Erős pályázati dömpinggel indul az ősz, akár a negatív gazdasági környezetben is fordulat jöhet

Az uniós források kapcsán számos hírrel találkozni, akár a következő, 2028-as költségvetést tekintve, amely gyökeres változásokat ígér az eddigiekhez képest, jelentősen megemelve a hadi kiadásokat, vagy éppen a Magyarország kapcsán visszatartott kohéziós források témájában, ahol továbbra is, több mint 19 milliárd euró (több ezermilliárd forint) sorsa bizonytalan.

A jelenleg is elérhető, és még idén kiírásra kerülő pályázatokról azonban kevesebb szó esik, pedig több száz milliárd forintnyi támogatás lesz elérhető a következő hónapokban. A teljesség igénye nélkül nagy a várakozás a KAP Stratégiai menetrend soron következő elemeinél, a Jedlik Ányos Energetikai Program nyitott és társadalmi egyeztetés után megjelentetésre váró pályázatainál, valamint a kutatás-fejlesztés területén, a GINOP+ operatív programban és az NKFIH keretrendszerében is, a masszív 155 milliárd forint kerettel elérhető, Nemzeti Bajnokok konstrukcióról nem is beszélve. Ezek a források Rádler szerint gazdasági élénkülést fognak magukkal hozni.

A magyar gazdaság drasztikus lassulása közepette – KSH friss adatai szerint a beruházások volumene 2025 II. negyedévében 8,2%-kal csökkent, úgy, hogy a visszaesést a szállítás, raktározás növekvő beruházási aktivitása még mérsékelte is - a pályázati források hatékony felhasználása jelentős lendületet adhat a vállalkozásoknak, különösen az energetika, kutatás-fejlesztés és az élelmiszeripar területén, amelyek az Európai Unióban a következő 15-20 évben továbbra is biztosan fókuszban lesznek.

„Ma Magyarországon a KKV szektor tagjaitól kezdve, a nagyvállalati vezetőkig, mindenki egyfajta lassulást, recessziót érzékel. Csökkenő megrendelésállomány mellett, az óvatos, megfontolt üzletpolitika érthető, de az ország közös érdeke, hogy élénküljenek a beruházások. Mi folyamatosan monitorozzuk a lehetőségeket, rendszeresen felhívjuk az ügyfeleink és más gazdasági szereplők figyelmét is arra, hogy milyen széles körben érhetőek el pályázati-, valamint hitelforrások, illetve melyek az előkészítés kritikus elemei” – mondta a Portfolio-nak Rádler Csaba, a kiemelt nagyberuházásokhoz kapcsolódó pályázat- és projektmenedzsment mellett, építész tervezés és műszaki ellenőrzés területén is aktív Rekontir Cégcsoport értékesítési igazgatóhelyettese.

„Több esetben azt látjuk, hogy a Top200 cégek döntéshozóinak is kiemelt felelősség és kockázat, egy-egy – pályázathoz kapcsolódó – stratégiai beruházás, így különösen fontos a megfelelő tanácsadó, projektmenedzser partner. Annál is inkább, mert alacsony színvonalú projektmenedzsment esetén nagyobb a támogatásvesztés, a szabálytalan projektmegvalósítás kockázata, de minimum elhúzódik és több erőforrást visz el a projekt a napi működés mellett, mint az indokolt lenne” – tette hozzá Rádler, aki szerint a pályázati világ jelenleg rendkívül sokszínű: számos lehetőség most is elérhető, sok esetben várni kell még néhány hetet a források megnyitására, mert még a társadalmi egyeztetés zajlik, de korábban felfüggesztett pályázatok is újra nyílhatnak hamarosan a feltételrendszer finomhangolása után.

Ebben a környezetben a Rekontir korántsem kizárólag pályázatíró cégként támogatja az eligazodást, hanem – sok esetben élvonalbeli nagyvállalatoknak - mérnöki szolgáltatás keretében a fejlesztési projektek előkészítéséhez szükséges műszaki támogatást ad és akár korai fázisú, koncepcionális költségbecsléseket is készít.

Nagy a várakozás az agrárium- és különösen a feldolgozóipar területén

Az agrárium többnyire kevesebb figyelmet kap a nemzetgazdasági növekedés számainak elemzésekor, pedig körülbelül – a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttesen – 7-8 százalékát teszi ki a teljes magyar GDP-nek. Rádler szerint, ha a KAP pályázatokhoz köthető projektek elindulnak, akkor sok építőipari, technológiai és egyéb beszállító vállalkozás jut munkához, ami egy érezhetőbb gazdasági élénkülést is okozhat, ezek multiplikátor hatásaiból adódóan.

2024 őszén minden eddiginél nagyobb érdeklődés és támogatási keret többszörös „túligénylése” övezte az új KAP Stratégia beruházási pályázatait:

• élelmiszer- és takarmányipar (200 milliárd forint),
• állattartás (200 milliárd forint),
• kertészet (75 milliárd forint)
• és öntözésfejlesztés (50 milliárd Ft)

Ez a több százmilliárdos fejlesztési igény azt is magával hozta, hogy a kormányzat jelentős átcsoportosításokat és keretemeléseket hajtott végre, annak érdekében, hogy minél több beruházás biztosan megvalósuljon. A nagyobb cégek közül már jópáran elindították a legszükségesebb beszerzési- és építési folyamatokat, de jónéhányan természetesen csak a támogatás függvényében hajtják majd végre a projekteket. A szakértő szerint

a következő 10-15 évet meghatározó fejlesztések akkor lesznek sikeresek, akkor hozzák az eredetileg kitűzött megtérülési számítások eredményét, amennyiben a megvalósítás és a támogatás elszámolás professzionálisan koordinált.

Az ingyen pénz volumene mellett, nő a pályázati felelősség és a kockázat is

Amíg a korábbi ciklusokban helyenként megengedőbb volt a hatóság, ez erősen megváltozni látszik. Egy elnyert támogatás esetében is nagyon fontos, hogy a mérföldköveket, határidőket betartsák, különben szinte pár hónapon belül megállhat a projekt, rosszabb esetben visszafizetésre is sor kerülhet.

„Egy fejlesztési irányvonal soha nem egyenes a cél eléréséig, de az, hogy mekkora szerpentinen kell fölmenni, vagy esetleg tudunk-e egy biztonságos felvonót építeni, az erőteljesen azon múlik, hogy ki milyen helyismerettel és tapasztalattal rendelkezik” – mondta Rádler, felhívva a figyelmet arra, hogy a pályázatírói piacon az agrár, élelmiszeripari területhez kapcsolódóan rengeteg olyan új szereplő jelent meg, amelyek még nem rendelkeznek releváns tapasztalattal a korábbi vidékfejlesztési pályázatokhoz és abból megvalósuló projektekhez kapcsolódóan, márpedig ez a legkomplexebb elszámolást  és projektmenedzsmentet igénylő pályázati forrás, különös tekintettel a kifogáskezelésekre és a műszaki tartalomváltozásokra.

A vidékfejlesztési program pályázatait szabályozó rendeletek, jogszabályok köre is több ponton megváltozott, tehát a KAP Stratégia egy újfajta környezetben indul, ami jelentős tapasztalatot, odafigyelést igényel.

El lehet követni olyan szakmai hibákat, melyek akár befolyásolják a jogosultságot, vagy éppen az is előfordulhat, hogy egy 2 milliárd forintos támogatási igényből csak 1,6-ot ítélnek meg, szakmai hibák, vagy gyenge üzleti tervből adódóan, ez pedig már a projekt megtérülését is veszélyeztetheti

– tette hozzá a szakember.

Energiatárolás – Nagy potenciál, nagy remények

Bár a Jedlik Ányos Energetikai Programban jelenik meg, de erőteljesen a mezőgazdasághoz kapcsolódik a Biogáz- és biometán-termelés növelését célzó felhívás, amellyel a cél a földgáz kiváltása, valamint a fenntartható energiatermelés és körkörös gazdálkodás előmozdítása. Ehhez inputként jellemzően trágya és egyéb növényi hulladék, tehát a mezőgazdaság melléktermékei szükségesek. „Azt gondolom, hogy ez egy kapocs a KAP és az energetikai támogatáspolitika között, több ügyfelünk is gondolkodik ebben, de itt bizonyos esetekben nyilvánvalóan szektorokon átívelő együttműködésre, magasabb szintű hatástanulmányokra, technológiai analízisekre is szükség van” – hívta fel a figyelmet a Rekontir értékesítési igazgatóhelyettese.

Amit Rádler mindenképpen kiemelendőnek tart a Jedlik Ányos programban az a megújuló alapú energiatermelés és – tárolás. Ennek fókuszában az energiaintenzív vállalatok állnak, ide tartozik többek közt a nehézipar, de ide sorolható a járműipar, és az élelmiszeripar is. Ezeknél a vállalatoknál számos esetben már telepítettek megújulókat, jellemzően napelemeket, de további energiatárolási beruházásokkal még hatékonyabb rendszeroptimalizálás érhető el. Ez a pályázat jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, jellemzően olyan közép és nagyvállalatokat céloz, ahol a telepített megújuló energiatermelést például nem tudják napközben elfogyasztani, vagy a hétvégi – ki nem használt – megújuló termelést tudnák eltárolni.

Kutatás-fejlesztési és digitalizációs források

A kutatás-fejlesztési pályázatok területén is jelentős források állnak rendelkezésre és vállalkozás mérettől függetlenül mindenki találhat megfontolásra érdemes alternatívát idén ősszel. A mindent átható mesterséges intelligencia térhódítása mellett, a fő prioritások az egészségügy, az egészséges életmódhoz kapcsolódó fejlesztések, a zöld átállás, az energetika, a környezetvédelem és a digitalizáció.

A Nagyvállalati Fókuszterületi Innovációs Program elsődleges célja, hogy piacképes termék, technológia vagy szolgáltatás létrehozására irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységet támogasson, 10 milliárd forintos keretösszeggel, 3 milliárdos max. támogatással. A GINOP Plusz – Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű felhívást is hamarosan újranyitják jelentős, több tízmilliárdos kerettel – max. 1,2 milliárdos támogatási plafonnal, ahol KKV és nagyvállalat akár konzorciumban is indulhat majd. Végül, de nem utolsó sorban az Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása KKV-k és nagyvállalatok számára egyaránt elérhető 13 milliárd forintos kerettel és 600 millió forint vissza nem térítendő támogatás maximummal. A támogatási kérelmeket október 21-ig lehet benyújtani.

A DIMOP Plusz (Digitális Megújulás Operatív Program) keretében számos olyan pályázati felhívás található, amely kimondottan a big data, a mesterséges intelligencia és a blockchain technológián alapuló fejlesztéseket célozza. Ezek a pályázatok különböző méretű vállalkozások számára elérhetőek, a nagyvállalatoktól kezdve a KKV-kig és a startupokig.

Nemzeti Bajnokok, avagy egy kombinált hitelprogram is lehet vonzó alternatíva

A GINOP Plusz program részeként elérhető Nemzeti Bajnokok pályázat – 155 milliárd forintos keretösszegével - különösen kedvező lehetőséget kínál a fejlődni kívánó vállalkozások számára. Bár sokan elsőre óvatosak a hitellel kombinált konstrukciókkal szemben, a szakértő szerint a program rendkívül ígéretes: "A konstrukció feltételrendszere alapján akár 3-4 évig eltolható a hiteltörlesztési kötelezettség, és ha valaki komolyabb technológiai fejlesztést hajt végre, az akár 100%-ban finanszírozható ebből a forrásból" – emelte ki. Ráadásul, ha a vállalkozás a lehető legmagasabb hatásfokkal valósítja meg a projektet, akkor a maximum 600 millió forintos támogatás 30%-a vissza nem térítendő támogatássá alakulhat.

A forrás összességében olyan agilis, éles piac és üzletpolitikával rendelkező cégeknek van kitalálva, amelyek egyébként is fejlesztenének, a kérdés csak az, hogy milyen forrásból.

Ez egy 0%-os hitel, amely jóval kedvezőbb, mint a piacon elérhető beruházási hitelek, amelyeknél a jelenlegi 6,5%-os BUBOR mellett a körülbelül 2%-os kereskedelmi banki marzsot is ki kell fizetni

– tette hozzá Rádler, aki egyúttal kiemelte, hogy a Rekontir jellemzően éppen az összetett beruházásokat végrehajtó „Nemzeti Bajnokokkal”, a gazdaság felső 1%-ával dolgozik együtt, mert itt mutatkozik meg igazán az a hozzáadott érték, amely a kiegészítő szolgáltatásaikból fakad: minél komplexebb, minél összetettebb, minél nagyobb egy projekt, annál inkább mindenki szeretné a kiemelt beruházását egy professzionális, magas minőségi sztenderdek szerint dolgozó partner kezében tudni.

A szakértő szerint összességében az látszik, hogy egy szűkülő, nehezedő gazdasági környezetben még inkább felértékelődnek a hamarosan megnyíló – vagy már elérhető – uniós források, amelyekhez ugyanakkor az eddigihez képest új jogszabályi háttér és szigorodó pályázati rendszer is kapcsolódik, ezért kiemelt jelentőségű, a megfelelő referenciákkal és az új tudást gyorsan és dinamikusan elsajátítani tudó tanácsadó megválasztása.

A cikk megjelenését a Rekontir Cégcsoport támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio