Így lehet egy bevásárlóközösség szélesebb rétegek számára is vonzó
KRTK blog

Így lehet egy bevásárlóközösség szélesebb rétegek számára is vonzó

A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A bevásárlóközösségek olyan alulról szerveződő, közösségi kezdeményezések, amelyek célja a helyi termelők és fogyasztók közvetlen összekapcsolása. Ezekben a csoportokban a vásárlók egy része szervezőként aktívan részt vesz a működésben: hetente (vagy kéthetente) felmérik a környékbeli, gondosan kiválasztott termelők aktuális kínálatát, majd összeállítják a rendelési lehetőségeket. A fogyasztók az előre meghirdetett terméklistából választanak, rendeléseiket pedig a szervezők gyűjtik össze, és továbbítják a termelők felé. Az előrendelt termékek átadása egy meghatározott helyszínen történik, ahol a vásárlók személyesen vehetik át az árukat.

Ezek a közösségek nemcsak a friss, egészséges és kiváló minőségű élelmiszerekhez való hozzáférést biztosítják, hanem a fenntarthatósági és gazdasági előnyeik miatt is egyre népszerűbbek.

  • A rövid szállítási távolságok, a szezonális alapanyagok használata és a csomagolásmentesség mind hozzájárulnak az alacsonyabb környezeti terheléshez.
  • Eközben a termelők számára kiszámítható bevételt kínálnak,
  • a fogyasztóknak pedig közvetlen kapcsolatot a termelőkkel.

Nem véletlen, hogy a bevásárlóközösségek mára a fenntartható élelmiszer-ellátás és a vidéki közösségek megerősítésének egyik szimbólumává váltak.

Kik csatlakoznak bevásárlóközösségekhez?

A hivatkozott kutatás három vásárlói csoportot különített el:

  • azokat, akik egyáltalán nem érdeklődnek a helyi élelmiszerek iránt;
  • az alkalmi vásárlókat, akik időnként, de nem rendszeresen vásárolnak;
  • és a rendszeres vásárlókat, akik elkötelezett tagjai ezeknek a közösségeknek.

Az eredmények alapján a rendszeres vásárlók, akik gyakran középkorúak és az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, nem csupán az élelmiszerek minősége miatt választják ezt az értékesítési csatornát.

  • Ők komplexebb módon mérlegelik a fenntarthatósági és közösségi szempontokat: míg az alkalmi vásárlók számára például a szállításból eredő környezetterhelés csökkentése fontos, a rendszeres vásárlók figyelembe veszik a hulladék minimalizálását, a termelés biológiai sokféleségre gyakorolt hatását, valamint a közösségépítés szerepét is.
  • A rendszeres vásárlók egyik meghatározó jellemzője a főzés iránti elkötelezettségük. Nem csupán szeretnek főzni, hanem szívesen kísérleteznek szezonális alapanyagokkal, és hajlandóak alkalmazkodni a kínálat időszakos változásaihoz. Ez a rugalmasság és kreativitás különösen fontos egy olyan ellátási rendszerben, ahol az alapanyagok választéka gyakran korlátozottabb, mint a nagyáruházak kínálata.
  • Számukra az alapanyagok beszerzése és feldolgozása nem pusztán vásárlás, hanem egy tudatos, átgondolt folyamat, amely hosszú távú szempontokon alapul, hozzájárulva a környezeti fenntarthatósági törekvésekhez, valamint a helyi közösségek támogatásához. Ez a szemlélet és elkötelezettség teszi őket a bevásárlóközösségek legelhivatottabb tagjaivá.

Ezzel szemben az alkalmi vásárlók elsősorban az élelmiszerek minőségét és frissességét helyezik előtérbe.

  • Számukra a helyi élelmiszerek vonzerejét leginkább a közvetlen, kézzelfogható előnyök jelentik, például az íz vagy a frissesség.
  • Bár támogatják a helyi gazdákat és érzékenyek bizonyos környezeti szempontokra, fenntarthatósági megközelítésük kevésbé összetett.

