Budapest szerepe a nemzetközi politikában sokkal fajsúlyosabb, mint gondolnánk
KRTK blog

Budapest szerepe a nemzetközi politikában sokkal fajsúlyosabb, mint gondolnánk

Brucker Balázs, KRTK
A diplomáciai tevékenységet ma is inkább nemzetállami feladatnak tekintik, miközben – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek.
krtk blog

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az egy évtizede Benjamin Barber amerikai politikai teoretikus és író által feltett, megütközést keltő kérdés, „mi lenne, ha polgármesterek kormányoznák a világot”, arra a felismerésre utal, hogy a nemzeti szint alatti kormányzatok, különösen az urbánus régiók, fővárosok, metropoliszok, illetve a föderációk tagállamainak jelentősége nem korlátozódik a belpolitikai színtérre, számos közpolitikai területen és a nemzetközi konfliktusok megoldásában is pozitív hozzájárulásuk lehet. A legtöbb fővároshoz hasonlóan Budapest számára is kiemelt fontosságú a nemzetközi kapcsolatépítés. Ráadásul a nemzetközi kapcsolatok építése lehetővé teszi Budapest számára, hogy bizonyos kérdésekben a kormányétól eltérő markáns álláspontot képviseljen a nemzetközi porondon, valamint hogy értékválasztását érvényre juttassa.

Az önkormányzati diplomácia (vagy szubnacionális diplomácia) a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlen külföldi partnerkapcsolatainak létesítését, gondozását jelenti. Ennek értelmében egy város nemzetközi kapcsolatainak menedzselését városdiplomáciának nevezzük. A klasszikus diplomáciához hasonlóan az önkormányzati diplomácia esetén is elkülöníthetünk bilaterális és multilaterális kapcsolatokat.

A bilaterális városdiplomáciai kapcsolat alatt két – eltérő országban található – település partnerségét értjük. A tradicionális városdiplomácia legismertebb formáját a különböző országok települései (sőt nagyvárosok esetében: kerületei) közötti testvérvárosi (testvérkerületi) kapcsolatok jelentik. Ezen együttműködések alatt sokfajta tartalom, hosszú távú és aktuális cél jelenik meg. Kiemelt szerep jut a kultúrának, de jelentősek a gazdasági együttműködések, és az utóbbi időben a környezetvédelmi-éghajlatpolitikai célok is mind gyakrabban képezik a városok közötti együttműködések alapját. A testvérvárosi kapcsolat általában szerződéssel megerősített nemzetközi partnerkapcsolatot jelöl, kölcsönös előnyöket biztosít a megállapodásban részt vevő településeknek és határozatlan időre szól.

  • Az első hivatalos modernkori testvérvárosi kooperációt a 1918-ban Brugg (Svájc) és Rottweil (Németország) között megkötött együttműködés jelentette. Ugyanakkor a települések közötti „modern” diplomáciai kapcsolatok és az ún. testvérvárosi mozgalom fellendülése a II. világháború utáni nemzetközi megbékélés folyamatához kapcsolódott és a kapcsolatok kialakítását nemegyszer a korábban harcban álló országok összekötése vezette.
  • A rendszerváltást megelőzően a testvérvárosi kapcsolatok túlnyomó többsége a kapitalista országok települései között jött létre. Azonban – az országos pártvezetés jóváhagyásával – a szocialista blokkban is lehetőség nyílt a testvérkapcsolatok kiépítésére, túl gyakori kapcsolattartásra viszont ekkor még nemigen nyílt lehetőség.
  • Az Európai Unióban 1989 óta van hivatalosan érvényben testvérvárosi program, amelyhez pénzügyi alap is kapcsolódik.

A testvérvárosi szerződés nélküli városkapcsolatokat partnervárosi kooperációknak nevezzük.

A városdiplomácia fogalmát ugyanakkor nem csupán a bilaterális együttműködésekre használják, hanem kiterjed a városok multilaterális kapcsolatrendszerére is. A multilaterális városdiplomáciai kapcsolat viszont legalább három szereplő jelenlétével számol. A többoldalú kapcsolatok körébe tartozik többek között a nemzetközi – különösen az európai integrációs – szervezetek munkájában való részvétel és az itt folyó érdekérvényesítés, valamint a nemzetközi városszövetségekben (pl. Eurocities, Euromontana, Covenant of Mayors) való részvétel.

Fővárosdiplomácia

Budapest városdiplomáciai tevékenysége nem újkeletű, azonban csak a 2019-es önkormányzati választások után vált különösen hangsúlyossá és a polgárok számára is láthatóvá.

A főváros városdiplomáciai tevékenysége lehetővé teszi Budapest speciális – számos esetben a kormányétól eltérő – érdekeinek és értékválasztásának érvényre juttatását.

A frissen megválasztott főpolgármester városdiplomáciai kabinetvezetőt nevezett ki maga mellé Korányi Dávid személyében (ezt a posztot jelenleg Kendernay János tölti be), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd-Zöldek) korábbi EP-képviselőt bízta meg Budapest brüsszeli képviseletének vezetésével. Emellett a főváros 2020-ban hazánk korábbi külügyminiszterének és első uniós biztosának, Balázs Péternek a szakmai vezetésével Városdiplomáciai Akadémiát indított 22 és 35 év közötti, legalább BA fokozatú diplomával és folyékony angoltudással rendelkező fiatalok számára.

Bilaterális fővárosdiplomácia: testvérvárosi kapcsolatok a világban

A főváros honlapja szerint Budapestnek 18 várossal van testvérvárosi kapcsolata, ugyanakkor az a lista nem teljes, hiszen nem szerepel benne sem Kazahsztán fővárosa, Nurszultan, amellyel a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat 2019 tavaszán írt alá testvérvárosi megállapodást, sem pedig Kassa, amely Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt vált Budapest legújabb testvérvárosává.

Ami a városdiplomácia kapcsolatok irányultságát illeti, a rendszerváltozást követően – hazánk euroatlanti integrációs szándékait is szem előtt tartva – elsősorban a nyugati (európai-uniós, amerikai) kapcsolatok voltak a meghatározóak. A 2010-es parlamenti választásokat követően azonban – az ország külpolitikai fordulatával (keleti nyitás, déli nyitás politikája, határon túli magyarok érdekeinek hangsúlyos képviselete) összhangban – előtérbe kerültek a keleti irányú (pl. Peking, Sanghaj, Ankara, Teherán), illetve a magyar-magyar (Székelyudvarhely, Beregszász) kapcsolatok. A határon túli magyar városokkal való kapcsolattartást a Karácsony által vezetett fővárosi önkormányzat is kiemelt célként deklarálta.

Kevéssé ismert tény, hogy a főváros egyes kerületeinek is vannak testvérvárosi/testvérkerületi kapcsolatai (pl. Budapest és Bécs 7–7 kerülete között, illetve Ferencváros és az ukrajnai Bucsa között).

Multilaterális fővárosdiplomácia: érdekérvényesítés nemzetközi színtéren

A brüsszeli érdekérvényesítés csatornái

Régiók, fővárosok és metropoliszok esetén teljesen bevett dolog, hogy állandó képviseletet tartanak fenn Brüsszelben. Budapestnek 2019 előtt is volt képviseleti irodája a belga fővárosban, sőt a 2010-es évek elejéig a magyarországi régiók is rendelkeztek brüsszeli képviselettel, azonban ezek az irodákat 2010 után – pénzhiány miatt – bezárták. A Jávor Benedek által vezetett brüsszeli képviselet legfőbb feladata az információszerzés, a nemzeti hálózatépítés, azaz az azonos tagállamból származó, Brüsszelben dolgozó munkatársak közötti rendszeres kommunikáció, valamint a főváros érdekeinek becsatornázása az uniós intézményi döntéshozatalba (más néven: lobbitevékenység folytatása).

A brüsszeli képviseletek működése azért kiemelt fontosságú, mert az uniós jogalkotásnak számos olyan területe van, ami a településeket érinti.

Emellett Budapest számára az is fontos cél, hogy a települések által közvetlenül elérhető források összege növekedjen. Ez azért is kiemelt fontosságú, mert az elmúlt években kirobbant sorozatos válságok számos tagállamot arra késztettek, hogy központosítsák az uniós pénzeket, gyakran a nagyvárosok és települések rovására. Ráadásul Magyarországon a kormányzati elvonások is igencsak megterhelték a főváros költségvetését.

Emellett Budapest fővárosi és kerületi szinten is delegál tagokat Brüsszelbe a 12 magyar tagot és ugyanannyi póttagot (a póttag abban az esetben jogosult az üléseken jelen lenni, amennyiben helyettesítőként jelöli meg a tag maga helyett részvételre) számláló Régiók Bizottságába, amely az EU tagállamainak regionális és helyi hatóságait képviselő konzultatív szerv. A Régiók Bizottságába történő delegálás tekintetében két lépcsős eljárással születik döntés. Tagállami hatáskörben a delegált lista javaslat a tagok és póttagok jelöltjeiről az önkormányzati szövetségek bevonásával készül el, amit az illetékes minisztérium hagy jóvá. A Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek konzultálnia kell a Régiók Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatokat érintő és az EUMSZ-ben meghatározott témákban (pl. oktatás, kultúra, közegészségügy, transzeurópai hálózatok, távközlés, gazdasági és társadalmi kohézió stb.). A tagok között találjuk Tüttő Kata főpolgármester-helyettest, valamint Kovács Lajost, a XII. kerület önkormányzati képviselőjét. Kovács Raymund, a XVI. kerület képviselője pedig póttagként vesz részt a brüsszeli üléseken.

Nemzetközi városszövetségek

Az önkormányzati diplomácia formalizált csatornáját jelentik a városi térségek érdekartikulációs fórumaként szolgáló európai érdekszövetségek és hálózatok, melyek térnyeréséhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy az Európai Bizottság kiemelt partnereinek tekinti őket. A főváros tagja több olyan nemzetközi ernyőszervezetnek is, amely tevékenységének középpontjában a (nagy)városok szakpolitikai érdekérvényesítése áll (Világörökség Városok Szervezete, Duna Menti Városok és Régiók Tanácsa, Turisztikai Világszervezet, Helyi Környezeti Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa stb.).

Mivel a Karácsony vezette fővárosi önkormányzat számára kiemelt fontosságú a fenntarthatósági és klímavédelmi célú szervezetekhez való csatlakozás, a főváros hosszabb szünet után ismét belépett a mintegy 30 országból kb. 1000 helyi önkormányzatot tömörítő Energy Cities (EC) együttműködésbe, valamint előkészítette a csatlakozást a C40 klímaváltozás ellen küzdő nagyvárosi elitklubhoz.

Informális együttműködések

Emellett Budapest tagja több informális együttműködésnek, amelyek közül a legismertebb a már 35 tagot számláló Szabad Városok Szövetsége, amelyet Karácsony Gergely – Pozsony, Prága és Varsó főpolgármesterével – közösen alapította 2019. december 19-én.

Ami a célkitűzéseket illeti, a városszövetség alapító tagjai:

  • hitet tesznek a liberális demokrácia, a pluralizmus, a nyitottság és a kulturális sokszínűség értékeinek védelme mellett;
  • közösen lobbiznak az EU-ban zöldítési, fenntarthatósági célú közvetlen városi forrásokért;
  • kihasználják a közöttük meglévő szinergiákat, és szakpolitikai együttműködést folytatnak pl. a fenntartható várostervezés, a klímavédelem, a társadalmi befogadás, az igazságos lakhatás vagy a digitalizáció területén.

Városdiplomácia a háború árnyékában: ukrajnai kapcsolatok

Budapest számára a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború is lehetőséget biztosított arra, hogy az Oroszországgal sajátos viszonyt ápoló és következésképpen a kérdésben ambivalens külpolitikát képviselő Orbán-kormánytól eltérő álláspontot képviseljen.

Már az orosz-ukrán háború kirobbanását megelőzően több városvezetői látogatásra sor került, például Tarlós István 2019-ben játszóteret adott át az ukrajnai településen. A háború kirobbanását követően, a szolidaritás jegyében a korábbinál még intenzívebbé váltak a Budapest és az ukrajnai önkormányzatok közötti kapcsolatok. Karácsony legelőször 2022 szeptemberében Prágában tárgyalt kijevi kollégájával, Vitalij Klicskóval. 2022 novemberében a főváros segélyszállítmányt küldött Kijevbe. Kijev 2022 decemberében csatlakozott a budapesti, varsói, pozsonyi és prágai főpolgármester által alapított Szabad Városok Szövetsége nevű kezdeményezéshez.

2023. január 11-én Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, a Szabad Városok Szövetségének alapításában részt vevő másik három városvezető, a varsói Rafał Trzaskowski, a pozsonyi Matúš Vallo, és a prágai Zdeněk Hřib kíséretében Kijevbe látogatott és találkozott a kijevi polgármesterrel, Vitalij Klicskóval, akit Budapest szolidaritásáról biztosított. A látogatás során Karácsony – a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos ambivalens álláspontjára utalva – kiemelte, hogy „Budapest Ukrajna mellett áll. A magyar kormány nem azonos Magyarországgal. Miközben a magyar kormány a béke fontosságáról beszél, nem teszi hozzá azt, ami egyértelmű, és amit ma megerősíthettem ukrán tárgyalópartnereimnek: béke csak akkor lehetséges, ha az ukrán nép háborús erőfeszítései sikerre vezetnek, ha helyreáll Ukrajna területi szuverenitása, és az orosz csapatok elhagyják Ukrajna területét.” E látogatás jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a háború kitörése óta a magas rangú magyar politikusok közül csak Novák Katalin köztársasági elnök jár Kijevben.

Noha Karácsonyt több kritika is érte amiatt, hogy a magyarok által lakott városok helyett az ukrán fővárost kereste fel, a főpolgármester alig néhány héttel később ellátogatott Budapest testvérvárosába, Beregszászra is. A látogatás keretében átadta Beregszász polgármesterének a fővárosi önkormányzat 20 millió forint értékű gyorssegélyét, illetve a kárpátaljai partner által kért műszaki cikkeket és élelmiszereket.

2023 júliusában Karácsony Gergely ismét Beregszászra látogatott és jelképesen a Lánchíd egy szegecsét adta át Babják Zoltán beregszászi polgármesternek, ezzel fejezve ki a két város közötti szolidaritást. Emellett Karácsony bejelentette, hogy a főváros jótékony célra elárverez 14 kandelábert a Lánchídról és az így befolyó összeggel Beregszászt támogatja. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy az eladott műtárgyak „továbbra is hidat képezhetnek majd: hidat az anyaországi és a kárpátaljai magyarok, magyarok és ukránok között”.

Beregszászi kapcsolat: A fővárosnak 2017. május 19. óta van testvérvárosi kapcsolata az kárpátalajai Beregszásszal. A szerződés alapján a felek tapasztalatot cserélnek a kultúra, ifjúságpolitika és sport területén, valamint elősegítik az ezen területeken aktív intézmények kapcsolatfelvételét és együttműködését. A Fidesz támogatásával főpolgármesterré választott Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat nem titkolt célja volt, hogy „a határon túli magyarlakta területek egy-egy településével, a » spirituális kötődést « kifejezendő, testvérvárosi megállapodást köt”. Ebbe a sorba illeszkedett egyébként a romániai Székelyudvarhellyel egy évvel korábban aláírt testvérvárosi megállapodás is.

A kerületi szintű kapcsolatépítés is figyelmet érdemel. Budapest XI. kerülete (Ferencváros) és Bucsa közötti testvérvárosi kapcsolat az ukrajnai háború alatt, a bucsai mészárlást követően, 2022 decemberében köttetett. A testvérvárosi megállapodás aláírását megelőzően Baranyi Krisztina meghívására Ferencvárosba látogatott Anatolij Fedoruk bucsai polgármester, aki immár 25 éve vezeti ezt a Kijevtől alig több mint félórányi autóútra fekvő kertvárost. A látogatás arra is lehetőséget adott, hogy Fedoruk burkolt kritikát fogalmazzon meg a magyar kormány Ukrajna-politikája kapcsán és köszönetet mondjon a magyar emberek támogatásáért.

Összegezve: bár kevéssé ismert, a szubnacionális egységek (régiók, megyék, városok, kerületek) is van külpolitikájuk.

Amennyiben a városvezető és a kormány azonos politikai oldalhoz tartozik, akkor a városdiplomácia keretében hozott döntések összhangban állnak az országos külpolitikai, külgazdaság-politikai és kulturális célkitűzésekkel. Ellenkező esetben azonban – mint ahogy azt Budapest külkapcsolati tevékenysége mutatja – egy város diplomáciai tevékenysége kitűnő eszközt kínál az adott település értékválasztásának és érdekartikulációjának kifejezésre juttatására.

Brucker Balázs a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

Via Credit

A projekt megkezdése és igazolása

A projekt megkezdéséről a pályázati felhívásokban, valamint a Miniszterelnökség által kiadott általános útmutatóban találhatunk információkat. Most a Miniszterelnökség által, a 2021-202

Holdblog

Mágikus évkezdés

Az eredetileg a HOLD-hírlevélben bevetett ábránkon a \"mágikus hetes\" amerikai tech(hez kötött) papír YTD árfolyamváltozása - a február 22-i kereskedési nap zárása utáni értékek szerint.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mekkora lakáshitelt vehetek fel, ha átlagkereső vagyok? - Kiszámoltuk, szívderítő számok jöttek ki
Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Property Warm Up 2024
2024. március 7.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Retail Day 2024
2024. április 11.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!