Számtalan különböző befektetési megközelítés létezik, mondhatni ahány ház, annyi szokás. Van aki a technikai elemzésre esküszik, míg mások a fundamentális értékelést kedvelik. Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az úgynevezett ESG megközelítés is, amely a részvények kiválasztása során előtérbe helyezi a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat is, mivel ezek olyan tényezők, amik hosszú távon befolyásolhatják a társaságok teljesítményét. Sokak számára azonban valószínűleg még mindig ismeretlen vagy legalábbis nem teljesen egyértelmű, hogy mit is takar ez a hárombetűs mozaikszó. Jogosan merülhet fel az a kérdés is, hogy képes-e adni ez a módszer valamilyen pluszt a befektetőknek a hagyományos pénzügyi elemzésekhez képest? Hogyan működik, miért ilyen népszerű Európában, meghódíthatja-e Magyarországot is az ESG? Milyen lehetőségeket és kötelezettségeket jelent ez a vállalati oldalon? Többek között erről beszélgetett Szemán Ákos, a Portfolio részvényelemzője Ács Barnabással, a Londoni Értéktőzsde (LSE) Globális Értékesítési Stratégiai Igazgatójával Fenntartható Finanszírozások és  Befektetések területén.

Múlt héten a kínai bejelentést követően óriási zuhanást láttuk a kriptovaluták piacán, egy nap alatt esett a legnépszerűbb eszközök árfolyama 20-40 százalékot, viszont a napokban újra megérkeztek a vevők a piacra, de a korábbi csúcsoktól továbbra is távol vagyunk. De mégis hogyan kell értelmezni Kína újabb lépését a kriptovalutákkal szemben, és mit kell tudni azokról a környezetvédelmi kockázatokról, amikre Elon Musk is felhívta a figyelmet a bitcoin kapcsán? Ennyi lett volna a kriptovaluták 2021-es bikapiaca, vagy még folytatódhat a rali? Mit csináljon, aki rosszkor szállt be? Ezekről beszélgetett Kövesy Károly, a Portfolio részvény rovatának elemzője és Mogyorósi Attila, a Coincash.eu társalapítója és ügyvezető igazgatója a legutóbbi podcast adásunkban.

Markáns ralit láthattunk az elmúlt hónapokban a kriptovaluták piacán, és bár eddig a hírek nagyrészt a legnagyobb piaci értékű és legismertebb kriptopénzről, a bitcoinról szóltak, a technológiai fejlődés töretlen, és számos olyan blokklánc alapú projekt fut, amely sok szempontból sokkal izgalmasabb, mint a Bitcoin. Ezekkel az új és izgalmas fejlesztésekkel foglalkoztunk a Portfolio legutóbbi podcastjában, amelyben Kövesy Károly, a Portfolio elemzője beszélgetett Debreczeni Barnabással, a Shinrai alapítójával és ügyvezetőjével.

A pandémia alaposan megviselte a nagy hazai tőzsdei cégeket, az OTP, a Mol és a Magyar Telekom is veszteséges volt tavaly tavasszal, azóta viszont megerősödtek, és tovább javult a hatékonyságuk, sok esetben már kisebb-nagyobb rekordokat is szállítottak idén év elején, a menedzsmentek pedig alapvetően optimisták, felpörgő gazdaságra, növekvő lakossági és vállalati keresletre számítanak. Az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom idei első negyedéves gyorsjelentéseinek tapasztalatairól beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Csoport tartalomfejlesztési igazgatója Nagy Viktorral (OTP, Magyar Telekom), a Portfolio vezető elemzőjével, és a Portfolio elemzőivel, Fekete Beatrixszal (Richter) és Szemán Ákossal (Mol).

A Portfolio Business podcast legújabb adásában annak jártunk utána, hogy érintette az elmúlt 14 hónap Tokaj-Hegyalját, a borászatokat, a turizmust, és milyen hatással lehet a koronavírus a borok árazására.

