Amikor megújuló energiáról esik szó, a legtöbben tetőkre szerelt napelemekre vagy szélturbinákra gondolnak, pedig léteznek más rendszerek is, amelyek helyi alapanyagokra építve kínálnak hatékony és fenntartható megoldást. Ilyen a biomassza-alapú fűtés is, amelynek komoly potenciálja van a mezőgazdasági üzemekben is, a kiépítéséhez szükséges befektetés ráadásul igen gyorsan megtérülhet. Erről a témáról beszélt az Alapvetés podcast új műsorában Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója.

Az agresszív és emberre is veszélyes ázsiai lódarázs első magyarországi megjelenésének híre nem véletlenül járta be futótűzként a hazai sajtót. Bár ez az invazív faj 2004-ben mindössze néhány szállítmányozással behurcolt anyával indult el európai hódító útjára, mára olyan mértékben elszaporodott, hogy egyes francia városokban a méhészkedést szinte teljesen ellehetetlenítette. Az Alapvetés podcast eheti vendége Kolics Balázs, a MATE Genetika és Biotechnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki aktív résztvevője volt az első magyarországi fészek megtalálásának, így első kézből mesélt arról, miért számít ez a felfedezés mérföldkőnek – és egyben komoly figyelmeztetésnek is.

Miközben a rendszeres fűnyírás és a rövidre nyírt gyep a társadalmi elvárások egyik szimbólumává vált, a természetes élőhelyek eltűnésével jelentősen csökkent a beporzó rovarok száma és sokfélesége is. Bár a rovarcsípésektől és az allergiás reakcióktól tartva sokan vannak olyanok, akik nem szeretik maguk közelében tudni a különféle beporzókat, fontos tudni, hogy azok bizony kertünk, sőt tulajdonképpen a jövőnk alappilléreit is jelentik. Erről a témáról beszélt az Agrárszektor Alapvetés podcast műsorában Kovács-Hostyánszki Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Dezsényi Péter, a FŐKERT kertészeti főigazgatója.

Az élelmiszerpazarlás mára a világ egyik legégetőbb problémájává vált. Európában például évente nagyjából 60 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ami egy főre vetítve nagyjából 132 kilogrammnyi pazarlást jelent. Mindez azért is különösen aggályos, mert jelenleg az Európai Unió területén 55 millió ember szenved az elégtelen táplálkozástól, sőt félő, hogy ez a szám az elmúlt időszakban tapasztalt társadalmi, gazdasági és éghajlati krízisek miatt csak még tovább nőhet. Hogy mi vezetett idáig és mire volna szükség a változáshoz, arról beszélt az Alapvetés podcast műsorában Lippai Laura, a Maradék nélkül program munkatársa és Perepelica Kirill, a Munch társalapítója.

A COVID kitörése óta többször is érték megrázkódtatások az értékpapír piacokat, legutóbb pedig Donald Trump gazdaságpolitikai lépései hoztak újabb fordulatokat a tőzsdéken. Ilyen bizonytalan környezetben nem meglepő, hogy egyre többen keresnek biztosabbnak tűnő befektetési lehetőségeket, melyek között az élelmiszer iránti kereslet folyamatos növekedése miatt az agrárszektor kifejezetten ígéretes opció lehet. De vajon milyen lehetőségek rejlenek ebben a szegmensben, és mivel kell feltétlenül tisztában lennünk ahhoz, hogy valóban jó döntést hozzunk? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Nagy Viktorral, a Portfolio részvény divíziójának vezető elemzőjével.

Magyarország régóta büszkélkedhet világszínvonalú borvidékeivel és kiváló boraival, de jó ideje világelső az alkoholbetegek lakosságarányos számát illetően is. Miközben a villányi vagy a tokaji borokat a világ számos országában keresik, itthon a becslések szerint akár egymillióan is lehetnek olyanok, akik alkohol okozta egészségügyi és szociális problémákkal küzdenek. Hogy feloldható-e ez az ellentét, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossal és Zacher Gábor toxikológussal.

Magyarországon nemcsak az ingatlanok, hanem a termőföldek ára is rekordokat dönt, így a vásárláshoz évről évre mélyebbre kell a zsebbe nyúlni. 2023-ban például a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szántók hektáronkénti átlagára pedig 2,3 millió forintot tett ki. A drámai áremelkedés már csak azért is érdekes fejlemény, mert a szigorú földvásárlási szabályok alapján a potenciális vevői kör épp hogy lecsökkent, ami alapján a földárak csökkenésére lehetett számítani. Hogy mik a magyar mezőgazdasági ingatlanpiac aktuális trendjei, arról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

Több mint fél évszázadnyi hamis biztonságérzet után jelent meg újra Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, ami nemcsak az állattenyésztési ágazatot, de az állategészségügyi hatósági rendszert és az élelmiszeripar szereplőit is fokozott nyomás alá helyezte. Bár közvetlen károk eddig négy magyarországi szarvasmarhatelepen keletkeztek, az érintett körzetekben életbe lépett tilalmak miatt a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások, ami miatt napról napra nőnek a közvetett gazdasági veszteségek is. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy folyamatosan változnak az exportpiacok korlátozásai is, ami állandó újratervezésre kényszeríti a magyar élelmiszer-termékpálya szereplőit. Az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke segít feltérképezni, hogy mekkora kár keletkezett eddig és mi jöhet még.

A génmódosítás és a génszerkesztés a szakemberek szerint kulcsfontosságú segítséget jelenthet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, sokan azonban attól tartanak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejthet magában. De mit is jelent pontosan a génmódosítás és miben más a génszerkesztés? Valóban ezek a biotechnológiai eljárások jelenthetik a jövő élelmezésének kulcsát? És miért tiltja az Európai Unió a genetikailag módosított növények termesztését, miközben világszerte már több mint 200 millió hektáron vetik őket? Erről a témáról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés új műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.