Budapest új dimenziói (x)

A konferencia szakmai partnere a Duna Fővárosa Egyesület (DFE), amelyben építészek, mérnökök, várostörténészek, közgazdászok és az ingatlanszakma képviselői fogtak össze, hogy közreműködjenek Budapest városépítészeti-fejlesztési tervének létrehozásában a főváros ismert és rejtett értékeire alapozó, megújuló metodikával. Az egyesület a londoni székhelyű Urban Land Institute ingatlanfejlesztési non-profit szervezettel együttműködve kezdte meg munkáját, melynek egyik vezető képviselője, Greg Clark a konferencia vendége lesz.

A Duna Fővárosa Egyesület ötletgazdái a Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda vezetői, akik szenvedélyesen szeretik ezt a várost, és szenvednek attól, hogy nem olyan jó, mint amilyen lehetne. Az alapító elnök Zoboki Gábor szerint Budapestnek nincs olyan hosszú távú stratégiai elképzelése, ami a döntéshozók gondolkodását valamilyen "alaptérképre" helyezné, s a városban dolgozó szakembereknek is megadná az alapvető paramétereket. Nem a magánfejlesztők hibáztak például akkor, amikor nem a városképbe illő helyen és méretben kezdtek plázákat építeni, hiszen nem előzte meg ezt egy párbeszéd, hogy milyen kereskedelmi fejlesztéseket vár ez a város a XXI. század elején.

Ezt az eszmecserét kívánja elindítani a konferencia a különféle szakágak - építészet, városrendezés, közlekedés, közmű, környezetvédelem, ingatlanfejlesztés, szociológia, demográfia - között. Az egyesület tagjainak meggyőződése, hogy nem kell új dolgot kitalálni, azt kell megnézni, mit lehet a meglévő értékekre építeni. Nem kell például gyalogoshíd, hiszen van egy Károly hidunk, úgy hívják, hogy Lánchíd, csak le kell venni róla a forgalmat. Össze lehetne kötni azt a gyönyörű turisztikai tengelyt, amit a város kialakított a Hősök tere-Bazilika-budai vár vonalon. Ahhoz, hogy megint olyan zenei élet legyen Budapesten, mint Dohnányi, Weiner, Kodály, Bartók idején, intézményi hálózat kell.

A fővárosi kulturális intézmények erre már rájöttek, és elindult köztük az együttműködés. Meg kell jelölni azt a néhány területet, ahol a repülőtérről érkező számára esszenciális, jellegzetesen budapesti urbanisztikai elemek egyesülnek. Finomra hangolt, arányos, apró beavatkozásokra van szükség. Elképesztő helyek vannak még - a kőbányai sörgyár területe, a Csepel-sziget északi csúcsa, az óbudai Hajógyári-sziget -, amelyek fejlesztés nélkül állnak. A négyéves tervezési ciklusok ad hoc pánikja és a poroszos várostervezés nem teszi lehetővé az intuitív, kreatív gondolkodást. Az emberek számos beruházást kétkedve figyelnek, úgy érzik, olyan dolgokra megy el rengeteg pénz, ami nem szolgálja az emberek jó érzését.

Sokat tanulhatnánk a külföldi példákból, ilyen többek között a Heti Válasz két évvel ezelőtti konferenciáján bemutatott Paris Rive Gauche negyed, ahol az elhanyagolt vasúti területeken 15 év alatt fantasztikus negyed jött létre. Hasonló sikereket kellene nálunk is felmutatni, s akkor talán a városlakóknak is élmény lenne Budapest.

A konferencia részletes programja a www.hetivalasz.hu/rendezvenyek weboldalon található.

(x)