Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1275

Minőségi felsőoktatásra van szükség

A gazdaságpolitika irányítói a kutatás-fejlesztésre épülő fázisba akarják léptetni a magyar gazdaságot. Megnéztük ezért, hogy most hogy állunk a K+F terén és mi kellene ahhoz, hogy megvalósuljon a kormány célja. Látni fogjuk: a felsőoktatás minősége a legfontosabb.

Minden autósnak fájni fog az ország legfurcsább adóemelése

Az elmúlt hónapokhoz képest szokatlanul magas árakkal találkozhatnak az autósok a kutakon. A benzin és a dízel literenkénti ára bő egyéves csúcsára emelkedett, és csak hab volt a tortán az október elsején életbe lépett furcsa jövedéki adóemelés, melynek a hatása épp a következő hetekben lesz kínzó.

A gyógyszeripar húzza a hazai kutatás-fejlesztést

A gyógyszergyártás hagyományosan kutatás-fejlesztés intenzív iparág, ezért nem mindegy, hogy a magyarországi gyártótevékenységet folytató vállalatok hogyan ítélik meg a hazai kutatás-fejlesztési lehetőségeket. Cikkünkben több vezérigazgató álláspontját mutatjuk be, akik egyúttal javaslatokat is megfogalmaznak.

Olyan változások jönnek, amelyek súlyosan érintik a hazai gyógyszercégeket

Óriási kutatás-fejlesztési költségek, különadók, megfelelő szakképzett munkaerő, jogszabályi előírások, uniós szigor - csak néhány kihívás, amellyel a magyarországi gyógyszergyártóknak meg kell küzdeniük. Ezekről és az erre adott vállalati válaszokról kérdeztük a hazai gyógyszergyártókat, ahonnan a legfelsőbb szintekről érkeztek vissza a válaszok.

A gyógyszerhamisítás nagyobb buli, mint a drog- és a fegyverkereskedelem

Az illegális gyógyszer-kereskedelem növekedése globális, egyre nagyobb üzlet mind a fejlett, mind e feltörekvő országokban - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kontor Csaba. Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének egészségügyi szakdiplomatája szerint az illegális készítmények, vagy az engedély nélküli csodaszerek veszélyt jelentenek az emberek egészségére, ezért nem mindegy, honnan vásárolunk. Arról is beszélt lapunknak a szakember, hogy a 2019-től, hamisítás terén életbe lépő szigorítás talán túl erősre is sikeredett.

A gyógyszeripar letette javaslatait a kormány asztalára

A hazai gyógyszergyártók közösen gondolkoznak az érintett minisztériumokkal és nemzetközi példák is találhatók a javaslatcsomagban, amely a magyarországi gyógyszergyártást támogatná - derült ki Hodász István Portfolio-nak adott interjújából. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének májusban kinevezett elnöke úgy véli, hogy szinte mindegy, mennyit költ egy ország vagy kormány az egészségügyre, az mindig kevésnek bizonyul. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerkassza már a határait feszegeti, pluszpénzt kellene beletennie az államnak az ellátás színvonalának biztosítása érdekében. Az Egis vezérigazgatója emellett beszélt a társaság legutóbbi fejlesztéseiről, akvizíciós terveiről, a munkaerőpiaci helyzetről és a szektor előtt álló legnagyobb feladatról.

Banai: nincsenek itt cikk-cakkok

Az idei költségvetésben látott esetleges mozgástér csak rövidebb távú stimulust adhatna, hiszen az évből már csak négy hónap van hátra. Az a kérdés tehát, hogy az esetleges többletforrást mire lehet értelmesen felhasználni - mondja Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint van magyar gazdaságpolitikai mix és annak helyességét a hazai munkaerőpiaci folyamatok is alátámasztják. A Portfolio-nak adott interjújában az esetleges járulékcsökkentéssel kapcsolatban a költségvetés felett őrködő államtitkár hangsúlyozta: nem szabad csupán egyetlen szempontot abszolutizálni.

Veszélyben Orbán nagy álma - Vége a régió tündöklésének

Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.

Lepsényi: érezhető a külföldre vándorolt magyarok hazatérése

Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára egyébként személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkezett szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromos-busz gyártó cégnek azt javasolta a kormány, hogy gyártsanak elektromos személygépjárműveket.

