
A tradicionális segélynyújtók úgy érzik, hogy az általuk jelentősnek tartott összegek nem hozzák azt az eredményt, amelyet reméltek, különösen a szegénységcsökkentés, a demokráciaépítés és a gazdasági fejlődés terén. Ráadásul olyan nem kívánatos hatásokkal is szembesülnek, mint a korrupció, a pénzek kisíbolása és elherdálása vagy az alacsony segélyhatékonyság.
A kedvezményezettek pedig elégtelennek találják a segélyek összegét, nincsenek megelégedve az elért gazdasági és társadalmi hatással.
- Ténylegesen egy segélycsapdában (aid trap) érzik magukat: a gazdasági növekedés finanszírozása nagyban függ a segélyek folyamatos beáramlásától, ami azonban növekvő eladósodottsághoz vezet, mivel a segélyeknek csak egy része vissza nem térítendő támogatás, és még a kedvezményes feltételű hiteleket is törleszteni kell.
- Ráadásul a költségvetési deficit növekedésével is meg kell küzdeniük, hiszen az „ingyen” pénz túlzó és pazarló költésekre csábít, míg a segélyek fogadása a költségvetési kiadásokat növeli.
- És akkor még nem is szóltunk az „erkölcsi kockázatról” (moral hazard), amikor is a beérkező pénzeszközök tudatában/birtokában a kormányok elhalasztják azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, intézkedéseket, amelyek a hosszú távú és fenntartható fejlődéshez szükségesek lennének.
Mindezek ellenére tovább folyik a segélyezés. Tagadhatatlan, hogy bizonyos segélyfajták, mindenekelőtt a humanitárius és az élelmiszersegély életeket ment és veszélyhelyzeteket old meg. Ténylegesen az oktatás és az egészségügy támogatására, az infrastruktúra kiépítésére is szükség van, még ha annak mikéntje és hatása vitatható.
A segélyezés fennmaradásának záloga azonban az, hogy az egy jövedelmező üzletág a benne résztvevők számára.
A donorok természeti és ásványkincsekhez, nyersanyagokhoz, piacokhoz, befektetési lehetőséghez és stratégiai pozíciókhoz jutnak. A kötött segély alkalmazásakor a segély kedvezményezettje a segélynyújtó ország termékeit, szolgáltatásait, projektjeit vásárolja meg a segélyként kapott pénzből, míg a kötött segélyhitelezés esetén a beszállítók általában a donor ország vállalatai. Magyarország esetében például a magyar segélyprojektek beszállítói közel száz százalékban magyar cégek, kormányzati vagy nem kormányzati szereplők.
Az USAID-programok 90%-át szüntették meg
Az amerikai külügyminisztérium február végén jelentette be, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) korábban odaítélt 6200 többéves támogatásából 5800-at 54 milliárd dollár értékben megszüntet, ami 92 százalékos csökkentést jelent.
A kedvezményezetti oldal érdekeltséget pedig az adja, hogy a recipiens kormányok és az uralkodó elit a segélypénzek jelentős részét a hatalom fenntartására és/vagy saját javára használja. Így kerülnek a szegénységcsökkentésre szánt pénzek külföldi bankszámlákra, finanszíroznak belőle külföldi utazásokat, ház-, autó- és jacht-vásárlásokat, politikai befolyást. A közvetítőcsatornák pedig a korrupció és az illegális pénzügyi transzferek. Becslések szerint a korrupció nagysága Afrikában évi 148 milliárd dollár, vagyis a beáramló segélyek kétszerese.

A fentiek vezettek ahhoz, hogy immáron több évtizede egy csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyrendszerben. Ennek legfőbb összetevői az alábbiak:
- a fokozatosan növekvő segélyösszegek és a donorok proliferációja;
- a donor közösség struktúrájának átalakulása, a tradicionális DAC-donorok mellett új segélyezők (India, Kína, Törökország, gazdag arab országok, az EU új tagállamai) megjelenése;
- a Dél-Dél együttműködés erősödése a tradicionális Észak-Dél együttműködés ellenében;
- a segélyek gazdasági és politikai feltételességének lazulása;
- új, innovatív segélyfajták elterjedése, mint például a blended finance, amikor is a hivatalos segélyek katalizálják a magánforrások fejlesztési célra való felhasználását;
- a humanitárius és veszélyhelyzeti segélyek növekedése a fejlesztési segélyek rovására a folyamatos válsághelyzetekre való reagálás következtében;
- a civil társadalom és szervezetek, valamint a lokalizáció növekvő jelentősége az állami szereplőkkel szemben részben a fennálló segélyrendszerrel való elégedetlenség, részben pedig a post-development theory térnyerése következtében.
A fenti változásokkal ellentétben a segélyek nyújtásának motivációja egy jottányit sem változott, mivel az irodalom által egoistának nevezett donorokat alapvetően saját önös, gazdasági és politikai érdekeik vezérlik. Ráadásul a segélyhatékonyság kérdése is megoldatlan a csökkenő transzparencia és a kedvezményezettek gazdasági és politikai helyzete következtében, ami nem mindig kedvez a segélyek célorientált felhasználásának.
A fentieket figyelembe véve nem csoda, hogy
a segélyezésről szóló szakirodalomban már több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével.
Ez lehetőséget adna a segélyfüggőség csökkentésére, a segélycsapdából való menekülésre és arra, hogy a segélyezett országok képesek legyenek saját lábukra állni. Ugyanakkor a koncepció megvalósíthatósága erősen kétséges. Afrikában például jelenleg minden lakos szimbolikusan évi 50 dollárt kap segélyként, és a begging bowl mentalitás elég erős mind a társadalomban, mind pedig a kormányzatok szintjén. Egyszerűbb segélyért kilincselni, mint erőfeszítést tenni a segélytől való függés felszámolására. Sok ország a segélyre nem úgy tekint, mint az utolsó mentsvárra, hanem mint a legelsőre és legkézenfekvőbbre.
Ráadásul az aid exit koncepció a donorok szintjén sem volt eddig realitás. Amikor 2024 októberében Addisz Abebában közel 10 multilaterális és bilaterális donorral készítettem mélyinterjúkat, az aid exit kifejezés el sem hangzott. Továbbá a donorok között volt a USAID is a maga gyönyörűen kialakított, több emeletes, körbekerített, több száz főt foglalkoztató központjával, aminek ma már a honlapja sem elérhető. Azt pedig egyik fél sem gondolta, hogy a kezdeményezés nem a kedvezményezettek oldaláról fog jönni. Sokat elárul a felek közötti erőviszonyról és a sűrűn hangoztatott partnerség mibenlétéről az egyoldalúan és hatalmi erőből meghozott intézkedés.
Kiss Judit a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének külső munkatársa, kutatóprofesszor.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ezt nem láttuk jönni: Trump legújabb lázálmával megfertőzte a még józan EU-t is
A számok makacs dolgok.
Megérkezett a Kreml reakciója Washington legújabb ultimátumára - Ezen biztos ki fog borulni Trump
Nem úgy néz ki, mintha megijedtek volna.
Leadta a lehetetlen lövést az ukrán légvédelem? - Meglepő jelentés érkezett az IRIS-T-ről
Elvileg képes ilyenre, a gyakorlatban nem igazán próbálták.
Óriási üvegtábla zuhant a zebrára a Fény Utcai Piac mellett, utcaszakaszokat zártak le
Csak a szerencsén múlt, hogy nem történt tragédia.
Új hidak jöhetnek Budapesten, új HÉV-ekről is beszélt Lázár János
Minden HÉV-kocsi túllépte a 60 éves kort.
Ha nyár, akkor szabadság - mit érdemes tudni a szabadság kiadásának szabályairól?
A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogsza
Forgóeszközhitel - Mennyi pénzt mozgathat meg a GINOP PLUSZ B komponense?
A forgóeszközhitelről már korábban is írtunk, de most megmutatjuk, mit jelent ez országos szinten.
Norvégia útja a karbonsemlegesség felé
Állami és ipari együttműködés a teljes CCS-értéklánc mentén.
Pogi vs. Balásy 2.0 - Vita a piac és a verseny mindenhatóságáról
Pogátsa Zoltán, a Hatalmas arcok és a Pogi podcast műsorvezetője és Balásy Zsolt, a Hold Beat hedge fund menedzsere folytatják a korábban megkezdett vitát a... The post Pogi vs. Balásy 2.0 - Vit
Összeadás, kivonás, rombolás
A mesterséges intelligencia útán egy kis természetes intelligencia. Avagy Összeadás, kivonás, rombolás. Öt bekezdés a számokról címmel friss írásom olvasható az individualista blogon. Kös
Szegény ország, több ima
A szegény országokban többet imádkoznak - akár ez is lehetne az e heti grafikonunk megállapítása. Minél nehezebb az élet, minél kisebb a társadalmi hátszél, annál... The post Szegény orszá
Mennyit költs egyetem alatt?
A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglep
Kolnai, utópia, ChatGPT
Egy irányított "csevegés" a ChatGPT és köztem Kolnai Aurél utópiafelfogásáról, ami egy kis esszével végződik. A ChatGPT-nek az esszéíráshoz elég volt három idézet és négy általam te


Bod Péter Ákos elárulta, miért maradt le a magyar gazdaság
Álom marad az osztrák életszínvonal?
Hatástalanítja a kormány csodafegyverét az árrobbanás?
Milyen áremelkedést bír el az Otthon Start?
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.