
A periférikus helyzetű települések fejlesztése a problémák súlya és összetettsége miatt nagy kihívást jelent. A fejletlen infrastruktúra, a munkalehetőségek szűkössége, a közszolgáltatások elérhetőségének akadályai miatt is romlik a demográfia, továbbra is jellemző az aktívabb és képzettebb rétegek elvándorlása. Mégis találunk példákat arra, hogy az ilyen (földrajzi, gazdasági, hatalmi) perifériákon is lehet fejlődni, a jóllétet megőrizni, akár növelni. E cikk alapjául szolgáló tanulmányunk nem a sikeresség receptjét kínálja, hanem empirikusan is alátámasztja; hogy fejlődésük Baranya megyében mely dimenzióknak köszönhető.
A periférikus vidéki térségek fejlesztése óriási kihívás a problémák súlya és összetettsége miatt, hiszen ezeket a tereket alacsony népsűrűség, rossz és romló demográfia szerkezet, valamint viszonylag fejletlen infrastruktúra jellemzi. Baranya megyében a természetes fogyás az országos átlag másfélszerese, a gazdaságilag aktív népesség aránya (43,6%) is érdemben elmarad az országos átlagtól (47,7%). 2022 júniusában ezer lakosra 34 álláskeresőt tartottak nyilván. Jól mutatja a megyén belüli különbségeket, hogy amíg a Pécsi járásban ez a szám mindössze 18, addig a Sellyei járásban 78. Baranya megye gazdasági, társadalmi helyzete az elmúlt harminc évben jelentősen romlott, hiszen amíg a rendszerváltás előtt a gazdasági mutatókat tekintve a megye a legjobbak, addig ma a sereghajtók között szerepel. Bár a határmentiség a jugoszláviai politikai helyzet miatt már korábban is inkább hátrányt jelentett, a szocialista iparfejlesztés a mecseki szén- és uránérc bányászat miatt összességében viszonylag jó gazdasági mutatókat eredményezett. A zártságot erősíti, hogy a megye déli határának nyugati felén a Dráva határfolyóként egyetlen híddal rendelkezik, s a teljes déli határszakaszon máig mindössze három határátkelő működik.

A rendszerváltás után a jelentős gazdasági veszteségeket elszenvedő, a hatalmi és gazdasági központoktól távoli térség periférikus jellege nem oldódott, sőt, a megye nyugati, észak-nyugati térségében még fokozódott is. A háborús hatás mellett elmaradtak az infrastrukturális beruházások, és a megye kimaradt az újraiparosodás első hullámából is. A vidéki infrastruktúra (telekommunikáció, ivóvíz és szennyvíz, energiaellátás) ugyan fejlődött, javult az elérhetőség, de ez a kistelepülések, különösen a zsákfalvak esetén még mindig súlyos gondot jelent, főként az ingázás nagyon rossz feltételei miatt, amelynek oka elsősorban a közösségi közlekedés és a közutak állapota.
Baranya megyében a megyeszékhely munkaerővonzó képessége meghatározó; ez az oka annak is, hogy a megye több járásának magas a munkaerővesztesége. A centrumváros elérhetősége alapvető jelentőségű. Miközben a kereskedelmi szolgáltatások a városokban fejlődtek, a városi fogyasztók a verseny élénkülésével az árak csökkenését, a minőség és/vagy a választék bővülését érzékelhetik.
Mivel a falvakban ilyen változás nem történt, romlott a vidék városokhoz viszonyított helyzete.
Egyes kormányzati támogatási programok a folyamat megállítására törekednek: például a Magyar Falu Program, amely a vidéki élet védelmét szolgálja (Finta, Horeczki 2023). Nem kerülhető meg az a kérdés sem, hogy a periféria miként működik együtt központjával, a mikrotérségi központtal vagy a járásszékhely településsel esetleg a megyeszékhellyel. A falu-város együttes fejlesztésének szükségességét a regionális gazdaságtan különböző elméletei is alátámasztják.
A települések sikerességéhez olyan szemlélet érvényesülésére van szükség, amelynél a kiindulópont a helyi adottságok, a település és a térség helyzetének ismerete, erőforrások teremtése az adottságokból, a részvétel és partnerség biztosítása, valamint a tudatos tervezés. Mindebben a helyi társadalmi és kulturális környezetnek meghatározó szerepe van. Ehhez hozzáfűzhető egy kérdés: miként fejleszthető a helyi kormányzási képesség a periférikus térségekben? A helyi fejlődés a képesség és erőforrás szorzatából ered, s a periférikus térségekben jellemzően mindkettő hiányokkal, nehézségekkel terhelt. A sikeres helyi fejlesztések kulcsa és első lépése a helyi szereplők helyzetbe hozása és a képességek fejlesztése.
Tartós leszakadás a periférián
A megye hagyományos termelő ágazatai közül alig van olyan, amely a globális gazdaságban versenyképessé tehető, a bérmunkára alapozó szektorokban nem lehet tömegtermékekkel versenyezni. Bár a megyének vannak hazai viszonylatban kiváló adottságai, önmagában egyik sem képes olyan fejlesztéseket generálni, amely jó eséllyel kimozdíthatná Baranyát a tartós depresszióból. A megye értéke azonban a sokszínűség. Ipari múltja, gépipari hagyományai vannak, és rugalmas, innovációra kész vállalkozásai. Van egy városa, amely talán nem ok nélkül lett 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. Emellett különleges adottságú borvidéke, egyedülálló hatású gyógyvize, jó minőségű termőföldjei. Található még egyetem, több kutatóintézet, európai szinten ismert brand. Ugyanakkor sokszínűek a gondok is: a súlyos mélyszegénység, a megoldatlan roma integráció, a korszerűtlen, rossz struktúrájú szakképzési kínálat, a képességeiket, készségeiket, motivációikat elvesztő emberek ezrei, valamint a jelentős elvándorlás.
Baranya megyében a járásközpontok és a megyeszékhely dominanciája az elmúlt évtizedekben állandósult,
az elérhetőség ma is a legfontosabb tényezők között szerepel; a megye nyugati térségeinek elmaradottságát, a fejlesztéseket a gyorsforgalmi utaktól való távolság is magyarázza. A megye keleti fele, az M6-os és M60-as autópálya mentén képes fejlődni, bár az infrastruktúra, az elérhetőség csak szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdaság élénkülésének (ezt láthattuk Pécsen, ahol a sztráda megérkezése nem hozta a várt eredményeket). A Mohácsi és a Bólyi járás mindazonáltal össze sem hasonlítható a megye nyugati térségeivel, ahol – különösen néhány településen – a kettős periféria minden negatív következménye érzékelhető, és a mélyszegénység, depresszió, kilátástalanság jellemző.


A periférikus jelleg azonban nem csupán a gazdasági hanyatlás következménye. A demográfiai helyzet és a gazdaság teljesítménye egymással összefügg; a rendszerváltozás utáni válságban nem csupán a munkalehetőségek fogyatkoztak meg, de romlott a közösségi közlekedés minősége, vasútvonalak szűntek meg, ami az aprófalvas megyében a mobilitási lehetőségeket is jelentősen rontotta. A munkahelyek tartós hiánya, a közszolgáltatások elérésének nehézségei az aktív és képzett népesség elvándorlásához vezetett, így a megye nemcsak a természetes fogyás, de a vándorlási veszteség miatt is folyamatosan és jelentősen veszít népességéből. Az elmúlt évtizedben évente átlagosan mintegy 2 500 főt veszített a megye, ebből közel félezer a vándorlási veszteség. A természetes fogyás az országos átlag másfélszerese, a megye legtöbb településére kedvezőtlen demográfiai struktúra, elöregedő népesség jellemző. Az aktív (15-64 éves) népesség aránya 74%, ami több mint 4 százalékponttal marad el az országos átlagtól (TeIr 2023). A foglalkoztatási adatok ugyan javultak az elmúlt néhány évben, a munkanélküliségi ráta 4%-ra csökkent, de a foglalkoztatási ráta (70,9%) elmarad az országos átlagtól. A közfoglalkoztatottak magas száma azt jelenti, hogy a településeken kevés a munkalehetőség, alacsonyabb a képzettségi szint. A nyilvántartott álláskeresők aránya szinte a teljes megyében magas. A megyében számos gazdaságilag perifériára sodródott település látható. A megyei átlag 1,24 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Az átlag alatti munkanélküliségi rátával rendelkező települések többsége a megyeszékhely 10 km-es vonzáskörzetében, valamint a főútvonalak mentén (az autópályák irányában) helyezkedik el. A megye déli és nyugati része erőteljes leszakadást mutat, nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi mutatók tekintetében is.

A megyében a perifériára sodródás érzékeltethető a hátrányos helyzetűek számával és eloszlásával az iskoláskorú gyermekek között. Csupán három általános iskolával rendelkező településen nem található hátrányos helyzetű gyermek (TeIr 2023). A megye földrajzi perifériáin (megyehatár-településeken) a hallgatók egyharmada számít hátrányos helyzetűnek. A közoktatás már nem helyi hatáskörbe tartozó feladat, a települési humán erőforrás fejlesztése szempontjából mégis kulcskérdés.

A periférikus térségekben a leszakadás folyamata összetett probléma, így kezelése is komplex szemléletet kíván, s mivel nem csupán gazdasági kérdés, ezért a megoldás sem csak gazdasági alapon közelíthető meg. Tudatos tervezés mellett egy jól menedzselt helyi gazdaságfejlesztési folyamat – ahogy példák is mutatták –, a perifériákon is hozhat sikereket, de ennek komplex feltételei csak korlátozott számú településen adottak. Nyilvánvaló az is, hogy a jó gyakorlatok másolása, sematikus adaptációja jellemzően nem vezet sikerre, ehhez a helyi társadalmi szövet, a humán és a társadalmi tőke megfelelő színvonala is szükséges lenne.
A regionális centrumfunkciókkal is rendelkező megyeszékhely minden gazdasági nehézsége ellenére meg tudta őrizni kulturális központ jellegét, a turizmusban a hazai desztinációk között az elmúlt néhány évben javítani is tudta pozícióit, de perifériája számára nem tud érdemi fejlődést generálni (Pálné Kovács et al. 2023).
Konklúzió
Empirikus kutatásaink megerősítik, hogy a gazdasági bázis, a munkahelyek megléte mindenütt alapfeltétel. A város és vidéke együtt fejlesztendő, s ha a központi településeken jelen is vannak foglalkoztatók, azok elérhetősége a perifériáról nehéz, így a periféria felzárkózása aligha indulhat el. A sikeresség feltételei között a közszolgáltatások elérhetősége meghatározó elem, ezért ezeknek helyi és térségi szintű optimális megszervezése lenne kívánatos.
Ehhez felkészült településmenedzsment szükséges, amely a felmérések szerint szintén a sikeresség fontos feltétele.
A sikeresség vizsgálati kísérlete rámutatott arra, hogy az alulról építkező fejlesztések és a helyi erőforrásokkal való gazdálkodás igénye egyre elfogadottabbá vált a vármegyében. Az interjúk tapasztalata alapján a helyi gazdaságfejlesztés sikere viszont még mindig komplex tényezők függvénye, amelynek a megkérdezettek inkább a hiányzó elemeit érintették. A legtöbb esetben a helyi szakértelem, a nyelvismeret vagy a gazdasági szakemberek hiányáról számoltak be a település legnagyobb gazdaságfejlesztési hátrányaként. Főként a megye déli és a nyugati településein jelentkezett ez a probléma. Az ún. jó gyakorlatokat a községek, kisvárosok ismerik – viszont ezeket inkább másolják, mintsem hogy a helyi viszonyoknak megfelelő adaptálnák. Felmérésünk bizonyította, hogy a járásokban élő elit inkább az országos szintet azonosította a fejlődést érintő döntések fő terepeként, viszont a helyi szintet mindegyikük meghatározónak tartotta a napi ügymenetet, a lakosság támogatását illetően.
Köszönetnyilvánítás
A tanulmány az 132294. számú „Kormányzati kihívások periférikus térségekben” című projekt keretében, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K-19 pályázati program finanszírozásában valósult meg.
A teljes tanulmány a Tér és Társadalom 2023/3. számában olvasható.
Horeczki Réka, közgazdász a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) tudományos főmunkatársa
Póla Péter, közgazdász a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Ukrajna az Európai Unióban – katasztrófa vagy áldás?
Szabó S. László, a Szabó Consulting alapítójának elemzése.
A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ
Történelmi mérföldkövet értek el az éghajlatkutatásban: jégmagmintákat vettek 2800 méteres mélységig.
Drámai időjárás-előrejelzés érkezett: ekkor robbanhat be a pokolian forró nyár Magyarországon
Fájdalmas időszak előtt állhatunk.
Három települést elfoglaltak az oroszok, Kijevet is bombázták - Híreink az orosz–ukrán konfliktusról szombaton
Legalább 15 ember megsérült a támadásban.
Lesújtó véleményt mondtak az amerikaiak Donald Trump vámpolitikájáról
Friss felmérés szerint a többség már nem bízik az eredményekben.
Már csak egyetlen európai ország szegül szembe Donald Trump katonai követeléseivel
Még is komoly bukkanó lehet ez a NATO-egységben.
Letette a hírszerzés a friss jelentését Trump asztalára: felvázolták Ukrajna lehetséges jövőjét
Nem sok jóval kecsegtet Kijevnek.
Hogyan legyél anyagilag sikeres a húszas éveidben?
Folytatva a szombati sorozatot, most egy tízéves cikket teszek ki. Mostanra már minden végzős diák túl lehet a vizsgáin és jó eséllyel kézhez kapta a diplomáját (illetve az arról szóló iga
Lakásom van, vagyonom nincs?
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj van. Prominens közgazdász bárhol a világon: a...
The post Lakásom van, vagyonom
Lassan bezöldül a világ egyik legnagyobb tava
Afrika szívében, Kenya, Uganda és Tanzánia határain húzódik meg a kontinens legnagyobb édesvízi tava, a Viktória-tó. Ez a hatalmas víztömeg nemcsak Afrika, de a világ eg
10 éves az Összkép Magazin
Rengeteg cikk, sok alapos elemzés, és jó pár szép és erős gondolat a 10 év eredménye. Talán valami többet is létrehoztunk: egy szellemi és lelki megközelítést, ami segít jobban megérteni
Munkaszüneti napok, áthelyezett munkanapok 2026 - így tervezzen!
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A rendelet azt is meghatározza, hogy mely hétvégén kell majd dolgozni, és mely h
Devizahiteles ügyintézés: mit tehetsz most a banknál?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahiteles ügyintézés: mit tehetsz most a banknál? Megosztó, de aktuális téma A devizaalapú hitelezés hosszú ideje érzékeny és sokakat érintő
Három ábra arról, hogy a kínai ipar lehagyja Európát
Sokáig nehezen nyelte le az átlagos európai kormány, még nehezebben hitte el az utca embere, hogy Kína már nem másol, hanem leversenyzi Európát. Nemcsak többet...
The post Három ábra arról, h
Görgető FIRE
Azok, akik már elérték a FIRE-t (vagy legalábbis az FI részét) sokszor gondolkoznak el azon, hogy mennyit költhetnek el az út közben érkező esetleges jövedelmükből. Aki nem tudná: a FIRE a p


- Közeleg az újabb pusztító háború? – Kiadta a figyelmeztetést a hírszerzés
- Szép csendben építik le az embereket Magyarországon, most omlik össze a nagy béralku
- Megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló lista, mutatjuk a százmilliárdos vagyonokat
- Magára hagyta szövetségesét Washington – Sokkal nagyobb háborúra készülnek?
- Extraprofitadók: megjöttek a kormány legújabb tervei
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Száj és körömfájás: már látni a fényt az alagút végén
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
Fűnyírás mindenáron? Kényszeres kertrendezés helyett megéri kicsit lustának lenni
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Megérkeztek a számok: meglepő helyen kötöttek ki az állampapírkamatok
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.