Hatalmas fegyvert kap a kezébe a NAV-testvér

Hatékony eszköz lehet bizonyos áfacsalások ellen az a fegyver, amit a kormány adna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezébe jövő júliustól. A számlázó programok adóhatósághoz történő online bekötésével a gazdaság fehéredne, több bevétel érkezhet a költségvetésbe, a tisztességes szereplők jól járnak, ennek fejlesztési és fenntartási költségét azonban viselniük kell - vélekedtek a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők. Többen is úgy fogalmaztak, hogy szükség is van ilyen intézkedésekre, mivel a magas áfakulcs vonzó terepet nyújt a csalók számára, és többen is tesztidőszak alkalmazását javasolták. Vannak azonban buktatók és veszélyek. Átfogó szakértői körképünkben ezeket mutatjuk be részletesen.

Dicsérik az Orbán-kormány legújabb ötletét

Üdvözlendő és szükséges a kormány által belengetett járulékcsökkentés - vélekedtek egybehangzóan a Portfolio által megkérdezett szakértők. A közgazdászok szerint ennek köszönhetően javulna a magyar gazdaság versenyképessége, akár új befektetőket is szerezhetne az ország és a munkaerőhiány bizonyos vetületeire is megoldást jelentene a lépés. Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy mindezt radikális egyszeri lépésben kellene végrehajtani vagy fokozatosan.

Hatalmas dobás lenne a járulékcsökkentés

Újabb nagy horderejű lépésre készül a kormány: a járulékok fokozatos csökkentésén dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Ezzel könnyítene a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok helyzetén és a munkaadók helyett/után az állambácsi nyúl a zsebébe, hogy a munkavállalók (régióban is leszakadó) bérhelyzetét javítsa. Bár a konkrét számokat még nem ismerjük, bemutatjuk, milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés és hogy egyáltalán van-e értelme.

Kitalálod, mennyire vízfejű Magyarország?

Berlin tényleg szegény. Ha ugyanis teljes egészében kivesszük a német gazdaságból a fővárost, akkor az egy főre eső német GDP magasabb lenne - derül ki a kölni Német Gazdaságkutató Intézet legfrissebb számításaiból. Ez egyedülálló egész Nyugat-Európában. A közgazdászok tulajdonképpen azt mutatták be, hogy mennyire vízfejűek (vagyis főváros-központúak) az Európai Unió gazdaságai. A Portfolio mindezek alapján megnézte a Budapest-hatást is.

Új gazdasági nagyhatalom születik egyetlen döntéssel

Óriási jelentőségű döntés született a héten Indiában: alapjaiban változik meg az adózási rendszer, amivel a világ második legnépesebb országa belép a 21. század gazdasági életének körforgásába. Ez pedig távolba mutató következményekkel járhat nemcsak India, hanem az egész világ számára.

Fontos látogatást tett Szijjártó Dunaújvárosban

Dunaújvárosban tett látogatást Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a Dunaferr nagyolvasztójának átadó ünnepsége alkalmából. Elképzelhető ugyanakkor, hogy ennél fontosabb apropó is lehetett a látogatás hátterében.

Gigászi feladat előtt áll a gyógyszeripar

Az Európai Unió egyik legnagyobb egységes informatikai fejlesztése van készülőben és mindezt a hamisított gyógyszerek elleni küzdelem érdekében vetik be az érintettek. Ha ugyanis ilyen készítmények kerülnek a legális ellátási láncba, annak súlyos következményei lennének, nemcsak egészségügyi szempontból. Azt is eláruljuk, Magyarországon mit kell tenniük emiatt a gyógyszeripar szereplőinek és hogy mindez mennyibe kerül.

Oda nyúl az Orbán-kormány, ahol pénzt lát

Idén és jövőre is 700 milliárd forintot meghaladó összeget szed be a kormány különadókból. A tavalyi évhez képest ezzel kis mértékben csökkentek az ilyen sarcokból származó költségvetési bevételek, azonban az állam még mindig jelentős mértékben függ ezektől a milliárdoktól. A kormány pedig előszeretettel fenyegetőzik a különadókkal, nehezen tud leszokni róluk.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.