
A tradicionális segélynyújtók úgy érzik, hogy az általuk jelentősnek tartott összegek nem hozzák azt az eredményt, amelyet reméltek, különösen a szegénységcsökkentés, a demokráciaépítés és a gazdasági fejlődés terén. Ráadásul olyan nem kívánatos hatásokkal is szembesülnek, mint a korrupció, a pénzek kisíbolása és elherdálása vagy az alacsony segélyhatékonyság.
A kedvezményezettek pedig elégtelennek találják a segélyek összegét, nincsenek megelégedve az elért gazdasági és társadalmi hatással.
- Ténylegesen egy segélycsapdában (aid trap) érzik magukat: a gazdasági növekedés finanszírozása nagyban függ a segélyek folyamatos beáramlásától, ami azonban növekvő eladósodottsághoz vezet, mivel a segélyeknek csak egy része vissza nem térítendő támogatás, és még a kedvezményes feltételű hiteleket is törleszteni kell.
- Ráadásul a költségvetési deficit növekedésével is meg kell küzdeniük, hiszen az „ingyen” pénz túlzó és pazarló költésekre csábít, míg a segélyek fogadása a költségvetési kiadásokat növeli.
- És akkor még nem is szóltunk az „erkölcsi kockázatról” (moral hazard), amikor is a beérkező pénzeszközök tudatában/birtokában a kormányok elhalasztják azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, intézkedéseket, amelyek a hosszú távú és fenntartható fejlődéshez szükségesek lennének.
Mindezek ellenére tovább folyik a segélyezés. Tagadhatatlan, hogy bizonyos segélyfajták, mindenekelőtt a humanitárius és az élelmiszersegély életeket ment és veszélyhelyzeteket old meg. Ténylegesen az oktatás és az egészségügy támogatására, az infrastruktúra kiépítésére is szükség van, még ha annak mikéntje és hatása vitatható.
A segélyezés fennmaradásának záloga azonban az, hogy az egy jövedelmező üzletág a benne résztvevők számára.
A donorok természeti és ásványkincsekhez, nyersanyagokhoz, piacokhoz, befektetési lehetőséghez és stratégiai pozíciókhoz jutnak. A kötött segély alkalmazásakor a segély kedvezményezettje a segélynyújtó ország termékeit, szolgáltatásait, projektjeit vásárolja meg a segélyként kapott pénzből, míg a kötött segélyhitelezés esetén a beszállítók általában a donor ország vállalatai. Magyarország esetében például a magyar segélyprojektek beszállítói közel száz százalékban magyar cégek, kormányzati vagy nem kormányzati szereplők.
Az USAID-programok 90%-át szüntették meg
Az amerikai külügyminisztérium február végén jelentette be, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) korábban odaítélt 6200 többéves támogatásából 5800-at 54 milliárd dollár értékben megszüntet, ami 92 százalékos csökkentést jelent.
A kedvezményezetti oldal érdekeltséget pedig az adja, hogy a recipiens kormányok és az uralkodó elit a segélypénzek jelentős részét a hatalom fenntartására és/vagy saját javára használja. Így kerülnek a szegénységcsökkentésre szánt pénzek külföldi bankszámlákra, finanszíroznak belőle külföldi utazásokat, ház-, autó- és jacht-vásárlásokat, politikai befolyást. A közvetítőcsatornák pedig a korrupció és az illegális pénzügyi transzferek. Becslések szerint a korrupció nagysága Afrikában évi 148 milliárd dollár, vagyis a beáramló segélyek kétszerese.

A fentiek vezettek ahhoz, hogy immáron több évtizede egy csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyrendszerben. Ennek legfőbb összetevői az alábbiak:
- a fokozatosan növekvő segélyösszegek és a donorok proliferációja;
- a donor közösség struktúrájának átalakulása, a tradicionális DAC-donorok mellett új segélyezők (India, Kína, Törökország, gazdag arab országok, az EU új tagállamai) megjelenése;
- a Dél-Dél együttműködés erősödése a tradicionális Észak-Dél együttműködés ellenében;
- a segélyek gazdasági és politikai feltételességének lazulása;
- új, innovatív segélyfajták elterjedése, mint például a blended finance, amikor is a hivatalos segélyek katalizálják a magánforrások fejlesztési célra való felhasználását;
- a humanitárius és veszélyhelyzeti segélyek növekedése a fejlesztési segélyek rovására a folyamatos válsághelyzetekre való reagálás következtében;
- a civil társadalom és szervezetek, valamint a lokalizáció növekvő jelentősége az állami szereplőkkel szemben részben a fennálló segélyrendszerrel való elégedetlenség, részben pedig a post-development theory térnyerése következtében.
A fenti változásokkal ellentétben a segélyek nyújtásának motivációja egy jottányit sem változott, mivel az irodalom által egoistának nevezett donorokat alapvetően saját önös, gazdasági és politikai érdekeik vezérlik. Ráadásul a segélyhatékonyság kérdése is megoldatlan a csökkenő transzparencia és a kedvezményezettek gazdasági és politikai helyzete következtében, ami nem mindig kedvez a segélyek célorientált felhasználásának.
A fentieket figyelembe véve nem csoda, hogy
a segélyezésről szóló szakirodalomban már több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével.
Ez lehetőséget adna a segélyfüggőség csökkentésére, a segélycsapdából való menekülésre és arra, hogy a segélyezett országok képesek legyenek saját lábukra állni. Ugyanakkor a koncepció megvalósíthatósága erősen kétséges. Afrikában például jelenleg minden lakos szimbolikusan évi 50 dollárt kap segélyként, és a begging bowl mentalitás elég erős mind a társadalomban, mind pedig a kormányzatok szintjén. Egyszerűbb segélyért kilincselni, mint erőfeszítést tenni a segélytől való függés felszámolására. Sok ország a segélyre nem úgy tekint, mint az utolsó mentsvárra, hanem mint a legelsőre és legkézenfekvőbbre.
Ráadásul az aid exit koncepció a donorok szintjén sem volt eddig realitás. Amikor 2024 októberében Addisz Abebában közel 10 multilaterális és bilaterális donorral készítettem mélyinterjúkat, az aid exit kifejezés el sem hangzott. Továbbá a donorok között volt a USAID is a maga gyönyörűen kialakított, több emeletes, körbekerített, több száz főt foglalkoztató központjával, aminek ma már a honlapja sem elérhető. Azt pedig egyik fél sem gondolta, hogy a kezdeményezés nem a kedvezményezettek oldaláról fog jönni. Sokat elárul a felek közötti erőviszonyról és a sűrűn hangoztatott partnerség mibenlétéről az egyoldalúan és hatalmi erőből meghozott intézkedés.
Kiss Judit a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének külső munkatársa, kutatóprofesszor.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Videón ahogy darabokra robbantják az FSZB bázisát az ukrán vadászbombázók
Brjanszkban repült levegőbe a központ.
Meglepő fordulat: Washington egyidejűleg tárgyal a rivális felekkel a polgárháború sújtotta országban
Eddig kifejezetten az ENSZ által elismert kormányt támogatták.
Holnap kiderül, komolyan gondolja- legnagyobb ígéretét Amerika ősellensége
Fontos határidő közeleg.
Fordulat a tragikus indiai légikatasztrófa ügyében: nem az történt, amire mindenki gondolt
Sötétben tapogatóznak.
Egyetlen mozdulattal rúgta ki a széket a béketárgyalások alól a Hamász - Teljesen új követelésekkel álltak elő
Ha az izraeliek nem gáncsolják el az alkut, akkor megteszik az iszlamisták.
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.


Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.