Tényleg ez a találmány forradalmasította az életünket?

Ha itt Magyarországon valaki körbenéz az otthonában, bizonyára nem egy és nem kettő olyan kütyüt lát majd maga körül, ami hozzátesz az életminőségéhez. De vajon mi lehet az a találmány, ami a legtöbbet tette értünk az ipari forradalom óta? Az autó, a telefon, vagy netán az internet? Van egy híres tudós, aki mai szemmel valami egészen meglepő véleményen van erről.

Hans Rosling egykori svéd akadémikus és világhírű adatmágus, illetve a Factfulness című sikerkönyv szerzője sokakat meg fog lepni a válaszával.

Szerinte ugyanis amennyiben egy találmányt kellene kiemelni, ami a legtöbb hasznot adta az emberiségnek, akkor az a mosógép lenne.

Igen, a mosógép. És mielőtt kinevetnénk, mint valami jó viccet, adjunk a gondolatnak egy esélyt és nézzük meg, pontosan miért is állítja ezt.

Mágikus mosógép

A neves szakértő a kapcsolódó TED előadását azzal a történettel kezdi, amikor a nagyanyját teljesen lenyűgözte a család első mosógépe. Olyannyira, hogy hozott is magának egy széket és az egész mosási program lefutását végignézte, mint valamiféle előadást. Az aranyos történettel egy mára szinte teljesen elfeledett történelmi tényre kívánt rámutatni Hans: régen a mosás egy hatalmas probléma volt a nők számára, talán a ház körüli feladatok legnehezebbje.

Kapcsolódó történeti anyagok szerint, amíg a nőknek kézzel kellett mosniuk, az sokszor egy teljes napjukat elvitte. Be kellett szerezni a vizet, azt tűzzel fel kellett melegíteni, és csak onnan kezdődhetett a különféle ruhák mosása. Egyenként, kézzel.

Ezek a fajta házimunkák – a mosással az élen – pedig nagyban lekötötték a nők idejét, ezzel ellehetetlenítve, hogy akár tanuljanak, vagy éppen rendes pénzkeresetet jelentő munkát végezzenek. Ebből kifolyólag az elektromos mosógépek megjelenése (1904 körül kezdtek róla el igazán cikkezni) és az 1920-as évektől való fokozatos elterjedése nagyban hozzájárult a nők idejének felszabadításához.

Különösen azért is, mert a mosást a történelem során valamiért mindig is női munkának tekintették az emberek, így pedig elsősorban az ő társadalmi felemelkedésüket segített elő ez a találmány.

Felszabadította a nőket

Erre a plusz szabadidőre pedig óriási szüksége volt a nőknek, ahogy ezt Hans Rosling is felidézi konkrét történeteken keresztül, azt állítva, hogy ez nagyban hozzájárulhatott a nők tanulási és munkavállalási esélyeihez. Ő ebből levezetve egyenesen azt is állítja, hogy a mosógépek tehették a legnagyobb hozzájárulást a nők felszabadításához, emiatt pedig ez lehetett az ipari forradalom legfontosabb találmánya.

Nyilván nem lehet teljesen objektíven ítéletet hirdetni egy ilyen történelmi kérdésben, de a vonatkozó levezetések azért igen meggyőzőek afelől, hogy a ma már szinte teljesen érdektelen, hétköznapi tárgynak számító mosógép egykor komoly fejlődést hozott az emberek életében. Mármint, főleg a fejlett világban, tekintve, hogy az Egyesült Államokban és Európában terjedt csak el igazán gyorsan ez a találmány.

Ma már durván 2 milliárd ember használ elektromos mosógépeket a Föld 7,8 milliárd lakója közül, vagyis akármilyen meglepő is ez: a többség még mindig kézzel most. Pusztán a mi világunkban van annyira elterjedve ez a luxus, hogy már szinte tudomást se veszünk róla.

A közoktatásunkban az elektromos mosógépek társadalomban betöltött szerepéről nem sok szó esik, és a közkeletű vélekedés szerint az ipari forradalom legfontosabb találmányait a gőzgép, a varrógép vagy éppen az izzó jelentette. Noha ezek nyilván mind igen jelentős változást hoztak az emberek életében, egyértelmű győztest nem lehet csak úgy hirdetni. Ráadásul a hosszú 19. században felbukkant találmányokkal még koránt sem állt meg a fejlődés. Sőt! Az első ipari forradalom óta, a 20. században még számos olyan eszközt találtak fel az emberek, amik alapjaiban alakították át az életünket.

Ha kifejezetten egy konkrét dolgot kéne kiemelni az elmúlt bő száz évből, akkor ennek a cikknek a szerzője a tranzisztorra szavazna (John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley találta fel az első működő tranzisztort 1947-ben). Ez a félvezető eszköz az ami, ami a modern kori fejlődésünk legfőbb motorját, a számítástechnikát a csillagos egekig repítette, és nagyon valószínű, hogy még az elkövetkező 100 év találmányai is mind tartalmazni fognak pár (milliárd) tranziszort. Nem meglepő, hogy a tranzisztor jelentőségét 1956-ban fizikai Nobel-díjjal is elismerték.

De mielőtt azért túlságosan messze mennénk ennek a témának a további mérlegelésével, szögezzük le, hogy még számos másik találmányt is fontolóra kellene vennünk a teljes képhez. Például a hálózatok globális hálózatát, az internetet is, ami sokunk életét alakította át örökre.

Hogy az elektromos mosógépek jelentősége tényleg akkora volt-e mint azt Hans Rosling gondolja, azt mindenki maga döntse el. Annyi viszont biztos, hogy az ő gondolatai után már más szemmel érdemes tekintenünk erre a hétköznapi, unalmas tárgyra a fürdőszobánkban. A mosógép története ugyanis ahogy fentebb láthattuk: teljesen lenyűgöző.