Dolgozni kisgyermek mellett? A Covid hosszabb távon súlyosbította az anyák helyzetét

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A járvány és a kisgyermekes anyák kihívásai

A pandémia alatt az iskolák és óvodák bezárása miatt a szülőknek – különösen az anyáknak – otthon kellett maradniuk gyermekeikkel. Ez nemcsak a napi teendők megszervezését nehezítette meg, hanem sok esetben a munkahely megtartását is veszélybe sodorta. Az adatok azt mutatják, hogy a közoktatási intézmények bezárását követően a kisgyermekes anyák munkaerőpiacról való kilépésének valószínűsége 4,9 százalékponttal nőtt a társadalom többi részéhez képest.

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy a kisgyermekes nők munkaerőpiaci aktivitása milyen ütemben zárkózik fel a társadalom többi csoportjához képest a gyermek 2-7 éves korától (az ábra vízszintes tengelyén a -8. negyedév), egészen a gyermek 9-14 éves koráig (az ábrán a 9. negyedév). A kék vonal egy normál időszakot ábrázol, a 0. időszak 2016. 1. negyedévét mutatja. Ebben az időszakban a nők teljes felzárkózása a 7. negyedévben történik meg, ekkor éri el a kék vonal a 0 értéket.

A piros vonal a COVID-19 járvány időszakát jelöli, ahol a 0. időszak 2020 első negyedévét jelöli. A 2020 első negyedévet megelőző időszakban a kisgyermekes nők aktivitási rátájának felzárkózási üteme egybeesik, vagy kissé meghaladja a 2016-ban, normál időszakban tapasztalt ütemet. A COVID-19 járvány kitörését követően azonban ez a felzárkózási ütem megtorpan, és egészen 2021 második negyedévéig stagnál, de még a legutolsó megfigyelt negyedévben sem történik meg a teljes felzárkózás a népesség többi részében megfigyelt aktivitási rátához.

Hosszú távú hatások

Bár a járvány alatt sok anya elveszítette állását, ennél aggasztóbb, hogy a munkaerőpiacra való visszatérésük a járvány után is lassúbb, mint más társadalmi csoportoké. 2023 végére a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága még mindig rosszabb volt, mint egy járványmentes időszakban várható lett volna.

A kutatás szerint ennek egyik fő oka az, hogy

a munkaerőpiaci aktivitásuk visszaesése nem egy átmeneti sokk volt, hanem egy tartós trenddé vált.

A járvány alatt sokan vonultak ki a munkaerőpiacról, és a későbbiekben sem tértek vissza – részben a gyermeknevelés miatt, részben pedig azért, mert a munkaerőpiac nem nyújtott számukra megfelelő lehetőségeket.

Mi állhat a háttérben?

A kutatás kiemeli, hogy az anyák munkapiaci visszatérésének üteme a gyermekek életkorától is függ. Normál esetben, amikor a gyermekek idősebbek lesznek, az anyák nagyobb eséllyel térnek vissza dolgozni. A COVID-19 azonban ezt a természetes folyamatot megtörte:

az adatok szerint a kisgyermekes anyák aktivitási rátája még a járvány után is alacsonyabb maradt.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a járvány alatt megnövekedett az otthoni teendők száma, és sok esetben az oktatási intézmények online oktatási formái még hosszabb távon is nagyobb szülői jelenlétet igényeltek. Emellett azok az anyák, akik állásukat elveszítették, gyakran nehezen tudtak újra elhelyezkedni, hiszen a gazdasági környezet sem minden esetben segítette a visszatérést.

Lehetőségek és tanulságok

A kutatás eredményei világosan mutatják, hogy a kisgyermekes anyák foglalkoztatottságának kérdése nem csupán egyéni szinten jelent problémát, hanem szélesebb társadalmi és gazdasági következményekkel is jár.

• Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a gyermekgondozási intézmények stabil működése alapvető szerepet játszik a nők munkaerőpiaci részvételében.
• Emellett az is egyértelmű, hogy az állami támogatási rendszereknek rugalmasabbá kell válniuk, hogy jobban igazodjanak a munka és a család egyensúlyának kihívásaihoz.
• A járvány rámutatott arra is, hogy az oktatási és a munkaerőpiaci politika nem működhet elszigetelten: a gyermekek oktatása és a szülők foglalkoztatása szorosan összefüggő kérdések.

Konklúzió

A kisgyermekes anyák munkaerőpiaci helyzete a járvány után sem tért vissza a korábbi szintre. A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a COVID-19 hatása nemcsak azonnali sokk volt, hanem hosszabb távú következményekkel is jár. Ahhoz, hogy ezek a hatások enyhüljenek, célzott szakpolitikákra és a munkavállalás feltételeinek rugalmasabbá tételére lenne szükség.

A kérdés tehát továbbra is nyitott: hogyan lehetne segíteni a kisgyermekes anyák visszatérését a munka világába úgy, hogy közben a családi élet és a gyermeknevelés szempontjai se sérüljenek?

A teljes tanulmány itt érhető el: Szabó-Morvai, Ágnes; Vonnák, Dzsamila: Kisgyermekes anyák munkaerőpiaci helyzetének alakulása középtávon a koronavírus-járványt követő időszakban. Közgazdasági Szemle 72: 1 pp. 50-58. , 9 p. (2025)

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images