A körforgásos gazdaságban a hulladék tulajdonképpen megszűnik, mert vagy technikai körfolyamat részeként hasznosul, vagy pedig a természetbe visszahelyezve biztonságosan lebomlik a természeti tőkét gazdagítva. De hogy működik ez a gyakorlatban? És mit tehetünk mi, felhasználók azért, hogy részesei legyünk ennek a körforgásnak? Podcastunkban erről is kérdeztük Simon Anita környezetipari szakértőt, az Alteo Csoporthoz tartozó ECO-FIRST Hulladék Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatóját.

A pénzügyi világ pereméről mostanra a befektetők figyelmének középpontjáig jutott néhány év alatt a bitcoin, de a teljes kriptodeviza-ökoszisztéma is rohamosan fejlődik. A kezdő kisbefektetőktől kezdve az intézményi szereplőkig egyre többen kereskednek kriptodevizákkal, és a világ nagyvállalatai közül is egyre többen fogadják el a kriptodevizákat fizetőeszközként. De mennyit ér valójában a bitcoin? Tényleg aranyabb az aranynál? Lesz belőle globálisan elsőszámú fizetőeszköz, és ér majd valaha egymillió dollárt? Vagy a világ jegybankjai közbelépek és ellehetetlenítik? Többek között ezekről a témákról beszélgetett Kövesy Károly, a Portfolio részvényelemzője Mogyorósi Attilával, a Coincash.eu kriptobróker és bitcoin ATM üzemeltető társalapítójával és ügyvezető igazgatójával.

Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni, ezen belül is azok tudtak igazán szép hozamokat zsebre tenni, akik megatrendekre, innovációra és fenntarthatóságra építő befektetést választottak. A számok, a világ átalakulása, a befektetők hozzáállása azt bizonyítja: nem új hóbort ez, hanem egy születőben lévő új norma a befektetésekben. Minderről Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési- és termékfejlesztési igazgatójával beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes.

Az Apple és a Facebook alaposan egymásnak ütközött az elmúlt hetekben, az Apple ugyanis a mobil operációs rendszerén olyan változtatásokat alkalmaz, ami első ránézésre a felhasználók adatbiztonságát szolgálja, de amivel alaposan belenyúl a nagy tech cégek, mint a Facebook működésébe, ezzel súlyos, dollármilliárdokban mérhető veszteséget okozva nekik. A Portfolio legújabb podcastjában Fekete Beatrix, a Portfolio elemzője beszélgetett Keleti Arthurral, az Informatikai Biztonság Napja, az ITBN alapítójával az Apple-Facebook csörte kapcsán az adataink védelméről, arról, hogy mit tudnak rólunk a nagy technológiai vállalatok, hogyan figyelnek meg minket a mobil eszközeink kameráival és mikrofonjaival, mit tudhatnak rólunk az otthoni okoseszközeink, mint a TV-k vagy akár a robotporszívók, és arról is, hogy hogyan védhetjük meg magunkat a kibertérben.

A biankó vállalatok, vagy röviden a SPAC-ek villámsebességgel hódították meg az Egyesült Államokat tavaly, pedig egy éve még a legtöbb tőzsdei szereplő nem is hallott ezekről a vállalatokról, vagy ha igen, akkor csak legyintett. A világ többi részének pedig még a létezésükről sincs igazán sok fogalma, holott 2020-ban már ezek a rejtélyes cégek adták az új tőzsdére lépők által bevont tőke felét, 83 milliárd dollárt a tengerentúlon. Viszonyításképpen, ez több mint amennyit az előző tíz évben összesen sikerült összeszednie a SPAC vállalatoknak. Na, de mi állhat a hirtelen berobbant népszerűség hátterében és hogyan működnek? Mit érdemes befektetőként tudni róluk? Többek között ezekről beszélgetett Orosz Márton Szemán Ákossal, a Portfolio részvényelemzőjével.