
A hidrogén energiahordozóként való minél elterjedtebb használatának szükségességéről viszonylag sokan írtak már. Összefoglalásképp azt emelném ki, hogy a hidrogén jelenleg is kiemelten fontos nyersanyag, amely a műtrágya gyártásában, az olajfinomításban és egyéb vegyipari folyamatokban kulcsfontosságú szereppel bír. Európa 2023-as 7,94 millió tonnás hidrogéntermeléséből 7,84 millió tonnát azonban fosszilis energiahordozókból, főleg földgázból, állítottak elő. Azaz, mindössze 0,1 millió tonnát, vagyis a termelés 1.25%-át hozták létre alacsony kibocsátású technológiákkal.

Hatékonyságnöveléssel és alternatív gazdálkodásra való átállással csökkenthető lehet a hidrogén iránti kereslet, azonban összességében hosszú távon inkább a kereslet növekedésére lehet számítani olyan területek megjelenésével, ahol a hidrogén energiahordozóként jut szerephez. Ez leginkább olyan területeken történhet meg, ahol nem lehet vagy nagyon költséges az elektrifikáció, mint például a nagyon magas hőmérsékletet igénylő ipari folyamatok, a szállítmányozás egyes szegmensei vagy éppen a villamos energia termelésének kiegyenlítése.
Nagy volt a hype, majd jött a kijózanodás
A hidrogént övező mostani hype 2018/2019 körül indult, amire az Európai Bizottság válaszul elfogadta a Hidrogén Stratégiát. Ezt számos tagállam – saját törekvéseinek megfogalmazásával – követte is.
A hidrogénnel kapcsolatos elvárások az egekbe szöktek, hisz a politikusoktól kezdve földgáziparági szereplőkig szinte mindenki erről beszélt. A potenciális vevők viszont látványosan csendben maradtak.
Ugyanakkor nem voltak ösztönzők arra, hogy a vevőket az alacsony karbonintenzitású hidrogén irányába tereljék. Köszönőviszonyban sem volt az, amennyiért elő lehet állítani a hidrogént azzal, hogy vevők mennyit fizetnének érte:
közgazdasági megfogalmazással élve a Marshall-kereszt nem teljesült.
A szén-dioxid-kibocsátással járó hidrogén ára kilogrammonként átlagosan 3,76 euró volt, ha ez szén-dioxid-leválasztással és -tárolásal (CCS) lett volna összekapcsolva, akkor becslések szerint kilogrammonként 4,41 euró, míg a megújuló alapúan kilogrammonként 6,61 euró lett volna ez a költség – utóbbi kettő esetén persze erősen spekulatívak ezek a számítások, hisz nincs skálázva a szükséges technológia.
A széndioxidkvóták ára korántsem elég magas ahhoz, hogy a vevőket az alacsony kibocsátású alternatívák irányába terelje, és karbonvám (CBAM) nélkül amúgy is szabadon importálhatóak a magas széndioxid-intenzitással készült termékek.
A zöld átállás egyik visszatérő rákfenéje jelentkezett, miszerint a belépő technológia nem versenyképes a már piacon jelenlévőkkel.
Piacépítésre volt szükség
A szakpolitikai döntéshozóknak így piacépítésbe kellett kezdeniük. Bár szeretjük azt hinni, illetve Adam Smith-re hivatkozva ezt szokás tanítani, hogy a piacok csak úgy létrejönnek, mert pékek, sörfőzők és hentesek önérdeküknél fogva a fölösen megtermelt áruikat piacra bocsátják, a valóságban ez nem feltétlenül teljesül, főleg nem egy olyan erősen szabályozott piac esetében, mint az energia. Az Európai Bizottság elkezdett kidolgozni egy keretrendszert, ezzel csökkentve a bizonytalanságot, ám ez önmagában korántsem teremtette volna meg sem a kínálatot, sem a keresletet.
