogatás és 6,5 milliárd euró pedig garancia lenne (az írásom végén található táblázatokban összefoglalom a helyreállítási eszközök különböző komponenseit).

Az EU költségvetése azonban lassú gépezet. Mivel az operatív programok kidolgozása, jóváhagyása és végrehajtása időigényes, az EU költségvetési kötelezettségvállalásait általában sok év alatt fizetik csak ki. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az új helyreállítási eszközből származó kötelezettségvállalásokat mihamarabb el kell fogadtatni. Azt azonban elfelejtette a Bizottság hangsúlyozni, hogy a kifizetések mikor várhatóak, bár az erre vonatkozó javaslatok megtalálhatóak a számos ágazati jogszabályjavaslat mellékleteiben. Így ezeket kigyűjtöttem, összegeztem, amelyből kiderül, hogy sajnos a javasolt helyreállítási eszköz is várhatóan meglehetősen lassan fogja csak a támogatásokat kifizetni (1. ábra).

A Következő Generációs EU és a 2020-as éves költségvetés módosításával együttesen javasolt (2018-as változatlan áron mért) plusz 438 milliárd eurós támogatási összegre vonatkozó kötelezettségvállalásokat valóban igyekeznek mihamarabb meghozni: a tervek szerint ezek 78%-ra megszületik a megállapodás 2020–2022 között. A Bizottság ugyanakkor azt várja, hogy a kifizetések 24,9%-át fogják csak ténylegesen folyósítani 2020–2022-ben, amikor pedig a legnagyobb szükség lenne a segítségre. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a kifizetési ütemezés azt is feltételezi, hogy a tagállamok teljes mértékben képesek lesznek az EU-s pénzek befogadására, bár az elmúlt években számos ország erre nem volt képes (Magyarország viszont igyekezett gyorsan lehívni az EU-s forrásokat).

A (2018-as változatlan áron mért) 73 milliárd eurós garancia-keret várható időbeli lefutása hasonló: a kötelezettségvállalások 63%-át hoznák tető alá 2020–2022-ben, a kifizetéseknek azonban csak 31%-a valósulna meg (2. ábra):

A (2018-as változatlan áron mért) 250 milliárd eurós keretösszegű kölcsönöket 2021–2022-ben teljes mértékben lekötnék és 43%-ot folyósítanának e két év alatt (3. ábra). Feltételezve persze, hogy a hitelek iránti jelentkezni fognak a tagállamok és fel is tudják ezeket használni.

Jól működő pénzügyi piacok segíthetnek áthidalni a gazdaság állami pénzzel való megsegítésének sürgőssége és az EU-s költségvetési támogatások későbbi kifizetései között időszakot. Azaz a tagországok hitelt vehetnek fel a piacról a gazdaság azonnali megsegítésére, és amikor az EU-s pénzek beérkeznek majd sok év múlva, akkor kevesebb hitelt kell majd felvenni a piacról. Ennek ellenére nagyon fontos lenne az EU-kifizetések előrehozása a gazdasági fellendülés támogatása érdekében.

A szerző a Bruegel és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatjóa, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont külső munkatársa.

Az írás eredeti verziója a Bruegel blog-on jelent meg angol nyelven. 

Kiegészítő táblázatok:

Megjegyzés: A Bizottság a 2020-as éves uniós költségvetést folyó áron mérve javasolta 11,5 milliárd euróval kiegészíteni. A „Következő Generációs EU”-val való összehasonlíthatóság érdekében azonban 2018-os árakra konvertáltam a folyó áron mért összegeket.

A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával.