Átalakítja ösztönző rendszerét a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), így a következő szezontól nem elsősorban azt fogják jutalmazni, ha valamelyik csapatban 20 év alatti játékos lép pályára, hanem arra próbálják sarkallni a klubokat, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akik évekig meghatározó játékosok lehetnek - hangzott el egy múlt heti sajtóbeszélgetésen. Az új programra négymilliárd forintot szánnak az első évben, de mindenkinek az lenne az érdeke, hogy több tehetséges futballista nőjön fel, és így kénytelen legyen emelni az összeget a szövetség. Az MLSZ számításai szerint az új rendszerben egy fiatal saját nevelésű focista akár meccsenként egymillió forintot is termelhet a klubjának, ezért pedig már megérheti olyan játékosokat nevelni, akik valóban pályára is tudnak majd lépni a meccseken.
Kis híján Ukrajna lakosságának a tizede tűnt el néhány év alatt, és ez nem csak a Krím elcsatolásának volt köszönhető. A környező országok évente százezerszámra szívják el a képzett ukrán munkaerőt, ebben élen járnak a lengyelek. Korábban magyar részről is volt próbálkozás arra, hogy ukrán munkásokat csábítsunk az országba, de ebben eddig nem volt túl sok sikerünk.
Nem hiszem, hogy globális kereskedelmi háború törne ki - nyilatkozta Willem Buiter, a Citigroup egykori vezető közgazdásza a Portfolionak a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett importvámok kapcsán. Ha mégis, az minden országra negatív hatással lenne, mondta a közgazdász, aki jelenleg különleges gazdasági tanácsadónként dolgozik a Citinél. A neves szakember a múlt héten járt Budapesten és a Portfolionak adott interjújában kifejtette: Magyarország egy kis csoda, mert még soha nem látott olyan országot, amely két számjegyű bérinfláció mellett is a cél alatt tudta volna tartani az inflációt.
Közvetlenül minimális, áttételesen azonban már érezhető gazdasági hatása lehet az idén nyáron Oroszországban rendezendő labdarúgó világbajnokságnak. A kérdés csak az, hogy a több mint 10 milliárd dolláros költséget ki tudják-e gazdálkodni az oroszok, így sikerrel zárják-e a szocsi olimpia után az újabb presztízsrendezvényt.
Ha az Európai Központi Bank (EKB) elkezdi a lassú szigorítást, akkor az elhozhatja a forint gyengülését is, hiszen az MNB elszántnak tűnik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett - olvasható a Commerzbank legfrissebb elemzésében. Komoly és hirtelen forintgyengülésre nem számítanak a cég szakértői, de 2019 végére 320 körül járhat az euró-forint árfolyam.
Két évig élt Londonban Vészi Gábor, aki menedzserként sokak álommunkáját végezte a Facebooknál. Tavaly viszont hazajött, és a Budapest Schoolt szervezi önkéntesként. Az alternatív intézmény szeretne egyre több gyereket elérni, ehhez viszont az is kell, hogy egyre többen tudják és akarják kifizetni a komoly tandíjat. A misztikus amerikai multiról, illetve a jövő munkaerőpiacáról és oktatásáról is beszélt a szakember a Portfolio-nak adott interjúban.
Már tavaly elkezdődött a konszolidáció a budapesti taxispiacon, novembertől a TaxiPlusnak és a 6x6 Taxinak közös tulajdonosa van - erősítette meg a 6x6 Taxi a Portfolio kérdésére. Az egyik legnagyobb flottával üzemelő társaság szerint még csak a folyamat kezdetén vagyunk, hosszabb távon két-három nagy szereplő maradhat a főváros fuvarozási piacán, a kisebb vállalkozások sorsa a felvásrlás lehet.
Nagy sztori volt a magyar piac az utóbbi években, több területen is komoly előrelépést ért el az ország - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Simon Fasdal, a Saxo Bank kötvénypiaci elemzője. Szerinte ez a kedvező tendencia folytatódhat, bár kicsit lassabb lehet a javulás. Akár még az utóbbi időszak történelmi mélypontjánál alacsonyabb magyar hozamot is láthatunk, de hosszabb távon a nemzetközi hozamkörnyezet emelkedésével nekünk is fel kell készülnünk a magasabb hozamokra. Fasdal szerint a legnehezebb helyzetben az EKB van jelenleg, hiszen úgy kellene szigorítania, hogy az euró már most is túl erős.
Márciusban lesz tíz éve, hogy csődbe ment a Bear Stearns befektetési bank a tengerentúlon, amit sokan a válság kitörésével azonosítanak. Juscsák György akkoriban alelnökként dolgozott a cégnél, most a Portfolio-nak mesélt emlékeiről, illetve elmondta személyes véleményét a válság okairól is. Mennyire volt nehéz bekerülni a Wall Streetre? Hogyan élte meg egy bankár, azt, hogy pár nap alatt minden összeomlott a feje felett és a nulláról kellett talpra állnia? - ezekről is nyíltan beszélt az interjúban. A bankár azóta otthagyta a Wall Streetet és a JP Morgan régiós vezetőjeként dolgozik, Bécsben él a családjával.
Évek óta tartja magát az a vélekedés a piacon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyenge forintot szeretne, ehhez képest a magyar deviza nem igazán tud gyengülni. De tényleg gyengébb forint a jegybank célja? A jelek szerint sokkal inkább a deviza gyengén tartása lenne a cél, vagyis a jelenlegi 310 körüli árfolyammal a jegybank kényelmesen elvan. Ráadásul a gyenge forint nem jelenti azt, hogy 330-340 forintos eurónak kellene jönnie, a magyar deviza már most is gyenge.
