
Különböző tudományterületi szakértők figyelik a városok világ színpadán betöltött vezető szerepét, amelyet javarészt a gazdasági, illetve a politikai és szimbolikus tőkéjük révén nyerik el. Érdekes szempontként jelentkezik a városok felemelkedése mellett az államközpontú nemzetközi kapcsolatok csökkenő kizárólagossága. A városok európai és globális együttműködési szövetségeinek elemzése alapvető fontosságú a globális célokhoz való hozzájárulásuk és a részvételi demokrácia hatékony működése szempontjából.
A globalizáció, a metropolizáció és a hálózatok felemelkedése a fő magyarázó változók közé tartoznak a városok azon törekvése mögött, hogy részt vállaljanak a globális diplomáciai folyamatokban. Az olyan nemzetközi rendszerek, mint az UNFCCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye), a globális problémákat kezelő, az állami és nem állami szereplők (városok, regionális kormányok, nem kormányzati szervezetek, vállalatok, pénzügyi intézmények) részvételével működő partnerségekre támaszkodnak, amelyek célja a nemzetközi rendszer legitimitásának javítása. A városközi együttműködések hálózatos formái túllépnek a multilaterális kereteken, és a nemzetközi szervezetek közös céljainak elérésében az ún. soft power politika vált a domináns eszközzé.
A városok nemzetközi kapcsolatrendszereik révén világszerte kiterjesztik mozgásterüket, kölcsönösen segítik és tanulnak egymástól, közpolitikai és társadalmi jóllét modelljeiket megosztják egymással, innovatív gondolkodásmódjuk hatást gyakorolhat a nemzetközi és globális folyamatokra.

Az értékelhetőség dimenziói között megfigyelhető, hogy az 1980-as évekig jellemzően a gazdaság állt a középpontban, majd az 1990-es évektől, de különösen a millennium óta a gazdaság számára felértékelődött a humán erőforrás, és került mind a vizsgálatok, mind az értékelési skálák centrumába. Ez egyúttal maga után vonta azt is, hogy a globális városok mindennapi működése megkívánta egy újfajta városi kormányzási modell megalkotását, amely a hosszútávú kihívások kezelésére reflektál, és alkalmazza a fenntarthatóságot integráló stratégiákat, nyilatkozatokat, sztenderdeket.
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 17 prioritás köré rendezte, és Fenntartható Fejlődési Céloknak (SDG-k) nevezte azokat a követendő szándékokat, amelyek az országok és a régiók közötti különbségek csökkentését irányozták elő. A legfőbb célként a szegénység felszámolása, a környezeti állapot védelme és az emberek békében, jólétben való élete fogalmazódott meg.
A városszövetségek vizsgálatában éppen ezért első lépésként az emberi jogokhoz kapcsolható városszövetségekre helyeztük a hangsúlyt, mivel a városok polgáraik jólléte nélkül nem tudnának gyarapodni. Ezáltal a városdiplomáciát a helyi érdekek felfelé csatornázásaként definiáljuk, amely összekapcsolva a globális agendákkal plusz forrásszerző képességet biztosít a városoknak, tehát mindenképpen pozitív változásnak tekinthető.
Az elmúlt évek során világszerte számos nagyváros tett kísérletet az SDG-k megvalósítására, azokat sikeresen integrálva a fejlesztési stratégiákba és középtávú terveikbe (pl. Montreal, Toronto, New York, Los Angeles).
A kisebb helyi és városi önkormányzatok, noha az ő esetükben nem jelenik meg explicit a helyi politikák és az SDG keretrendszer kapcsolata, számos SDG területén jelentős eredményeket értek el, ezek közt említhető
- az SDG-k és a helyi tervdokumentumok összehangolása,
- az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés,
- a klímavédelem,
- a helyi reziliencia,
- a nők és az emberi jogok védelme,
- a társadalmi részvétel és elszámoltathatóság növelése.
Erre utal a 2018 óta világszerte 235 helyi és regionális önkormányzat által benyújtott mintegy 295 önkéntes helyi beszámoló az Agenda 2030 végrehajtásának nyomon követéséért felelős Magas Szintű Politikai Fórum felé.

Az SDG-k megvalósításának a leghatékonyabb és egyúttal legkézenfekvőbb eszközei az emberi jogok, de különösen is az emberi jogi városok. Ugyanakkor az emberi jogokat tartalmazó fenntartható fejlődési cél (16. SDG) az Agenda 2030 egyik legsikertelenebb eleme, a vonatkozó célok és a kapcsolódó indikátorok terén – erőszak csökkenése; igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés; jogállamiság; inkluzív, participatív, elszámoltatható kormányzás; korrupció visszaszorítása stb. – nem valószínűsíthető jelentős előrelépés a 2030-as határidőig.
Az emberi jogi városok mozgalma már az 1990-es évek óta jelen van változatos helyi és regionális, alulról induló kezdeményezések formájában, a 2000-es évek elejétől egyre látványosabb kísérletek történtek a helyi önkormányzatok részéről az emberi jogi agendák helyi közpolitikákba történő integrációjára, amelyet a városok és önkormányzatok nemzetközi hálózatai is aktívan támogattak.
Az emberi jogi várossá válást megelőzően a városoknak – ahogyan az alábbi ábrán látható – legalább hat kritériumnak kell megfelelniük:
A kutatás érinti a nemzetközi városszövetségek kérdését, mind globális, mind európai uniós szinten. Az ennek részeként készülő tanulmány a városok európai és globális kooperatív szövetségeinek (city-to-city) elemzését tűzte ki célul a globális célokhoz és a participatív demokrácia hatékony működéséhez való hozzájárulás tekintetében; első lépésként az emberi jogok védelmére alapozott városszövetségek áttekintését.
Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt évtizedekben a városok diplomáciai tevékenységük folytán növekvő mértékben járultak hozzá a globális agendák alakításához, kvázi jogalkotói szerepet szereztek.
Láthatóvá váltak a városok (elsősorban a globális színtéren jelen lévők), mivel csatlakoztak az emberi jogi mozgalmakhoz, és a nemzetközi emberi jogok lokalizációja, mint fő önkormányzati kompetencia fogalmazódott meg. A felsorolt szövetségek céljai, tagjai és elhivatottsága megmutatja, hogy egyre inkább szükség van a lokalizációra, a leginkább elérhető szintre delegálva ezeket a kérdéseket.
A szerzők az alábbi projektekhez kötődően végezték a kutatómunkát: A 146411 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a K-23 pályázati program finanszírozásában valósult meg.
A teljes tanulmány a Területfejlesztés és Innováció 2024/3. számában olvasható.
Egyed Ildikó, közgazdász, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa
Horeczki Réka, közgazdász a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Monumentális támadásra készül Moszkva, hatalmas kudarcba fulladt az orosz invázió – Ukrajnai háborús híreink pénteken
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kemény hangnemben utasította el Zelenszkij vádjait a világ egyik legerősebb országa
Szerintük nincs arról szó, amit Kijev mond.
Oroszország megérti az amerikaiakat: elárulták, miért csődöltek be a tárgyalások
Szerintük a lépés csak átmeneti lehet.
Zsidayval vágjuk a rendet a káoszba
Zsiday Viktorral próbáltunk meg rendet teremteni Trump fejében. De sikerült? Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, A
TAO és HIPA bevallás 2025: mire figyeljenek a cégek?
Közeleg a 2024-es adóévre vonatkozó (TAO) társasági adó- és (HIPA) helyi iparűzési adóbevallási és adófizetési határidő. Az éves adót bevalló társaságoknak az idei évben 2025. júniu
Követett részvények - 2025. április
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Hőre hangolva - milliárdos lehetőség a távfűtési rendszerek megújítására
Új lendületet kaphat a hazai távfűtés: 45 milliárd forintos kerettel jelent meg társadalmi egyeztetésen az a pályázati felhívás, amely a távhőszolgáltatók előtt nyit kaput az energiahaték
A környezeti zaj hatása a gyermekek olvasási képességére és viselkedésére Európában
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzése szerint a közlekedési zaj rontja a gyerekek olvasási képességét és viselkedését.
Valóban kockázatmentesek az állampapírok? - Tévhit vagy igazság?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Valóban kockázatmentesek az állampapírok? - Tévhit vagy igazság? Miért népszerűek az állampapírok válság idején? A tőzsdei ingadozások és a ma
Megint a HOLD lett az Év Alapkezelője
Kilencedik alkalommal, zsinórban harmadjára lett a HOLD az Év Alapkezelője a hazai befektetési alapok Oscar-gáláján, a Klasszis 2025 díjátadón. A Deep Value Részvény Alap és...
The post Megin
Tanuljunk a múltból, tervezzünk a jövőre - így lehet biztonságosan hitelt felvenni
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Tanuljunk a múltból, tervezzünk a jövőre - így lehet biztonságosan hitelt felvenni A devizahitelek generációs traumája A devizahitelek miatt egy egé


- Itt a váratlan bejelentés: jön az új állampapír!
- Tökéletes vihar készül a tőzsdéken: akár 2008 óta nem látott zuhanás is jöhet
- Évszázados, régóta elfeledett fegyverhez nyúl Donald Trump: egy egész féltekéről söpörnék ki Kínát
- Szép csendben egy másik ország lehet EU-tag hamarosan, amíg a világ Ukrajnáról beszél
- Példátlan esélyt kapott Putyin Donald Trumptól - Hamarosan végleg eldőlhet Ukrajna sorsa?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Budakeszitől az USA-ig: a Mayer Szörp hihetetlen sztorija
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Tízmilliárdokba kerülhet a száj- és körömfájás, napról napra nő a veszteség
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen