Tényleg igaz, hogy felzabálja az infláció a nyugdíjpénztárak hozamait? (x)

Nap mint nap olvashatunk arról híreket, hogy a nyugdíjmegtakarítások hozamait is felfalhatja a magas infláció. Vajon csak kattintásvadászatról van szó, vagy valóban reális ez a veszély? 

Az elmúlt időszakban súlyos inflációnak lehettünk tanúi világszinten, és a szakértők szerint a következő hónapokban sem számíthatunk enyhülésre. Jogosan aggódnak tehát azok, akik a jelenlegi inflációs szint alatti hozomot hozó befektetésekkel rendelkeznek. Ide sorolhatjuk a nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat is, amelyek esetében az infláció szintén keresztülhúzta a számításokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy valóban tragikus-e a helyzet, vagy érdemes kivárni a végét: hiszen az nevet, aki utoljára nevet? 

Covid, háború és értékcsökkenés

A koronavírus járvány hatásai és a szomszédunkban zajló háború gazdasági következményei nyomán az infláció is belépett a hazai piacokra. 

Ennek eredményeképp a 2021 végén kibocsátott állampapírok hozama megnőtt, ez pedig kedvezőtlen hatással volt a nyugdíjpénztárak által korábban megvásárolt állampapírok aktuális értékére, hiszen azok még alacsonyabb hozammal kerültek forgalomba. Az aktuális értékük így csökkent, de ezt a veszteséget a pénztáraknak nem kell realizálni (tehát csak papíron létezik). Ugyanis a hosszú távú szemlélet miatt nyugodtan megvárható a meglévő állampapírok lejárata, amikor az ígért (bár a jelenleg elérhetőnél alacsonyabb) kamatokkal együtt visszakapható az államnak kölcsönadott összeg.

Ami most veszteség, az csak most veszteség

Mindezek következtében az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos nettó hozama alatta maradt a várakozásoknak: mindössze 2,63 százalék volt tavaly átlagosan, derült ki a Magyar Nemzeti Bank sajtóközleményéből. Ezt a magas infláció valóban felemésztette, sőt, negatívba fordult a mérleg: a már decemberben is 7,4 százalékos infláció eredményeképp a reálhozam -4,44 százalékos volt. 

Akkor most 4,44 százalékos veszteséget könyvelhetnek el a pénztártagok? Korántsem. Ez csak akkor lenne így, ha erre az egyetlen évre szólt volna a befektetés. 

A hosszú táv fényében már egészen más a helyzet: az önkéntes nyugdíjpénztárak 10 éves, záró vagyonnal súlyozott nettó hozama már 6,55 százalék volt, a 15 évesé pedig 5,49 százalék. A reálhozam pedig 3,86, illetve 2,02 százalék. Ezek igen jó eredménynek számítanak.

Az ideiglenes veszteséges mérleg láttán tehát nem érdemes a végkimenetelre vonatkozó következtetéseket levonni, pláne nem vészharangot kongatni. Az MNB is felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú távú befektetések esetében amit most látunk, az “rövid távon jelentkező, értékelési különbözetből adódó átmeneti árfolyamveszteség”.

Az alacsony nettó hozam, és ami mögötte van

Már az alacsony nettó hozamot is a maga összetettségében kell vizsgálnunk. Először is a 2,63 százalékos átlagos nettó hozam széles skálán szóródó hozamértékek eredménye, amelynek végpontjai -7,34 és 26,18 százalék. 

Mindkét szélsőérték az Allianz termékeihez kötődik: a Klasszikus portfólióé a veszteséges, a Kockázatvállalóé a nyereséges eredmény. A portfóliók elnevezéséből is látszik, hogy más és más kockázati szintű csomagról van szó. 

Az egyes nyugdíjcélú megtakarítások – így az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is – eltérő kockázati szinteket választhatunk. Az átlagos éves hozam eredményébe azonban ugyanúgy beleszámít az alacsony kockázatú, így alacsony hozamot nyújtó, kötvényhangsúlyos portfólió, ahogyan a magasabb kockázatú, ám akár magas hozamot is produkáló részvénytúlsúlyos portfólió.

Amennyiben részletesen szeretnénk olvasni az egyes pénztárak eredményeiről, az MNB által közzétett kimutatásban böngészhetünk. 

A kötvények is jól teljesítettek a leértékelődésig

A veszteségek a kötvénytúlsúlyos portfólióknál figyelhetők meg, főként a már említett állampapír-leértékelődések okán. Ezt mutatják a negyedéves számok is: 2021. I. negyedévében pozitív nettó hozamot ért el a portfóliók háromnegyede, a II. negyedévben mindössze 4 portfólió mutatott negatív hozamot. 

A III. negyedévben ismét a portfóliók háromnegyede volt nyereséges, a IV. negyedévben azonban, amikor is az állampapírok értékcsökkenést szenvedtek el, már csak a portfóliók harmada produkált pozitív hozamot.

Az árfolyamveszteségek csak átmenetiek

Egy kötvénytúlsúlyos portfólió esetében tehát az alacsony kockázati szinttel összhangban erőteljesebben megmutatkoznak az árfolyamveszteségek. Ezek nyomán létrejövő negatív szélsőértékek jelentősen befolyásolják az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos nettó hozamát. 

Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek az árfolyamveszteségek egyrészt átmenetiek, amelyeknél épp a hosszú táv miatt elég idő adódik a piaci korrekció bevárására, másrészt rendszeres befizetések esetén a jelenlegi kiemelkedő hozamú államkötvényekből is kerül a portfólióba, amelyek majd jól ellensúlyozzák a korábbi, alacsonyabb hozamú papírok eredményét. 

A negatív reálhozamtól sem kell megijedni

Az önkéntes nyugdíjpénztárak negatív reálhozama is ugyanilyen árnyaltan tekintendő. Magas inflációs időszakok rendszeresen előfordulnak, ám ezek veszteségei a tapasztalatok szerint később nemcsak kiegyenlítődnek, de nyereségesre is fordulnak. 

A jövőben ilyen nehezebb időszakokra számítani lehet és kell is. Az orosz-ukrán háború, az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, a nyersanyagárak és a geopolitikai feszültségek miatt az idei évben magas inflációra kell felkészülni. 

Az MNB előrejelzése szerint az első félévben 8 százalék felett marad, és akár 10 százalék fölé is emelkedhet. Az év második felében ez csökkenhet a háború mérséklődésének függvényében, 2022-ben így 7,5 és 9,8 százalék közötti infláció várható. A toleranciasávba csak 2023-ban eshet vissza az előrejelzések szerint: ekkor  3,3–5,0 százalék között, 2024-ben pedig már 2,5–3,5 százalék közötti inflációra számíthatunk. 

A hosszú távú befektetéseknél nincs ok az aggodalomra

Egy hosszú távú befektetés esetében a magas inflációs időszakok ugy okozhatnak veszteséges reálhozamot, ám ezt a folyamat részeként kell tekinteni. A magas infláció is visszatér a toleranciasávba, és ezek az ideiglenes veszteségek is kiegyenlítődnek a hosszú távú befektetések esetén. 

Egy jól diverzifikált portfólió mindig is túlélte a nehéz inflációs időszakokat. És ahogy láthattuk, egy-egy nehezebb időszak akár veszteséges mérlege semmi okot nem ad a vészharangok kongatására – legfeljebb a hatásvadász címekre.

(x)