Decemberben négy éve nem látott összegben adtak el állampapírt a hitelintézetek, ami kicsit rontotta a 2017-es képet - derül ki az MNB friss adataiból. Persze még így is több mint 500 milliárd forinttal nőtt a bankok állománya tavaly, vagyis bármennyire is várjuk a roham végén, vannak még tartalékok a szektorban.
A nemzetközi környezet változásának köszönhetően intenzív emelkedésnek indultak a magyar hozamok, a tízéves referenciaérték már 70 bázispontot ugrott az év elejéhez képest. Pedig az MNB épp most venné fel a harcot a hosszú hozamok ellen, de ha ez így folytatódik, akkor kénytelenek lesznek visszakozni, aminek máris látszanak a jelei. Persze az egész bűvészkedés a hosszú hozamok lebeszélésével alapvetően egy másik, ki nem mondott célt szolgál: a forint erősödésének mindenáron történő megakadályozását. Kis túlzással történhet addig bármi a hozamokkal, amíg a forint árfolyamát féken tudja a jegybank tartani. Innen nézve pedig az MNB eddig nem bukta el a háborút, sőt inkább nyerésre áll benne.
A fogyasztók csak annyit érzékelnek, hogy egyre nehezebb taxit kapni Budapesten, pedig az utóbbi években még nőtt is a sofőrök száma. Ráadásul mindezek tetejébe áprilistól várhatóan drágább is lesz a taxizás, amire a szolgáltatók szerint a megnövekedett költségek miatt van szükség. Az utóbbi évek nagy nyertese a piacon a Főtaxi volt, a cég a duplájára emelte a forgalmát, ma már több mint ezer autóval vannak jelen Budapest utcáin.
Lassan a világ összes jegybankja a szigorítás útjára lép, miközben itthon az MNB még 2019-20-ig a jelenlegi 0,9%-os alapkamat fenntartására rendezkedik be, és nem konvencionális eszközökkel akár kész további is lazítani, illetve beavatkozni az állampapírpiacon. Ha pedig kitartanak emellett, akkor az akár a forint árfolyamára is hatással lehet a következő hónapokban.
Egyre nehezebb szavakat találni a magyar kötvények szárnyalására, legutóbb az öt- és tízéves állampapírok hozama lépett át újabb lélektani szintet, hiszen előbbi egy százalék alatt is járt, utóbbi pedig két százalék alatt van jelenleg is. Ráadásul a kereslet a következő hónapokban is fennmaradhat, az adósságkezelő pedig megpróbálhatja a minél hosszabb papírok felé terelni ezt a keresletet.
Lassan mindenki eurót akar venni, egy év alatt 15%-kal erősödött az európai deviza a dollárral szemben. Bármilyen meglepő, ennek a legnagyobb vesztese mégis néhány európai ország, melyek akár a teljes kontinenst visszahúzhatják, vagy legalábbis lelassíthatják az utóbbi években kirajzolódott fellendülést. Márpedig a kontinens csak saját magára hagyatkozhat, a dollár oldaláról aligha várhat friss impulzust, sőt a tenger túloldalán dörzsölik a markukat, hogy végre kicsit leértékelődött az amerikai deviza.
A gazdaságilag nehéz években jelentős kamatterhet venne le az országok válláról, ha a GDP-növekedéshez kötnék az állampapírok kamatozását - állítják az Európai Bizottság szakértői. Az ötlet nem új, de eddig nem sokan vették komolyan, pedig a becslések szerint Magyarország is jól járhatna egy ilyen eszközzel.
Gyakorlatilag beszüntette tevékenységét az Orangeways azt követően, hogy december végén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) letiltotta a cég honlapját. Az évek óta nyilvánvaló volt, hogy bajban van a fapados busztársaság, mely egyre csak zsugorodott, most azonban kiderült, hogy ennél sokkal nagyobb volt a baj, a gyanú szerint évekig a szükséges engedélyek nélkül működtek, ezért is folyamodott a nem mindennapi lépéshez a versenyhivatal.
Amikor igazán nagy gazdasági katasztrófákról van szó, akkor általában távoli egzotikus országokra gondolunk. Az utóbbi években azonban nem kellett messzire menni, az orosz-ukrán háború hatására keleti szomszédunk gazdasága gyakorlatilag összeomlott, onnan próbálnak most talpra állni. Mostanra talán már látszik a fény az alagút végén, bár még komoly út van Ukrajna előtt, hogy végleg elfelejthesse a válságot, hiszen az ország keleti felén jelenleg is háborús helyzet van.
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek... 
Portugáliában a lakhatási válságot a turizmus és a külföldi befektetések súlyosbítják, a rendelet pedig csak...
Javában zajlik a 2025-ös, lényegében kísérleti Klubvilágbajnokság az Egyesült Államokban. A látottak inkább kevesebb... 
2025-ben Németország történelmi léptékű, több mint 500 milliárd eurós, 12 év alatt megvalósuló fiskális élénkítő...
Orbán Viktor mai bejelentése felrobbantotta az internetet: új, 3%-os lakáshitelt vezetnek be első lakásvásárlóknak...
A lehullott falevelek is tartalmazzák a papírgyártás legfontosabb alapanyagát a cellulózt.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
