Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?

Orbán Viktor pénteken a közösségi médiában jelentette be, hogy az árrésstop továbbra is velünk marad, holott ez a piaci szabályozó intézkedés már a bevezetést követően sok szereplőnél kiverte a biztosítékot. Az elmúlt hónapokban az az állítás is többször elhangzott, hogy az árrésstop inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak. De vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban? Erről beszélgetünk az Alapvetés mai epizódjában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.

Szemünk előtt tűnik el a magyar gyümölcs, külföldi áru veszi át a helyét a boltokban

Az idei időjárás ismét keményen próbára tette a magyar mezőgazdaságot. A tavaszi fagyokat súlyos aszály követte, majd kiszámíthatatlan heves zivatarok, jégverések és felhőszakadások nehezítették a gazdák dolgát. A gyümölcstermesztés különösen megsínylette a szélsőségeket, így a kajszibarack, az őszibarack és a cseresznye termésének 80-90 százaléka odaveszett, ami több tízmilliárd forintos kárt jelentett. Az ágazatban ráadásul egyre erősödik az importnyomás is, ami szintén jelentős nehézségeket okoz a termelőknek. Az ágazat idei kihívásairól és eredményeiről, valamint a közeljövő kilátásairól beszélgetünk az Alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Apáti Ferenc, a Fruitveb elnök-ügyvezetője.

Így befolyásolják a profik az élelmiszerárakat: kiderült, mi zajlik a háttérben

Kávé, kukorica, marhafaggyú és fagyasztott narancslé – ezek elsőre akár egy furcsa bevásárlólistán is szerepelhetnének, valójában viszont mind árupiaci termékek, amelyekkel napi szinten kereskednek a világ tőzsdéin. De vajon hogyan zajlik ez a kereskedés és hogyan befolyásolja a magyar gazdák eredményességét? Hogyan lehet évekre előre bebiztosítani a piacot és hogyan hat mindez a termékek árára? Ezekről a kérdésekről beszélt az Alapvetés podcast műsorában Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője.

Meglepő kulisszatitkok derültek ki: így kerül a magyar hús a zsidó és muszlim vevőkhöz

Kóser és halal – két szó, amit sokan hallottak már, de kevesen tudják, hogy pontosan mit is takarnak. Kulturális hagyományokat? Vallási előírásokat? Szigorú minőségbiztosítási rendszereket? És mi köze ezeknek egyáltalán a magyar agráriumhoz és milyen üzleti lehetőségeket rejthetnek a hazai élelmiszerpiaci szereplőknek? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában, ahol vendégünk Homonnai László, a Silver-Goose Kft. ügyvezetője és Csala Károly, a Gallicoop Zrt. élelmiszergyártási vezérigazgató-helyettese.

Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén

Az élelmiszerek árát jelentősen befolyásolja az, hogy az adott termék hány szereplőn megy keresztül, mire a termőföldtől ténylegesen eljut a fogyasztóig. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy ha sikerülne lerövidíteni a meglévő ellátási láncokat, azzal egyrészt csökkenhetne az élelmiszerek ára, másrészt pedig a termelés ökológiai lábnyoma is alacsonyabb lehetne. De vajon mennyire működik ez az elképzelés a gyakorlatban? Erről beszélgettünk az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamással, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökével.

Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét

Az intenzív mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakította a tájat. A nagyüzemi monokultúrás gazdálkodás és a folyamatos műtrágya- és növényvédőszer-használat ökológiai krízist hozott magával, melynek része az is, hogy a madarak 60 százaléka eltűnt a nyugat-európai mezőgazdasági területekről. Hogy hogy jutottunk idáig és lehet-e még valódi változást elérni, arról kérdeztük az Alapvetés podcast mai vendégét, Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét.

Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?

Napjaink egyik leginkább átpolitizált ügye Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar agráriumban is jócskán vannak félelmek. A magyar kormány élesen ellenzi Ukrajna csatlakozását, melynek szintén az az egyik fő érve, hogy ez a lépés a magyar gazdákra és a magyar agrártermékek piacára is kedvezőtlen hatást gyakorolna. Erről a témáról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Szabó Dániellel, a Portfolio uniós ügyekért felelős elemzőjével.

A nyugat-nílusi láz csak a kezdet, újabb egzotikus betegségek jöhetnek

A szúnyoggyérítés kérdése évről évre megosztja a közvéleményt. Miközben a szakemberek egyre több fórumon figyelmeztetnek az ilyenkor alkalmazott vegyszerek súlyos hatásaira, egy bizonyos réteg alig várja a vegyszeres irtást, csak hogy minél előbb megszabaduljon a zavaró rovaroktól. Emellett akad egy másik aggasztó trend is: jó ideje tanyát vert ugyanis Magyarországon három olyan inváziós csípőszúnyog, amelyek emberre és állatra egyaránt veszélyes kórokozók potenciális terjesztői lehetnek, és ha a véletlenek szerencsétlen összjátéka is úgy akarja, nekik köszönhetően hazánkban is elterjedhet néhány egzotikus betegség. A hazai szúnyoghelyzet aktuális trendjeiről kérdeztük az Agrárszektor Alapvetés podcastjának vendégét, Garamszegi László Zsoltot, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját.

Vége a megszokásoknak, sürgősen változtatniuk kell az állattartóknak is

Miután az elmúlt két év viszonylag kedvezően alakult a sertéstartók számára, 2025 első fele már inkább a negatív hírektől volt hangos – elég csak a ragadós száj- és körömfájás felbukkanására gondolni. Az Alapvetés podcast mai adásának vendége Kovács Herman, a NAGISZ Csoport vezérigazgatója, Magyarország egyik legmeghatározóbb állattartó cégcsoportjának vezetője volt, akivel a szektor jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól beszélgettünk.

Sorozatos mélyütések az agráriumban – Mikor jöhet a várva várt fordulat?

Az elmúlt időszakban a vállalati hitelezés megtorpanni látszott, és nem volt ez másként a mezőgazdaságban sem. A piaci kilengések és a hatékony termelést akadályozó események után azonban várhatóak jó hírek is, különösen az állattartó telepek megújítását és az élelmiszeripari fejlesztéseket célzó pályázatok révén, ami némileg felpörgetheti az agrofood szektor finanszírozását is. Hogy a sorozatos mélyütések után hogyan gondolkodnak a termelők és mikor jöhet el a várva várt fordulat, arról beszélt az Alapvetés podcast műsorában Szabó István, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatója.