Íme az új mesterterv, ami lezárná a háborút: Moszkva válasza borítékolható - Ennek 3 oka is van

Mi az európai béketerv lényege?

A múlt hét legnagyobb híre alighanem az volt, hogy az Egyesült Államok váratlanul letett egy béketervet az ukrán elnök asztalára: ez a dokumentum 28 pontot tartalmazott, melynek célja nem kevesebb, mint a 2014 óta tomboló orosz-ukrán konfliktus végleges lezárása.

Az amerikai tervezet összességében Oroszországnak kedvez, mivel mind tartalmazza azokat az orosz igényeket (pl. Donbasz kiürítése, ukrán hadsereg méretének korlátozása, Ukrajna kizárása a NATO-ból), melyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyári alaszkai csúcstalálkozó során Donald Trump elnöknek közvetített. Ukrajna számára nagyon kevés pozitívumot tartalmaz a dokumentum azon kívül, hogy kap pénzt és segítséget az újjáépítéshez és megmaradhat hosszabb távon, mint önálló állam. Zelenszkij csak azért nem dobta vélhetően első olvasatra vissza a tervezetet, mert minden jel arra mutat, hogy az USA küldötte, Dan Driscoll hadseregminiszter a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat ígért Ukrajnának.

A washingtoni terv ellenében a hétvégén a Kijevet elkötelezetten támogató európai nagyhatalmak, a „hajlandók koalíciója” összerakott egy újabb tervet, melynek pontos tartalma meg is jelent a brit sajtóban vasárnap.

Az európai béketerv az amerikaiak 28 pontjából indul ki, de tartalmaz számos módosítást. Lényegi elemei a következők:

• Ukrajna megerősítést kap szuverenitásáról.
• Meg nem támadási szerződést ír alá a NATO, Oroszország és Ukrajna, dialógus indul a nemzetközi feszültség de-eszkalációjának érdekében.
• Ukrajna „robusztus” biztonsági garanciákat kap – itt egy későbbi pont tisztázza, hogy az USA a NATO 5. cikkelyéhez hasonló garanciákat adna Ukrajnának, melyért cserébe az USA kompenzációt kap.
• 800 ezer főben korlátozzák az ukrán haderő létszámát békeidőben (az USA 600 ezerre korlátozta volna).
• Ukrajna NATO-ba való felvétele a NATO-n belüli konszenzus eredménye lehet csak (az USA kizárná a NATO-ból Ukrajnát - az európai nem ennyire szigorú tiltás, de egészen biztos, hogy belátható időn belül nem lenne meg a teljes konszenzus Ukrajna felvételéhez).
• A NATO békeidőben (!) nem fog állandó jelleggel (!) katonákat állomásoztatni Ukrajnában.
• A NATO vadászgépeket telepít Lengyelországba (itt sincs konkretizálva, ezeknek mi lenne a feladata).
• Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszti biztonsági garanciáit, ha Oroszország támadja meg Ukrajnát, minden eltörölt szankció visszaáll és „robusztus katonai választ” kap.
• Ukrajna EU-tag lehet és rövidtávon is kedvezményes hozzáférést kap az EU piacaihoz.
• Ukrajna anyagi és szakmai segítséget kap az újjáépítéshez. Az újjáépítéshez a befagyasztott orosz vagyonelemeket és / vagy orosz anyagi hozzájárulást fognak használni (itt nincs limitálva, hogy csak 100 milliárd dollár lenne a felső korlát).
• Oroszország fokozatosan mentesül a nemzetközi szankciók alól, gazdasági együttműködést kezd az USA-val és visszahívják a G8-ba is (bár utóbbit Merz kancellár ma reggel már cáfolta).
• Ukrajna nem juthat atomfegyverhez. Moszkva és Washington saját atomfegyvereinek korlátozásáról kezd egyeztetni.
• A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség átveszi a zaporizzsjai atomerőmű felügyeletét és a megtermelt áram fele Oroszországba, fele Ukrajnába megy.
• Ukrajna be fogja tartani az EU-s kisebbségi és nyelvhasználati jogokat.
• A béketárgyalások a mostani frontvonal alapján kezdődnek területi egyezményekről. Ha sikerül megállapodni a területi kérdésekről, egyik fél sem próbálja ezt ismét megváltoztatni katonai erővel.
• Oroszország nem korlátozza Ukrajna hozzáférést a Dnyeperhez és a Fekete-tengerhez.
• Fogolycsere, az elrabolt civilek elengedése, család-újraegyesítés.
• Ukrajna választásokat szervez, amint lehetséges.
• Azonnali tűzszünet.
• Az egyezmény betartását, betartatását egy béketestület ellenőrzi majd, melynek feje Donald Trump elnök.

Összességében tehát az európai béketerv:

1. Csak néhány ponton módosít az amerikai béketerven, úgy, hogy az összességében kedvezőbb legyen Ukrajna számára,
2. pont az Oroszország számára legkritikusabb részleteken változtat, olyannyira, hogy az

   Moszkva szemében nagy valószínűséggel elfogadhatatlan lesz.

