Kevesebb antidepresszánsra van szüksége annak, akinek szélesebb a kapcsolatrendszere

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Széles körben ismert, hogy a társas kapcsolatok fontos szerepet játszanak a mentális egészségünk fenntartásában. A jelenséget, miszerint a szoros barátokkal, családtagokkal való interakció csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziót, mélyrehatóan elemezték az elmúlt évtizedekben a társadalomtudományok és pszichiátria területein, melyekben a hálózattudomány eszköztára is növekvő szerepet kapott. Az egybehangzó eredmények szerint az összetartó hálózatokban kapható érzelmi támogatás révén könnyebb fenntartani a lelki egyensúlyt.

A nagyszámú kutatás egészségpolitikai ajánlásokhoz is vezetett a 2000-es években, főként az angolszász országokban.

Fontosak a sokszínű kapcsolathálózatok

Ugyanakkor kevesen vizsgálták a sokszínű kapcsolathálózatok jelentőségét, annak ellenére, hogy az ilyen kapcsolatok különösen fontosak például a gazdasági lehetőségek teremtésében, amelyek közvetetten hatnak az egészségügyi eredményekre. A kutatások hiányának egyik oka, hogy a korábbi vizsgálatok gyakran kis mintájú felmérésekre támaszkodtak, amelyek ugyan részletes képet adtak az egyéni kapcsolatok erősségéről és a hálózatok méretéről, de kevésbé voltak alkalmasak a komplex ismerősi hálózatok széleskörű elemzésére.

Egy új kutatásunkban mentális egészség és kapcsolathálózatok összefüggését adattudományi módszerekkel tárjuk fel. Az elemzésünk 277 344 kisvárosi lakos iWiW kapcsolathálózatát és antidepresszáns-használati adatait tartalmazza, amely a korábbi kutatásoknál nagyságrendekkel nagyobb, és először teszi összehasonlíthatóvá a hálózatok kohéziójának és sokszínűségének mentális egészségben betöltött szerepét.

Azt találjuk, hogy a hálózati kohézió, amit az egyének kapcsolathálózataiban bezáródó háromszögek arányával mérünk, fordított U-alakú kapcsolatban áll az antidepresszáns-használattal. Ez az eredmény azt jelzi, hogy

a hálózati kohézió és a sokszínűség egyaránt fontos szerepet játszhat a mentális egészségben.

Ezután a kapcsolatok földrajzi jellemzőit is bevonjuk a vizsgálatba, és elkülönítjük a helyi kohéziót (LC, local cohesion) és a térbeli diverzitás mutatóit (SD, spatial diversity).

• Az LC mutató a településen belüli hálózatok szorosságát méri, ami azért fontos, mert a kisvárosokban könnyen ki tudnak alakulni kohézív hálózatok, hiszen sokan ismerik egymást.
• Az SD index pedig azt méri, hogy kapcsolódik-e az egyén több, lakhelyétől távol lévő közösséghez, azaz diverz kapcsolatokkal rendelkezik-e.

Diverz kapcsolatok - kevesebb antidepresszáns

Azt találtuk, hogy a lakóhely körüli társadalmi hálózatok kohéziója mellett a távoli helyekhez való kapcsolatok sokszínűsége negatív összefüggést mutat az antidepresszáns-használat valószínűségével. Ugyanakkor az LC, mint az antidepresszáns-használat előre jelzője, jelentőségét elveszíti magas SD-értékek esetén, ami azt sugallja, hogy a távoli közösségekhez fűződő kapcsolatok képesek ellensúlyozni a helyi környezetben hiányzó kohézív kapcsolatokat.

Fontos eredmény, hogy

az antidepresszánsok adagolása a következő években nagyobb mértékben csökkent azoknál a betegeknél, akiknek térben diverz kapcsolataik vannak.

Ez az összefüggés megmarad az antidepresszánsok helyi hozzáférhetőségének kontrollálása után is, és fiatalok körében erősebb, mint idősek esetében.

Ezzel a világon elsőként sikerült kimutatnunk a diverz kapcsolatok mentális egészséggel való összefüggését.

A diverz kapcsolatokkal elérhető társadalmi tőke fontosságát több elmélet is hangsúlyozta, hiszen a több közösségben való aktív részvétel lehetőséget teremt sokféle funkciójú kapcsolatok kialakítására, csökkenti az elszigeteltséget, és ezáltal segíti a lelki egyensúly megőrzését. Ez különösen fontos a földrajzilag elszigetelt közösségek tagjai számára, ahol a külső kapcsolatok hiánya miatt a szoros helyi hálózatok akár károsak is lehetnek. A túlzott kontroll és az egészségtelen társadalmi környezet ugyanis mentálisan megterhelő lehet.

Míg a gazdasági előnyök esetében úgy vélik, hogy a hálózatok sokszínűsége kiegészíti a kohéziót, kutatásunk azt mutatja, hogy a távoli közösségek közötti kapcsolatok inkább helyettesítik a helyi társadalmi kötődéseket. Ez különösen azoknak a mentális problémákkal küzdő betegeknek segíthet, akiknek kezelésében így csökkenthető a terápia intenzitása.

Érdekes módon a földrajzilag távoli közösségekhez kapcsolódó sokszínű hálózatok fiatalok számára hasznosabbnak tűnnek, mint idősebbek számára. Ez arra utalhat, hogy az online közösségi hálózatokat a fiatalabb generációk aktívabban használják, és így többféle információhoz férnek hozzá, amelyet jobban tudnak hasznosítani. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a fiatalok egyszerűen aktívabban alakítanak ki távoli kapcsolatokat, mint az idősebbek – ennek megértéséhez dinamikus hálózatelemzésre lenne szükség.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy adataink nem teszik lehetővé oksági kapcsolat levonását. Ismert, hogy a stressz, a depressziós tünetek és a szorongás akadályozhatják a társas kapcsolatokat. Kutatásunk nem helyettesíti azokat a kísérleteket, amelyek feltárhatnák az oksági mechanizmusokat, és gyakorlati alkalmazások alapjául szolgálhatnának.

A teljes tanulmány angolul itt érhető el: Lengyel, B., Tóth, G., Christakis, N. A., & Bíró, A. (2024). Antidepressant use in spatial social networks. Science Advances, 10(49), eadr0302.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images