Többe kerül a jó pezsgő, mint a jó bor? (x)

Mi a champagne, mi a pezsgő, mi a gyöngyözőbor? Champagne-nak hívunk minden olyan Champagne borvidéken készülő pezsgőt, ami méthode traditionelle, azaz palackos erjesztéssel és érleléssel készül. Ennek lényege, hogy az alapbort palackba töltik, majd cukros-élesztős likőrt adnak hozzá, hogy beinduljon a másodlagos erjedés (és a természetes szénsav-képződés). Végül az érlelést követően az elhalt élesztőt - vagyis a finomseprőt - úgynevezett degorzsálással eltávolítják; ezt követően állítják be a kívánt édességet az expedíciós likőr segítségével (dosage). Champagne legfőbb szőlőfajtája a chardonnay, a pinot noir és a pinot meunier. A méthode traditionelle eljárással Champagne-on kívül készült pezsgőket Franciaországban crémant-nak, Spanyolországban cava-nak, Olaszországban metodo classico-nak, Németországban Sektnek, Portugáliában espumanténak, itthon pedig méthode traditionelle pezsgőnek hívják. A pezsgőkkel ellentétben a gyöngyözőboroknál nem a korábban leírt módon képződik a szén-dioxid, azt utólag adják a borhoz.

A pezsgők magas árának elsősorban nem az újabban tapasztalható fogyasztási divat, hanem a magas előállítási költség az oka. Eleve sokkal kisebb termőterület jöhet számításba, mint a csendes boroknál, mivel a pezsgőhöz használt alapborhoz szüretelt szőlőnek a magasabb savak eléréséhez 11 Celsius fok az ideális évi átlagos középhőmérséklet. Champagne teljes területe 34 ezer hektár; az itt működő 320 pezsgőház évi átlag 300 millió palackot termel; 2017-ben ennél 10 millió palackkal több talált gazdára, a korábbi készletek terhére.

Champagne-ban ennek (és azért a hype-nak is) köszönhetően egy hektár ára manapság 1 millió euró körül van, egy kiló szőlő (ami nagyjából egy palackra elegendő) pedig 6 euróba kerül. A technológia hosszadalmas és komoly tárolási kapacitást igényel. Annak érdekében ugyanis, hogy az évjáratbeli különbségeket kiegyenlítsék és pezsgőháztól megszokott karaktert évről évre változatlanul biztosítani tudják, az évjárat-megjelölés nélküli (NV: non-vintage) pezsgőknél különböző évjáratok alapborait házasítják - márpedig ezeknek az alapboroknak is kell a hely. A minimális seprőn tartási idő 15 hónap, ugyanakkor számos pincészet akár 2-3 évig is érleli pezsgőjét degorzsálás előtt; az évjáratos champagne-ok pedig jellemzően 5-10 évet pihennek, mielőtt forgalomba kerülnek. Nem csoda tehát, hogy már a non-vintage champagne-ok átlagos fogyasztói ára is 40 euró (12.500 Ft) körül van.

És hogy érdemes-e egy-egy pezsgőház szívünknek kedves tételét hosszasan tartogatni a borhűtőnkben? Nos, miközben egy pezsgő az adott pezsgőház pincéjében, ideális körülmények között akár évtizedekig is megőrzi minőségét, a seprő eltávolítása, vagyis a piacra kerülés után már nem lesz sokáig a csúcson, tehát nem érdemes sokáig várni az elfogyasztásával és például befektetésként tekinteni rá.

Aki szeretne valódi champagne-okat kóstolni többszáz éves francia pezsgőházaktól, ugyanakkor kíváncsi arra is, hol tart hazánkban a pezsgőkészítés, látogasson el június 16-án hazánk legnagyobb pezsgőkóstolójára, a Pezsgő Június Nagykóstolóra!

(x)

• Címkék:
• prémium