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az európai álláspont sokat változott már ahhoz képest is, amit akár az év elején kommunikált a „hajlandók koalíciója”: ekkor még azt hirdették, hogy Ukrajnát gyakorlatilag korlátlanul támogatni kell fegyverrel, pénzzel és gazdasági képességgel, amíg egy olyan békét nem tud teremteni, ami a megtámadott ország számára igazságos. Nincs már szó a 2014 előtti, vagy akár a 2022 előtti területek visszaállításáról, a(z orosz) háborús bűnösök elszámoltatásáról és az orosz hadsereg Ukrajna területéről való kivonásáról sem – ezek az elemek a korábbi ukrán béketervekben fontos elemek voltak.

Miért nem lesz jó ez Moszkvának?

Az európai béketervnek három olyan látszólag apró, mégis rendkívül fontos módosítása van a Trump-tervhez képest, amely miatt Moszkva szinte biztosan vissza fogja ezt dobni:

1. Oroszország nem kapja meg „automatikusan” az egész Donbaszt, a tárgyalások a mostani frontvonalakról indulnak. Fontos megjegyezni: az európai béketerv nem mondja azt, hogy Moszkva soha nem szerezheti meg Donyeck és Luhanszk megyét, csak annyit, hogy erről tárgyalni kell a fegyvernyugvás megkötése után, de Oroszország számára ez elfogadhatatlan "kompromisszum" lenne.
2. A NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciák Ukrajnának. Ez egy érdekes kérdés: ha Moszkva tényleg csupán „nem akar NATO-katonákat látni Ukrajna területén”, mert „fél egy NATO-inváziótól,” akkor ezzel a ponttal elvileg nem kellene, hogy bármi kifogásuk legyen, hiszen Ukrajnát külföldről védenék NATO-csapatok gyorsreagálású képességgel. Moszkva viszont alighanem vissza fogja ezt a pontot dobni, arra hivatkozva, hogy ez „de facto NATO-tagság” Ukrajnának, amit ők nem akarnak – Oroszország érdeke ugyanis az, hogy Ukrajna ne kapjon erős biztonsági garanciákat és ha a történelmi helyzet úgy hozza, ismét meg tudják támadni az országot, ezúttal az egészet elfoglalva.
3. Az ukrán hadsereg korlátozása 800 ezer főben – békeidőben. Szinte mindegy, hogy 600 vagy 800 ezer főben korlátozzák az ukrán haderő létszámát, az európaiak fontos módosítása itt az, hogy az ukrán haderő békeidőben lenne ekkora létszámú, ha kiújul a háború, az ukrán haderő létszámát gyakorlatilag bármekkorára felduzzaszthatják. Mindemellett az európai javaslat a NATO-katonák külföldi állomásoztatását is csak „békeidőre” vonatkozva gondolja, szóval egy újabb orosz-ukrán háború esetén mindenféle korlátozás mellett is sokkal komolyabb ellenféllel találná magát szembe Oroszország, mint 2022-ben.

A következő lépés most alighanem az lesz, hogy a hétvégi (vélhetően európai javaslatokat is tárgyaló) amerikai-ukrán találkozó után most az oroszokkal egyeztet az Egyesült Államok, ők közlik, hogy a fentebbi pontok miatt nem szeretnének (egyelőre) békét kötni, szeretnének újabb módosításokat. Újabb tárgyalási körök jönnek, a héten aligha számíthatunk arra, hogy ez a háború véget fog érni.

Fontos hangsúlyozni: Oroszország vezetése úgy látja, az idő nekik dolgozik, ha nem tudnak a szájízüknek megfelelő békét kötni, egész egyszerűen nem fognak békét kötni, mert úgy látják, fegyverrel többet is elérhetnek, mint ez a (szerintük) „kompromisszumos” béke.

Igazság szerint a Nyugat változó hozzáállása is Oroszországot igazolja e meglátásban: ahogy fentebb is írtuk, az európai szövetségesek már most is sokat engedtek a 2022-es, 2023-as, vagy akár év eleji békeköveteléseikhez képest. A Kreml egészen biztosan nem fogja azt érezni, hogy kompromisszumokat kell kötniük, ha azt látják, hogy ellenfelük folyamatosan gyengül, az őket támogató gazdag nyugati mecénás pedig az erős üzenetek ellenére folyamatosan hajlandó itt-ott engedményeket tenni Oroszország felé. Ráadásul - bénító szankciók ide vagy oda -

a Nyugat lényegében egyértelművé tette most, hogy hiába szenved ebben az időpillanatban az orosz gazdaság, a háború után hajlandók visszacsatolni Moszkvát a világkereskedelem vérkeringésébe,

sőt, még arról is szó volt, hogy a G8-ba is visszavehetik a háborús agresszor államot. Ezen dolgok miatt aligha írja majd át Putyin elnök remegő kézzel a hosszú távú katonai-stratégiai terveit.

Címlapkép forrása: Roman Chop/Global Images Ukraine via Getty Images