A pénzügyi világ pereméről mostanra a befektetők figyelmének középpontjáig jutott néhány év alatt a bitcoin, de a teljes kriptodeviza-ökoszisztéma is rohamosan fejlődik. A kezdő kisbefektetőktől kezdve az intézményi szereplőkig egyre többen kereskednek kriptodevizákkal, és a világ nagyvállalatai közül is egyre többen fogadják el a kriptodevizákat fizetőeszközként. De mennyit ér valójában a bitcoin? Tényleg aranyabb az aranynál? Lesz belőle globálisan elsőszámú fizetőeszköz, és ér majd valaha egymillió dollárt? Vagy a világ jegybankjai közbelépek és ellehetetlenítik? Többek között ezekről a témákról beszélgetett Kövesy Károly, a Portfolio részvényelemzője Mogyorósi Attilával, a Coincash.eu kriptobróker és bitcoin ATM üzemeltető társalapítójával és ügyvezető igazgatójával.

Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.

Az Apple és a Facebook alaposan egymásnak ütközött az elmúlt hetekben, az Apple ugyanis a mobil operációs rendszerén olyan változtatásokat alkalmaz, ami első ránézésre a felhasználók adatbiztonságát szolgálja, de amivel alaposan belenyúl a nagy tech cégek, mint a Facebook működésébe, ezzel súlyos, dollármilliárdokban mérhető veszteséget okozva nekik. A Portfolio legújabb podcastjában Fekete Beatrix, a Portfolio elemzője beszélgetett Keleti Arthurral, az Informatikai Biztonság Napja, az ITBN alapítójával az Apple-Facebook csörte kapcsán az adataink védelméről, arról, hogy mit tudnak rólunk a nagy technológiai vállalatok, hogyan figyelnek meg minket a mobil eszközeink kameráival és mikrofonjaival, mit tudhatnak rólunk az otthoni okoseszközeink, mint a TV-k vagy akár a robotporszívók, és arról is, hogy hogyan védhetjük meg magunkat a kibertérben.

A biankó vállalatok, vagy röviden a SPAC-ek villámsebességgel hódították meg az Egyesült Államokat tavaly, pedig egy éve még a legtöbb tőzsdei szereplő nem is hallott ezekről a vállalatokról, vagy ha igen, akkor csak legyintett. A világ többi részének pedig még a létezésükről sincs igazán sok fogalma, holott 2020-ban már ezek a rejtélyes cégek adták az új tőzsdére lépők által bevont tőke felét, 83 milliárd dollárt a tengerentúlon. Viszonyításképpen, ez több mint amennyit az előző tíz évben összesen sikerült összeszednie a SPAC vállalatoknak. Na, de mi állhat a hirtelen berobbant népszerűség hátterében és hogyan működnek? Mit érdemes befektetőként tudni róluk? Többek között ezekről beszélgetett Orosz Márton Szemán Ákossal, a Portfolio részvényelemzőjével.

A pandémia ugyan igazán komoly hatást tett a személyes közvetítésére épülő üzleti tevékenységekre és a 2019 végén megfogalmazott, lakáspiacot letaroló elemekkel teletűzdelt tervekre, továbbra sincs változás a 88 pontba szedett hosszú távú célkitűzésekben a Fundamentánál. A jövőt nézve pedig, ahogy az szinte mindenki másnál is igaz, végképp pozitívak a várakozások, hiszen kétszámjegyű a növekedés a lakáshiteleknél, valamint a kormányzati programok várhatóan az ingatlan eladásokat és vételeket is felpörgetik. De beválnak-e a számítások és letarolja-e a lakáspiacot is a cég, ahogyan azt ígérték? A Portfolio Ingatlan podcast-jének legújabb vendége Morafcsik László, a Fundamenta-Lakáskassza vezérigazgató-helyettese.

Bő egy évvel ezelőtt, 2019 őszén tette le az asztalra a bankszövetség a 22 pontos, átfogó digitalizációs javaslatcsomagját, amelynek ha minden pontja megvalósul, az valóban egy nagy ugrást hozhat az elektronikus bankolásban Magyarországon. Az utóbbi hetekben egy nagyobb hullámban egyszerre több intézkedés megvalósítása kezdődött meg, melyek a bankolást olcsóbbá, digitálissá teszik. Minderről Becsei Andrással, a Magyar Bankszövetség alelnökével, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatójával beszélgetett elemzőnk, Turzó Ádám.

Mi minden vár a lakáspiacra 2021-ben? A legújabb ingatlanos podcast-ben Banai Ádámmal, az MNB lakáspiaci szakértőjével beszélgettünk a legkülönfélébb ármozgatókról, a kockázatokról, a lakásáfa és a felújítási támogatás hatásaiól. Az biztos, hogy az új programok hatalmas lökést adnak a keresletnek, fejlesztői oldalról pedig már most látható, hogy jelentősen több új projekt indul el idén, mint 2020-ban. A lakáspiacra nézve az is biztató, hogy a hitelezésben nincs visszaesés, és várhatóan addig nem is lesz, amíg a programok fent tudják tartani a keresleti kedvet. Egy rizikófaktor azonban van: vajon tudja a lépést tartani az építőipar a sok magán-, és céges megrendeléssel?

Bár a mostani válság nem a hitelpiacról indult, a globális bankrendszerre akár az előző, 2008-as válságnál is nagyobb ütést mérhet a koronavírus a McKinsey szerint. Havas Andrást, a tanácsadócég partnerét kérdeztük a Portfolio Pénzügy legújabb podcastjében arról, mi látszik már ebből a bankok számaiban és működésében, kik, hogyan lehetnek a nyertesei ennek a válságnak.

Mindennapos vita tárgya a világon a svéd járványkezelés: mit csináltak eltérően a svédek, mint Európa többi országa? Konkrétan milyen intézkedéseket hoztak? Beszélhetünk egyáltalán koherens svéd járványkezelésről? A különutassággal sikerült legalább részben mérsékelni a gazdasági visszaesést? A Portfolio legújabb podcastjében ezeket járjuk körbe.