Ennek kiküszöbölésére kutatás és fejlesztési oldalon az EU a Horizon programokon keresztül igyekszik támogatni a vonatkozó innovációt. Azokban az esetekben pedig, ahol már majdnem versenyképes a termelés, egy aukció lefolytatása után az Európai Hidrogénbank nyújt támogatást. Ennek lényege, hogy projektfejlesztők licitálhatnak támogatásokért, melynek formája egy fajlagos prémium szubvenció (€/kg) a megtermelt és eladott hidrogén után.
Az első aukció 2024 elején indult 800 millió eurós kerettel, és négy ország hét projektje nyert. Ami meglepő, hogy csupán 0,37–0,48 eurós/kg licitek nyertek, messze az EU által előre meghatározott 4,5 eurós küszöbár alatt. Tehát a termelők minimális prémiumot igényeltek. Ehhez fontos hozzáfűzni, hogy a legversenyképesebb termelők finn, spanyol, portugál és norvég projektek voltak, így jellemzően oda ment a támogatás, ahol eleve rendelkezésre állt az olcsó, megújuló alapú villamos energia. A gond az, hogy a legnagyobb fogyasztók nem ezeken a helyeken koncentrálódnak, hanem például Németországban.
Ahogy a minap megjelent európai bizottsági jelentés is bemutatja,
hatalmas forrásokat kell allokálni arra, hogy Európa hidrogéntermelési, -tárolási és -szállítási infrastruktúrát fejlesszen, illetve annak érdekében, hogy összekössék a keresletet és a kínálatot.
A szerzők 170 milliárd euróra (kb. az EU 2024-es GDP-jének 1%-ára) taksálják a befektetett összeget 2040-ig bezárólag, bár ennek markáns részét már 2030-ig rendelkezésre kéne bocsátani. A becslések alapja az Európai Hidrogén Obszervatórium hidrogénkeresleti modellje, ami bő 10 millió tonnás hidrogénfogyasztással számol, bár a bizonytalansági faktor viszonylag nagy – így valahol 7 és 23 millió tonna közé eshet a kereslet 2030-ban. Ez még mindig viszonylag optimista forgatókönyveket feltételez, hisz a REPowerEU-ban megfogalmazott 10+10 millió tonnás hidrogéntermelés és -import célszámokat az EU lényegében elengedte, és helyette a Megújuló Energia Irányelvben (RED) rögzített kb. 3-4 millió tonna a kötelező érvényű. Jól látszik tehát az elvárások látványos csökkenése.
Ugyan növekszik az elfogadott projektek száma, de nagyon kevés esetben hozzák meg a befektetési döntéseket (FID) a cégek. A bejelentett projektek össztermelési kapacitása ugyan Európában elérheti az évi 13 millió tonnát 2030-ra, de a bizonytalanságok modellezése után a reálisan megvalósított jövőbeli termelési volumen inkább 3-5 millió tonna között mozog. Ez, ha minden jól alakul, egybecseng az EU vállalásaival.
Az európai uniós beavatkozás további lendületet adhat a szektornak. A Hidrogén Bank második aukcióját már 1200 millió eurós kerettel hirdették meg 2024 végén, nemrég pedig a harmadik aukciót is belengette a Bizottság. A Tiszta Ipari Megállapodás pedig további 100 milliárd eurót mozgósítana, hogy ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítse. Szakpolitikusok abban bíznak, hogy ezek a programok majd további magántőkét vonnak be, illetve a RED mentén kidolgozott vállalások kényszerítik a tagállamokat, hogy betartassák a cégekkel azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket az EU irányába tesznek.
Sok a kockázat
A szektort támogató tényezők mellett azonban számos kockázat is felbukkant. A magas költségekre és az alacsony keresletre hivatkozva több, alacsony karbonintenzitású hidrogén előállításában érintett projektet felfüggesztettek, ilyen például az Equinoré.
