Csak egyetlen deviza, az orosz rubel tudott a forintnál többet erősödni idén a dollárral szemben. Ez ismét alátámasztja azt, hogy a magyar deviza utóbbi hónapokban látott teljesítménye nem csak itthonról nézve, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. A második negyedévben a vizsgált devizák között a negyedik lett a forint, mivel továbbra is a dollár gyengüléséről szólt az utóbbi három hónap a globális piacokon.
Gyakorlatilag borítékolható, hogy a Monetáris Tanács keddi ülése után is marad az eddigi 6,5%-os alapkamat – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A szakemberek szerint legkorábban ősszel lesz lehetősége a jegybanknak csökkentenie a kamatszintet, de akkor is legfeljebb egy 25 bázispontos vágás férhet bele, ha kedvezően alakulnak a körülmények. Érdekességek azonban már most is jöhetnek, hiszen megjelenik az MNB friss makrogazdasági előrejelzése, ami a középtávú prognózist tartalmazza.
Hiába próbálkozott erősödéssel a forint, az iráni-izraeli háború közbeszólt és rögtön visszaterelte a korábbi szűk sávjába. Kérdés, innen most lendül-e ki valamelyik irányba, ez elsősorban a háborús híreken és a beérkező makroadatokon múlhat. Előbbire nincs nagy ráhatásunk, ha tovább eszkalálódik a feszültség, az a kockázatkerülésen keresztül biztosan negatívan érinti majd a forintot.
Ha igazak a sajtóhírek (hivatalos kommunikáció csak a jövő hét elejére várható), akkor 4 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényeket Magyarország három különböző futamidő mellett. A lépés nem meglepő azt követően, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a múlt héten bemutatta módosított finanszírozási tervét, melyben a korábbinál nagyobb összegű deviza forrásbevonás szerepelt a költségvetés vártnál magasabb pénzforgalmi hiánya miatt. A részletek ismerete nélkül arra nehéz válaszolni, mennyire kötött jó üzletet Magyarország, de a kötvényekre jelentős volt az érdeklődés, és az árazás is kedvezőnek tűnik elsőre.
Jókor jöhetett a magyaroknak a forint utóbbi napokban látott erősödése, hiszen a többség valószínűleg még nincs túl az esetleges külföldi nyaraláson. Aki devizát szeretne váltani, annak most lehet érdemes lépni, hiszen a múlt héten már láthattuk, hogy 400 alatt nehezen ragad meg a forint, várhatóan nem látunk tartósan és jelentősen ez alatti euróárfolyamot a következő hetekben-hónapokban sem. A többségnek persze ez valószínűleg néhány ezer forintot jelent mindössze a nyaralás költségében.
Jelentősen, 651 milliárd forinttal megemelte a 2025-ös pénzforgalmi hiányra vonatkozó előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve ezzel párhuzamosan az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) átalakította finanszírozási tervét. A mostani bejelentés újabb jele annak, hogy a kormány szép lassan lemond az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásairól, cserébe devizakötvények eladásából fedezné a kieső összeget a finanszírozásban. Kérdés, hogy erről a hitelminősítők tudtak-e, amikor az elmúlt hetekben helyben hagyták a magyar adósbesorolást, hiszen az időzítés miatt elképzelhető, hogy így akart időt nyerni a kormány. Ha így van, akkor is legfeljebb fél évig tudják elodázni a döntést, hiszen ősszel még mindhárom nagy hitelminősítő vizsgálja majd Magyarországot.
Az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint lehet a költségvetés 2025-ös devizakibocsátása, vagyis további 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet - hangzott el az NGM és az ÁKK keddi sajtótájékoztatóján. Ez azt is jelenti, hogy sérül az évek óta érvényben lévő 30%-os benchmark a devizaadósság arányával kapcsolatban.
Az áprilisi 4,2% után májusban stagnálhatott az infláció Magyarországon, kérdés, hogy a kormány által bevezetett újabb árrésstopok milyen hatással voltak a háztartási cikkek áraira – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Abban elég nagy egyetértés van, hogy az árkorlátozó intézkedéseket csak a 2026-os parlamenti választások után szünteti majd meg a kormányzat, így egyelőre lefojthatják az áremelkedési ütemet.
Hetek óta képtelen kimozdulni szűk sávjából a forint árfolyama, mintha odaszögezték volna a 402-404-es tartományba az euróval szemben. Egyelőre nem is nagyon látszik, mi tudná kimozdítani a holtpontról a jegyzést, hiszen sem a hazai, sem a nemzetközi hírekre nem reagál érdemben a forint. De minek köszönhető ez? Miért lett ennyire stabil az árfolyam? Ez már a nyári uborkaszezon?
2024-ben újabb 788,7 milliárd forintos veszteséget ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely így két év alatt több mint 2500 milliárdos mínuszt hozott össze – derül ki a jegybank éves jelentéséből. A tőkevesztéstől mégis megmenekült a jegybank, a forint gyengülése ugyanis nem csak a realizált nyereségen, hanem az átértékelődésen keresztül is javította számokat. A saját tőke így már „csak” 1665 milliárd forintos mínuszt mutatott az év végén. Mi lesz ezzel a hatalmas összeggel? Az államnak kell megtérítenie a jegybank veszteségét? És mi várható a következő években?
Csütörtök reggel robbant a bomba: az amerikai kereskedelmi bíróság felfüggesztette a Donald Trump által az utóbbi hónapokban kivetett vámok jelentős részét. A részvénypiacok emelkedéssel fogadták a hírt, míg a dollár elsőre erősödött az euróval szemben. De mi jöhet most? Meg tudja kerülni Trump a bíróságot? Meddig tarthat a befektetők optimizmusa?
Egy hét különbséggel két nagy hitelminősítő értékeli Magyarországot: most pénteken a Moody’s, jövő héten pedig a Fitch Ratings mondhat véleményt. A két cég idén először vizsgálja felül a magyar adósbesorolást, a gazdasági folyamatok alapján inkább negatív irányú lépésre, a Moody’s esetében akár leminősítésre, míg a Fitchnél a kilátás rontására lehet esély. Ugyanakkor a közelmúltból is tudhatjuk, hogy ezek az intézmények gyakran mutatkoznak türelmesnek.
Jó néhány hónapig még nem lesz tere a kamatcsökkentésre az MNB új vezetésének, sőt az is elképzelhető, hogy 2025-ben nem változik majd a 6,5%-os alapkamat. Jövőre sok múlik majd az infláció és az árrésstopok alakulásán, vannak olyan elemzők, akik szerint 2026-ban is legfeljebb jelképes lazításra lesz lehetőség. A forinttól a jelenlegi szintről már „nem vár nagy csodát” az elemzők többsége, lassan kifulladhat a magyar deviza ereje, felfelé viszont lehet tér a gyengülés előtt, ha fordulna a hangulat.
Visszafogott gazdasági növekedés és gyakorlatilag stagnáló költségvetési hiány jellemezheti a következő két évben Magyarországot, ebben a környezetben pedig nagy kérdés, meddig tart majd a hitelminősítők türelme, hiszen valamelyik cégnél már most is rezeg a léc, hogy esetleg leminősítenek – mondta egy szerdai székesfehérvári üzleti fórumon Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint a forint árfolyama jelenleg nagyjából egyensúlyban van, az év végéig várhatóan nem mozdul majd ki a 395-410-es sávból az euró jegyzése.
Nicusor Dan bukaresti polgármester nyerte a vasárnapi román elnökválasztást, ezzel sikerült elkerülni a sokak által a legrosszabb forgatókönyvnek tartott variációt, George Simion szélsőjobboldali, ultranacionalista jelölt győzelmét. Vagyis látszólag fellélegezhet Románia és Európa, ezt tükrözik a hétfői piaci árfolyammozgások is, hiszen a lej jelentősen erősödött és a román állampapírhozamok is csökkentek. Ugyanakkor a gazdasági problémák nem oldódtak meg, komoly költségvetési kiigazító csomagot kellene letenni az asztalra, miközben fogy az idő és a türelem a befektetők részéről. Ráadásul egyelőre kormánya sincs az országnak, így rögtön adott egy nagy feladat a következő hetekre.
2025-ben várhatóan 0,8%-kal bővül a magyar gazdaság, ez lényegesen alacsonyabb a tavaly őszi 1,8%-os prognózisnál – derül ki az Európai Bizottság hétfőn ismertetett gazdasági előrejelzéséből. A növekedés még 2026-ban is csak 2,5%-ra pörög fel a korábban várt 3% feletti dinamikával szemben. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén a GDP 4,6%-a lehet, ahonnan jövőre ismét emelkedhet a kormány által a közelmúltban bejelentett intézkedések miatt.
Ugyan az Eurostat csak hétfőn publikálja az áprilisi inflációs rangsort, de már biztosra vehető, hogy nem a magyar áremelkedési ütem volt a legmagasabb Európában. Sőt, az is lehet, hogy a kontinens dobogójáról is leszorult a februárban még rekorder éves inflációs ráta. A kormány árszabályozó intézkedései után a következő hónapokban akár a kontinens középmezőnyébe süllyedhet az infláció.
A múlt héten a piac ráijesztett Romániára, hiszen a lej meredek gyengülésbe kezdett és a kötvényhozamok jelentősen emelkedtek az elnökválasztás első fordulója után. A nacionalista George Simion a vártnál nagyobb fölénnyel nyerte meg a voksolást, amit követően a kormány lemondott totális politikai káoszba taszítva az országot. A vasárnap esedékes második forduló tétje az, hogy sikerül-e felszámolni ezt a káoszt, illetve melyik úton indul el Románia, melyet már eddig is megtépázott a jelenlegi helyzet, de lehet, hogy ez még csak a kezdet.
Egyetlen európai ország sem költött annyit 2024-ben kamatokra, mint Magyarország, több százmilliárd forintjába került a költségvetésnek az, hogy a lakossági befektetőknek a piacinál magasabb kamatot fizetett. Ennek vannak előnyei is, hiszen a kifizetett összeg az országban maradt, a fogyasztáson és a megtakarításokon keresztül élénkítette a gazdaságot. Ugyanakkor valószínűleg a kormány is kezdi belátni, hogy ez nem ér meg minden pénzt, hiszen nemrég már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a legfontosabb az adósság minél olcsóbb finanszírozása, nem pedig a hatalmas lakossági kamatok kifizetése.
Úgy kellene leszorítani az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányát, hogy jó esély van arra, hogy egy ultranacionalista, euroszkeptikus politikus lesz az ország új elnöke, miközben a kormány önként lemondott – a fenti mondatban röviden össze lehet foglalni Románia elmúlt két napját. Ez pedig már a piac szerint is komoly feladat, amit jól mutat, hogy kedden másfél héttel az elnökválasztás második fordulója előtt a jegybanknak kellett megmentenie a román lejt a totális összeomlástól, miközben a kötvényhozamok megállíthatatlanul emelkednek. Izgalmas napok elé néz keleti szomszédunk a közelgő választások előtt.
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló... 
Orbán Viktor mai bejelentése felrobbantotta az internetet: új, 3%-os lakáshitelt vezetnek be első lakásvásárlóknak...
A lehullott falevelek is tartalmazzák a papírgyártás legfontosabb alapanyagát a cellulózt.
Talán kevesen tudják, de az XTB eddig csupán CFD platform volt Magyarországon (más országokban végzett klasszikus...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi történik, ha nem tudod fizetni a hiteledet? Félelem a hiteltől Az egyik...
Szombaton hatalmas részvétel mellett lezajlott a "Budapest Büszkeség" menete, amelyet az előzetes kormányzati tiltási...
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
