A vártnál jobb gazdasági növekedésből fakadó többletbevételeket és bizonyos kiadási sorokon várható megtakarításokat a kormány jövőre adócsökkentésre és a hiány leszorítására használja fel - derül ki a szerdán benyújtott 2016-os költségvetési törvényjavaslat első vizsgálatából. Emellett a kormány konzervatív alapokra tervezett, komolyabb tartalékokat beépítve a büdzsébe.
A Költségvetési Tanács 2016-os költségvetésről mondott véleményével már biztosra vehető: a kormány búcsút mond a 2011-ben, még Matolcsy György minisztersége alatt megalkotott adósságképletnek. Kérdés, hogy csak átmenetileg mond búcsút vagy teljesen új szabályt alkot. Mivel az adósságképlet eddig soha sem volt éles, ezért túlzott költségvetési megszorítással és közvetlen negatív gazdasági következménnyel nem járt, azonban a magyarországi költségvetési szabályrendszer hitelességét rombolta.
A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.
Lázár János a szokásos csütörtöki tájékoztatóján a vállalati szférának egyértelmű üzenetet jelentő intézkedést árult el a 2016-os költségvetésből: a jövőben minden évben fizetik a dohányipari cégek az egészségügyi hozzájárulást. Ezzel saját korábbi ígéreteit rúgja fel a kormány, korábban ugyanis egyszeri teherként vezette be az új különadót. Miközben Orbán Viktor ezzel egy időben a német vállalkozások előtt a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatóságát hangsúlyozta. Érzésünk szerint van ebben a kormányzati magatartásban némi ellentmondás.
Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.
Ha nagyon szigorúan tekintjük a Jogalkotási törvény előírását, akkor minden törvényjavaslat-tevőnek kötelező lenne készítenie előzetes hatásvizsgálatot, legyen egyéni képviselő vagy épp miniszter. Így értelmezésünk szerint a KDNP képviselőinek is hasonlóképp kellett volna tenniük, amikor előálltak a vasárnapi boltbezárásról szóló törvényjavaslatukkal. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy ezt nem tették meg. De vajon mi lehet ennek a következménye? Cikkemben (mely több száraz, jogi szófordulatot is tartalmaz, de ettől még nem kell megijedni) ennek járok utána.
Nagy visszhangot kapott reggeli cikkünk, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készített semmilyen hatástanulmányt a KDNP-s politikusok által egyéni képviselői indítvány formájában beterjesztett, boltok vasárnapi bezárásáról szóló törvényhez. Rétvári Bence kereszténydemokrata politikust erről faggatta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kálmán Olga. Glattfelder Béla, az NGM államtitkára pedig az RTL-nek nyilatkozott. Rétvári a beszélgetés során megerősítette, hogy a tárca valóban nem készített hatástanulmányt, hanem az eddigi számokat összegezték és ebből vontak le következtetéseket. Egyébként hangsúlyozta, hogy a kereskedelemben dolgozók számára életminőség-javulást okoz az intézkedés, ezért áll ki a KDNP az intézkedés mellett és egyébként hisztériakeltés zajlik, mivel csak a kellemetlenségeket hangsúlyozzák hangosan egyesek. Elismerte a beszélgetés során, hogy ez egy klasszikusan baloldalinak tekinthető intézkedés, és a kormány a munkavállalók érdekeit nézi a multikkal szemben. Azt is bevallotta, hogy nem is ők találták ki ezt az egész kezdeményezést.
Március 15-étől életbe lépett az üzletek vasárnapi zárva tartásának szabályozása. Kíváncsiak voltunk ezért, hogy ennek a fajsúlyos intézkedésnek a hatásaira hogyan készült fel a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy nem rendelkezik hatástanulmánnyal, mivel nem a tárca készítette azt elő.
A címben szereplő kérdést sokan feltehetik azok után, hogy elolvasták az Állami Számvevőszék szerdán kiadott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzéséről szóló jelentését, annak is a számvevőszéki ajánlásokat bemutató részét. Ha valaki ezt eddig elmulasztotta volna, annak sem kell messzire mennie, mert mostani cikkünkben ezeket mutatjuk be részletesen. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nem kis feladatot kapott a Vida Ildikó vezette NAV. Tizenkét pontból álló intézkedési tervet kell ugyanis az adóhatóságnak készítenie néhány hét alatt, a számvevők ugyanis komoly hiányosságokra mutattak rá. A jelentésben az is szerepel, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem tett észrevételt az ellenőrzés kapcsán, a NAV elnöke viszont igen.
Az online pénztárgépekhez hasonló történet kezd kibontakozni a szemünk láttára, ha az elektronikus áruforgalom ellenőrző rendszer körüli cikkcakkokra tekintünk. Miután a kormány kapkodva elindította január elsején az adócsalók elleni legújabb eszközét, gyorsan próbaüzemmé nyilvánította azt, majd annak határidejét március elsejéig tolta (vagyis addig nem bünteti a mulasztókat). A legújabb, csütörtökön megjelent EKÁER-módosításokkal pedig számtalan ponton - a piaci szereplők észrevételeinek megfelelően - átírja a rendszert, ám a vállalkozásoknak erre is csupán hat napjuk lesz felkészülni. Ezért újabb csúszás van kilátásban, a szakmai szervezetek legalábbis még több felkészülési időt kérnek.
Pár héttel ezelőtt nagyot szólt a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzőjének Magyarországra vonatkozó prognózisa, ebben ugyanis kimagasló GDP-növekedési számokat fogalmazott meg. Raffaella Tenconi vezető elemző a Portfolio-nak adott interjújában részletezte azt, hogy mire alapozták optimista jövőképüket. Meglátása szerint hazánk felül fogja teljesíteni a növekedés tekintetében a régiós versenytársakat, azonban ez csak egyetlen mutató. Úgy vélekedett, hogy sérülékenység vonatkozásában a magyar gazdaság sokkal jobb állapotban van most, mint az elmúlt 5 évben és azt is elárulta, mikor számíthatunk felminősítésre.
Két alapvető, de már közhelyszerű állítás igaz a magyar egészségügyre: keveset költ az állam erre a célra, és azt is rosszul teszi. A kormány legújabb, egészségügyet érintő átalakítási tervei kapcsán nagyon úgy tűnik, hogy a második szempont kerekedett felül, vagyis a "feneketlen kút" megközelítés. Addig nem öntenek ide több pénzt az állami kasszából, amíg rendbe nem teszik a finanszírozást. Ez a fajta megközelítés azonban számos mellékhatást von maga után. Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz, hogy a következő másfél hónapban a kormányzat hogyan készül fel a negatív kockázatok kezelésére.
Kilátástalan gazdasági helyzet, a legmagasabb munkanélküliség Európában, a lakosság egynegyede a szegénységi küszöb alatt, mindent behálózó korrupció - röviden így lehetne összefoglalni a Szerbiától 2008-ban függetlenné vált Koszovó helyzetét. A balkáni ország állampolgárai végső elkeseredettségükben már csak egyetlen utat látnak maguk előtt, a menekülést nyugatra, ami első ránézésre tavaly ősztől könnyebbnek tűnik. A legszegényebb európai országból elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Csehországba vándorolnak az emberek, Magyarországon keresztül, így a hatalmas kivándorlási hullám minket is érint. Klasszikus értelemben véve azonban Magyarországra történő bevándorlásról nem beszélhetünk, az "átmenő" forgalom érint minket és "külső" schengeni határként szerepünk fontos ebben a helyzetben.
Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.
Az elmúlt években egyre nagyobb költségvetési kiigazításokat hajtott végre Magyarország és ezek egyre fontosabb szerepet játszottak az egyensúly javításában - derül ki az Állami Számvevőszék kedden közzétett jelentéséből, melyben a szakértők a 2007-2013 közötti éveket vizsgálták. Az elemzés szerint javította a kiszámíthatóságot, hogy az elmúlt években megnőtt az előzetes tartalékképzés szerepe. Azt azonban várhatóan nem teszi zsebre a kormány, hogy az ÁSZ szakértői azt is megállapították: számos esetben a törvényi előírások ellenére nem készítettek az illetékesek hatástanulmányokat. Varga Mihály emiatt javaslatot is kapott a számvevőktől.
Néhány év alatt komoly magánegészségügyi portfóliót épített fel Lantos Csaba. A korábbi bankár 2007-ben váltott, egy komparatív elemzés alapján döntötte el, hogy beszáll az egészségügybe. A kockázati tőkebefektető a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a kezdeti évek működéséről, az egész vállalatcsoportról, legújabb befektetéseiről és az államnál megmaradó milliárdokról.
A parlamenti képviselők hétfőn várhatóan elfogadják a 2015-ös költségvetést, mely számos ponton átírja az emberek és vállalkozások életét. A költségvetés mellett több nagyszabású törvényt is elfogadott az ősszel a kormánytöbbség. Gyűjtésünk szerint sokan szívhatják a fogukat a jövő évre tervezett intézkedések miatt, de vannak, akik örülhetnek. Itt és most minden megtalálható ebben a cikkünkben!
Miközben az elmúlt napokban minden a 2015-ös költségvetés és annak kockázatai körül forgott, a háttérbe szorult egy rendkívül kedvező folyamat. Kalkulációink szerint ugyanis a 2014-es költségvetés számai a vártnál sokkal jobban alakulnak. Ezért lehet az, hogy a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium nem aggódik a jövő évet illetően, egyszerűen csak kihasználja helyzeti előnyét. Most úgy tűnik, hogy tényleg minden azon múlik, jövőre mennyire lesz bőkezű a kormány (a béremelésekkel, gigaberuházásokkal).
Új fegyverrel szállna harcba az áfacsalók ellen a kormány, már január elsejétől, miközben az előkészítése épp csak most indult el. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer kedvező oldalát hangsúlyozza, az új eszköz bevezetésének lehetnek negatív következményei, az adószakma képviselői szerint. A Portfolio-nak nyilatkozó adószakértők ugyanis felhívták a figyelmet arra, hogy az intézkedés óriási adminisztrációs terhet jelent a kereskedő cégek számára is (nem csak a fuvarozóknak), ez elkerülhetetlenül költségnövekedéssel jár és a kilátásba helyezett szankció mértéke is érthetetlen. Ezeken felül már csak hab a tortán a felkészülésre szánt rendkívül rövid idő.
Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.
Ádáz verseny és extrém túlkapacitás jellemzi azt az ágazatot, ami leginkább hozzájárulhat a zöld átmenethez.... 
A várakozás szerint elérte a jelzett célárat a magyar index (64850 alá vs. 64845,14), majd északnak fordult.Long indikátor-konfigurációk...
A héten számos, minden magyart érintő hír látott napvilágot, többek között megjelent a legfrissebb átlagbér adat...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Mibe érdemes fektetni hektikus időkben? Az elemzők válasza erre a kérdésre nagyon egyszerű és egyértelmű. A magasabb...
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