- Közben az elektrolizáló piacon konszolidáció zajlik, amit részben a projektek csúszása idéz elő. Ugyanakkor minden szereplőre kockázatot jelent a kialakulóban lévő többszereplős gazdasági háború, amely veszélyezteti az ellátási láncokat, és növeli a technológia költségeit.
- Mindezzel párhuzamosan, nem bővülnek kellően gyors ütemben a megújulók, amelyek megfelelő mennyiségű áramot biztosíthatnak.
- Továbbá felsejleni látszik az a probléma, amely a 2000-es évek elején induló „hidrogén-felhajtást” derékba törte: a földgáz árának várható csökkenése most is “kiárazhatja” a hidrogénfejlesztéseket. Anno a palagáz forradalom váltotta ezt ki, most a termelési és LNG-export-robbanás, amelyet többek között az Egyesült Államok és Katar érdekeit szolgálja.
A hidrogénpiac jelen formájában egy üres keretnek hat, ahol már létrehoztak egy viszonylag komplex szabályozói környezetet, viszont a termék cserekereskedelme még gyerekcipőben jár. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy milyen fontos az EU energetikai autonómiára való törekvéseinek támogatása – klíma-, biztonsági, és versenyképességi szempontok mentén egyaránt. A zöld átmenet így sürgetőbbé vált, a hidrogén pedig egy kicsi, de fontos szelete ennek.
Szabó John a HUN-REN Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa és az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Zelenszkij nagyon berezelt, hogy Európa egy másik háborút kezd el támogatni
Az ukrán elnök szerint megállították a Szumi megyei orosz offenzívát.
Kiszivárgott: az EU legnagyobb befizetője nem hajlandó többet költeni
Nincs alap a költségvetés GDP-arányos növelésére.
Nagyot zuhant a kereslet az új lakások iránt, megszólaltak a fejlesztők
Mutatjuk, mi az, amiért még mindig sorban állnak a vevők.
Miközben Magyarországon majd megfagytunk tavasszal, a világ többi része valósággal "lángolt"
A globális klímaváltozás kavart be.
Tudom, hogy nem pihensz idén nyáron!
A foci globális erejének és jelenlétének összekötöttsége mindenféle őrültségekre képes késztetni a döntéshozókat. Ez a történet 25, de még inkább 65 esztendővel ezelőttről indul: l
Külföldi tőkejövedelme van?
Megkezdte a NAV a támogató eljárások megindításáról szóló tájékoztató levelek kiküldését azon magánszemélyek részére, akik 2020-2021-ben külföldi pénzintézetnél vezettek számlát,
Indulnak a revízió háborúi
700 ezer kontra 7 milliárd. Az egyik nagyságrendekkel kisebb szám, mint a másik. A számok elvont világából a reális világba tolva a dolgot: hétmilliárd eurónak...
The post Indulnak a revízió
Azok a drága előfizetések!
Az előfizetések kérdése a pénzügyi tudatosságban mindig zavart, talán soha nem tudtam eléggé kapcsolódni hozzá, mert nekem nincs sok, legalábbis mindig így éreztem. Pedig az előfizetések,
VIDEÓ! Önvezető autók: A következő nagy befektetési robbanás?
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági és geopolitikai verseny egyik kulcsfontosságú terepe. Az USA és Kína
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik
Még a jó cégeket is adják, de találni vonzó lehetőségeket Törökországban
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban van a reálkamat, így a helyi...
The post Még a jó cégeket is adják
Újra komoly hozamlehetőségek vannak a zöld részvényekben
Az energiaátmenet korunk megkérdőjelezhetetlen megatrendje, amibe sokáig áramlott a pénz, de a lufi kipukkadt: 2021 óta jelentős eséseket láttunk az ágazatban. Mostanra viszont az értékeltség


- Egyetlen dolgon áll vagy bukik Irán túlélése, éppen emiatt bombázza őket Izrael
- Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Tőzsdei fordulat zajlik a szemünk előtt – Mit érdemes most venni?
Eljött a kicsik ideje.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen