Hiszünk a turizmusban (x)

Mennyire váltak óvatossá a finanszírozók? Segít-e az ingatlanpiacon az Európai Központi Bank esetleges kamatcsökkentése? Interjú Kiss Zoltánnal, a Hypo-Alpe-Adria Leasing elnök-vezérigazgatójával.

A Hypo ma már a projektalapú ingatlanfinaszírozási piacon is jelentős szereplő. A hitelpiaci válság mennyiben érinti a céget?

A finanszírozók szemlátomást óvatosabbak lettek, jobban átgondolják, hogy a portfóliójukat milyen ütemben bővítik ezen a területen, de mindent egybevetve nem érzek pánikot a piacon. Ha megnézzük, mi volt a válság hátterében, az indokok között elsősorban az amerikai túlfűtöttséget említeném, vagyis beengedték a másodlagos finanszírozásokat, de Magyarországon ez nem jellemző. Az amerikai gazdaság kétségtelenül komoly befolyással van a világgazdaságra, és ez okozhat némi félelmet a hazai banki finanszírozók körében is. De azt sem szabad elfelejteni, hogy van néhány európai bank is, amely jelentős veszteséget írt le, csakhogy ezek nem az adott ország ingatlanpiaci veszteségei miatt keletkeztek, hanem az amerikai válság közvetlen következményei. Kétségtelen azonban, hogy a veszteség minden banknál veszteség, és az amerikai események óvatosságra intik az összes szereplőt. Ezért világosan nyomon követhető az óvatosabb hozzáállás, ami például a projektekben megkövetelt nagyobb önerőben jelentkezik. A válság másik hatása az árazásban mutatkozik meg. Megállt a marzscsökkenés, sőt inkább emelkedés tapasztalható az ügyféloldali marzsokban. Azt is hozzá kell tennem, hogy a bankok is drágábban jutnak forráshoz, és emiatt ma sem keresnek többet egy projekten.

Önök mennyire érzékelik a forrásszerzés nehezedését?

Szerencsés helyzetben vagyunk: az erre az évre tervezett új kihelyezéseink biztosítva vannak, emiatt nem kell visszafogottabbnak vagy óvatosabbnak lennünk, inkább a valamelyest megnövekedett piaci kockázatot kell kezelnünk.

A Fed kamatcsökkentései után elemzői várakozások alapján az Európai Központi Bank is 50-75 bázispontot vághat idén. Ez mennyiben lehet élénkítő hatással a piacra?

Egyrészt bízunk benne, hogy ez a vágás be is következik, mert ez ellentételezheti a kamatemelkedést. A finanszírozónak sem érdeke, hogy jó drága legyen a pénz, hiszen az visszaveti a fejlesztéseket. Csak az a kérdés, hogy az idősíkok hogyan csúsznak el egymás mellett. Jelenleg ott tartunk, hogy a pénz már megdrágult, de a kamat még nem csökkent.

A Hypo azon kevés finanszírozó közé tartozik, amelyek kifejezetten kedvelik a turisztikai fejlesztéseket. Változott-e ez a koncepciójuk?

A Hypo az elsők között vágott bele a turisztikai fejlesztések finanszírozásába, és ez a részpiac bizony még ma is megosztja a bankvilágot. Vannak, akik továbbra sem mernek ebben az irányban nyitni, ugyanakkor más bankcsoportok egyre inkább érdeklődnek a turizmus iránt, hiszen látják, ez olyan terület, amely hosszú távon kiszámítható stabilitást hozhat az országnak. Ha csak Prágával vagy Béccsel hasonlítjuk össze Budapestet, akkor látjuk, hogy itt ma még lényegesen kevesebb a szállodai szoba. Hiszünk abban, hogy Budapest szerepe fel fog értékelődni, ha nem is robbanásszerűen, de fokozatosan. Emellett van még két turisztikai szempontból felkapott régió az országban. Az egyik a Balaton, amely tizenöt év után végre kezd magához térni, a külföldi és a magyar befektetők egyre nyitottabbak a tó irányában. Sok projektötletről, illetve már elindult beruházásról hallunk. A Balatonnál jelenleg a térség átértelmezése folyik, hiszen amíg régen az olcsó tömegturizmus volt jellemző, most egyre inkább a minőség irányába tolódik az új fejlesztések stratégiája. A harmadik turisztikai potenciált a termálvizekre épülő wellness-szállodák felívelése jelenti. A kereslet mindhárom említett területen érzékelhető, így értelemszerűen a beruházásoknak is van létjogosultságuk.

Érzékelik-e, hogy az utóbbi időben általában csökkent volna a fejlesztői bizalom az ingatlanpiacon?

Nem látom, hogy a fejlesztők nagyon visszafognák magukat, hiszen üzleti vállalkozásokról van szó, amelyek keresik a lehetőségeket. Legfeljebb az irányok változása és a súlypontok áthelyezése tapasztalható. A hitelválság hasznos hozadéka azonban, hogy a kooperáció fejlesztő és finanszírozó között szilárdabb és kiegyensúlyozottabb lett. A közös siker érdekében inkább gondolkodnak együttműködésben a felek, és közösen döntenek arról, mi, hogyan és milyen feltételekkel valósuljon meg.
(X)