A kutatás alapján azok, akik nem vásárolnak bevásárlóközösségben,

  • leginkább a kényelem és az ár alapján hozzák meg döntéseiket.
  • Számukra a helyi élelmiszer beszerzése nehézkesnek vagy drágának tűnik, így nem látják ennek hozzáadott értékét a hagyományos beszerzési csatornákkal szemben.

Fontos a célzott kommunikáció

A fenti különbségek megértése kulcsfontosságú a bevásárlóközösségek növekedéséhez, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy a kommunikációs és marketingstratégiák az eltérő motivációkra reagáljanak. A bevásárlóközösségek nemcsak a fenntartható élelmiszerrendszerek kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem a közösségépítésben és a környezettudatos magatartásformálásban is hosszú távú hatást érhetnek el.

  • Az alkalmi vásárlók figyelmét olyan üzenetekkel lehet megragadni, amelyek az élelmiszerek kiemelkedő minőségét és frissességét hangsúlyozzák.
  • Ezzel szemben a rendszeres vásárlók számára a fenntarthatósági szempontok és a közösségi értékek kiemelése bizonyulhat hatékonynak. Például olyan üzenetek, mint „Támogasd a helyi gazdákat, és csökkentsd az ökológiai lábnyomodat!” vagy „Vásárlásoddal kevesebb hulladékot termelsz”, erősíthetik elkötelezettségüket, hiszen ezek az üzenetek összhangban állnak az értékrendjükkel.

Az átgondold kommunikációs stratégiák nemcsak a vásárlói bázis bővítésében, hanem az elkötelezettség növelésében is kulcsszerepet játszhatnak.

Így lehet hatékonyabb egy bevásárlóközösség

A bevásárlóközösségek sikere nemcsak az élelmiszer-ellátási lánc rövidítésében vagy a helyi gazdaság támogatásában rejlik, hanem abban is, hogy képesek különböző vásárlói csoportokat megszólítani és hosszú távon elkötelezni. Ennek érdekében érdemes továbbfejleszteni azokat az eszközöket és stratégiákat, amelyek a különböző igényekre szabott üzeneteket hatékonyan közvetítik.

Az oktatási programok és közösségi események szervezése például nemcsak a vásárlói hűséget növelheti, hanem a fenntarthatósági értékek szélesebb körű terjesztését is elősegítheti. Ezen túlmenően a kényelmi szolgáltatások fejlesztése lehetővé teheti, hogy a bevásárlóközösségek elérhetőbb alternatívát kínáljanak, különösen azok számára, akik eddig a kényelem vagy az árak miatt választották a hagyományos vásárlási csatornákat.

A kutatás alapján világos, hogy a vásárlók sokszínűsége nem hátrány, hanem lehetőség:

ha a bevásárlóközösségek képesek célzottan reagálni a különböző igényekre, akkor még szélesebb közönséget érhetnek el.

Ez nemcsak a jelenlegi rendszer hatékonyságát növeli, hanem egy fenntarthatóbb, igazságosabb és közösségközpontúbb jövő felé is utat mutat.

A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás: Benedek, Zsófia, & Fertő, Imre (2024). What makes a devoted local-food-buying club customer?. Heliyon, 10(23).

Benedek Zsófia a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete és az ESSRG kutatója.

Fertő Imre a HUN-REN KRTK főigazgatója, a budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Egy despota harca a piaccal

Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül. Ez a folyamat az elmúlt négy évben... The post Egy despota ha

Kiszámoló

Unicredit ingyenes számlacsomag

Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna az új Prémium számlákat, aminek a legnagyobb hátulütője az, hogy havi egymilli

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
Portfolio Gen Z Fest 2025
2025. május 9.
Portfolio AgroFood 2025
2025. május 20.
Portfolio AgroFuture 2025
2025. május 21.
Digital Compliance 2025
2025. május 6.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató

Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet