Az élelmiszerek tesztelői félre is vezethetik a termékfejlesztést – Így szűrhetők ki a nem megbízható értékelések

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az élelmiszeriparban és a termékfejlesztésben alapvető fontosságú, hogy a fogyasztói visszajelzések valóban tükrözzék a fogyasztók igényeit. A kutatások általában azt vizsgálják, mennyire következetesen értékelik a fogyasztók a termékeket, hiszen a konzisztens értékelések segítik a megbízható döntéshozatalt, míg az inkonzisztens, látszólag véletlenszerű válaszok torzíthatják az összképet. Ezen kérdés megválaszolására többféle értékelési módszert alkalmaznak, és az is fontos, hogy a teszteket úgy alakítsák ki, hogy az adatok mögött olyan fogyasztói csoportok legyenek, melyek tudatosan és következetesen adják meg a válaszaikat.

Kutatásunk során kétféle értékelési skálát alkalmaztunk.

• Az egyik skálán a fogyasztók egy növekvő kilencfokozatú skálán jelölték meg, hogy mennyire kedvelik a kekszeket,
• míg a másik, ötfokozatú skála arra szolgált, hogy az adott érzékszervi tulajdonság – például a keksz színe, illata, íze vagy állománya – mennyire felel meg az optimális elvárásuknak.

Az elképzelésünk logikája egyszerű volt: ha egy fogyasztó nagyon szereti a kekszet, akkor elvárható, hogy az értékelésében megjelenjen az is, hogy a termék valamelyik jellemzője (például az íz intenzitása) a legideálisabb szinten van. Ha azonban a magas kedveltségi pontszám mellett a másik optimumskálán nem a „pont megfelelő” választ kapják, az arra utal, hogy az adott személy értékelése nem következetes.

Kekszeket teszteltek

A kísérlet során 100 fogyasztót vontunk be, akik különböző, méhpollennel dúsított kekszeket teszteltek érzékszervi laboratóriumi környezetben.

Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb résztvevő – akiket „következetesnek” minősítettünk – széles tartományban használta mindkét skálát. Amikor egy fogyasztó magas kedveltségi értéket adott, általában azt is jelezte, hogy az adott jellemző, például az íz vagy az állag, optimális volt. Ezzel szemben néhány esetben, bár magas pontszámot jelöltek meg a kekszek kedveltségének, a másik skálán olyan választ adtak, amely nem tükrözte az ideális szintet. Ezeket az eseteket inkonzisztens értékeléseknek tekintettük.

A kutatás során azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes érzékszervi jellemzők – például a kekszek színe, illata, íze vagy állománya – milyen mértékben okoznak eltéréseket az értékelésekben. Megfigyelhető, hogy a sütik színét és általános ízét a fogyasztók viszonylag egységesen értékelik, míg bizonyos jellemzőknél, például a margarinos illatnál, nagyobb ingadozás mutatkozik. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy bizonyos tulajdonságok megítélése néha nehezebb vagy kevésbé egyértelmű, ami a termékfejlesztési döntések során mindenképpen figyelembe veendő tényező.

Termékfejlesztések sorsa a tét

Az eredményeink arra ösztönzik a kutatókat, hogy a jövőbeli fogyasztói tesztek kialakításánál többféle skálát alkalmazzanak. Így nagyobb biztonsággal lehet ellenőrizni, hogy a visszajelzések mögött valóban olyan fogyasztók állnak-e, akik tudatosan és következetesen válaszolnak, vagy van-e olyan érzékszervi tulajdonság, ahol az értékelések véletlenszerűek vagy ellentmondásosak.

A megbízható adatok alapján könnyebb olyan termékeket fejleszteni, amelyek valóban megfelelnek a fogyasztók elvárásainak.

Bár az általános kedveltségi pontszámokban nem mindig mutatkoznak nagy különbségek, a részletes skálahasználat elemzése során világossá vált, hogy azok a fogyasztók, akik a skálákat szélesebb tartományban használják, sokkal megbízhatóbb visszajelzéseket adnak. Az inkonzisztens értékelések torzíthatják a valós preferenciákat, ezért a termékfejlesztőknek célszerű kizárniuk azokat az adatokat, amelyek mögött inkonzisztens válaszok állnak.

Az élelmiszer-fejlesztési döntéseket következetes fogyasztói válaszok alapján szükséges meghozni.

Összességében a kutatások azt mutatják, hogy a fogyasztói érzékszervi tesztek megbízhatóságának növelése érdekében célszerű többféle értékelési skálát alkalmazni. A módszer segítségével meg lehet különböztetni azokat a fogyasztókat, akik következetesen értékelnek és széles tartományban használják a skálákat azoktól, akik véletlenszerűen vagy ellentmondásos módon értékelnek.

Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a termékfejlesztési döntéseket a lehető legpontosabb, konzisztens adatok alapján hozzák meg. A jövőben az ilyen típusú kutatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a piac igényeihez igazodó, magas minőségű termékek kerüljenek a polcokra, és ezzel a leghatékonyabban növeljék a fogyasztók elégedettségét.

A cikk alapjául szolgáló tanulmány itt olvasható.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images