Nagyot esett a magyar napenergia-termelés, elszállt az áramimport

Enyhe idő, mégis rekordközeli áramimport

A megugró import részaránya a magyarországi áramfogyasztást fedező források között jelenleg bizonyos időszakokban úgy is megközelíti az 50%-ot, hogy a külső hőmérséklet enyhének számít az évszakhoz képest - derül ki a rendszerirányító MAVIR adataiból.

Ráadásul ez a szám úgy jön ki, hogy a nagyrészt orosz földgázzal üzemelő gázerőművek és a 100%-ban orosz tüzelőanyaggal működő Paksi Atomerőmű által előállított áramot is a hazai termeléshez számoljuk.

A kieső hazai forrásokat részben pótolja a gázerőművek fokozott termelése és egyebek mellett a kis hazai szélerőműflotta, noha november vége óta utóbbiak termelése is gyengült.

Önmagában az áramimport a jól összekapcsolt, rendszerint megfelelő kínálattal rendelkező európai villamosenergia-rendszerben nem jelent problémát, de az importarány elszállása az ország energiaszámlája, ellátásbiztonsága és energiafüggetlensége szempontjából sem kedvező fejlemény - különösen az év legnagyobb fogyasztású időszakában.

Naperőmű-boom, de más kapacitások hiányoznak

Pozitívum, hogy az import részaránya Magyarország villamosenergia-ellátásában a 2010-es évek vége óta trendszerűen csökken, és a 30% körüli értékekről idén várhatóan a kormány energiastratégiája által a 2030-as évre célként kijelölt 20% körüli szintre mérséklődik. Ez elsősorban a napelemek nemzetközi összevetésben is kiemelkedő mértékű hazai elterjedésének köszönhető, aminek eredményeképpen 2024-ben az egész világon Magyarországon volt a legmagasabb a napenergia áramtermelésen belüli részaránya.

Ugyanakkor az elmúlt években a naperőműveken kívül lényegében nem épült jelentősebb áramtermelő kapacitás Magyarországon.

Legutóbb közel másfél évtizede, 2011-ben létesült hagyományos "alap" (gáz-) erőmű, illetve szélerőmű, noha utóbbi téren jelentős potenciál áll rendelkezésre, és a hazai biogázerőmű-flotta mérete is messze elmarad a lehetőségektől. Az egyoldalú forrásfejlesztés pedig a számos kedvező hatás mellett egyebek mellett azzal a nem kívánt következménnyel is jár, hogy az olyan napfénymentes időszakokban, mint a mostani, rendre megugrik a behozatal szerepe, növelve az ország külföldi forrásoknak való kitettségét.

Magyarországon közel másfél évtizede, 2011 óta nem épült sem hagyományos "alap-" (gáz-, szén-, atom-), sem szélerőmű, noha jelentős potenciál áll rendelkezésre, és a hazai biogázerőmű-flotta mérete is messze elmarad a lehetőségektől.

A helyzet aláhúzza a hazai erőműpark és energiatároló-állomány diverzifikált bővítésének fontosságát.

Új gázerőművek, szél és tárolók: merre fejleszt a kormány?

A kormány döntése nyomán a 2020-as végéig mintegy 1,5 gigawatt (GW) beépített teljesítőképességgel épülnek új gázerőművek, ugyanakkor a szélerőműkapacitás a jelenlegi 325 MW-ról várhatóan 1 GHW-ra növekedhet - ami még mindig messze-messze elmarad az ország európai összevetésben is jó adottságaitól -, és egyebek mellett a biogáz-erőművi kapacitás is bővülhet.

Az időjárásfüggő megújuló erőművek változó termelésének kiegyensúlyozását szolgálja a hazai akkumulátoros energiatároló állomány többféle állami támogatással ösztönzött növekedése. Ezek azonban rövidebb tárolási időtartamukkal csak a napon belüli ingadozások kiegyenlítését teszik lehetővé, ezért tervben van a hosszabb távú energiatárolást is lehetővé szivattyús energiatároló (SZET) kapacitás hazai létesítése, valamint a hidrogén energiatárolási célú alkalmazásának tesztelése is.

Hidegbetörés esetén extrém importarány jöhet

A következő hetekben Magyarországon a sokéves átlagnál enyhébb időjárás várható a HungaroMet (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat) a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készült előrejelzése alapján. Ugyanakkor a klímaszakemberek szerint az éghajlatváltozás miatt egész Európában megnőtt a sarkvidéki eredetű hidegbetörések esélye, amelyek a külső hőmérséklet jelentős átmeneti visszaesését okozhatják az idei téli szezonban is.

Az időjárási körülmények kedvezőtlen alakulása pedig rekord magasságokba lökheti Magyarország áramimportigényét, így a behozatal ellátáson belüli aránya akár 80% fölé is emelkedhetne, ami az EU-ban a legmagasabbak között lenne - derül ki az európai villamosenergia-átvitelirendszer irányítók szervezete (ENTSO-E) jelentéséből.

A magyar villamosenergia-felhasználás alakulása nemcsak napon, hanem éven belül is ciklikusságot mutat. Noha a nyarak egyre forróbbá válása és a légkondicionálók ezzel összefüggő terjedése miatt az áramfogyasztás a meleg évszakban is trendszerűen emelkedik éves összevetésben, a felhasználás rendre a téli hónapokban tetőzik, amint azt a havi fogyasztási és a rendszerterhelési adatok is mutatják.

Az idei évben - tavalyhoz hasonlóan - már november közepén téliesre váltott az időjárás, és jelentősen visszaestek a napi hőmérsékleti értékek Magyarországon. Ez maga után vonta az egyre inkább teret nyerő elektromos fűtési megoldások használatának fokozódását, amint az a villamosenergia-rendszerterhelési értékek alakulásában is tetten érhető. A pillanatnyi áramfogyasztást jelző rendszerterhelés (munka)napi csúcsértékei az addigi 6 500 megawatt (MW) körüli értékekről 7 000 MW körüli szintre emelkedtek az előző hónap közepén.

Ez még jócskán elmarad a 2025 januárjában regisztrált 7 663 MW-os abszolút rendszerterhelési rekordtól, de egy újabb hideghullám esetén könnyen új csúcsra emelkedhet a magyar villamosenergia-rendszer terhelése - amint arra a jelentés szintén rámutatott.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images