Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1164

Varga: senki sem akarja tönkretenni a bankrendszert! (Interjú)

A kormány arról döntött szerdán, hogy a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel, mint termék, "minél korábban" szűnjön meg, azaz nem hosszú évekre elnyújtott problémarendezést szeretne - többek között erről beszélt Varga Mihály a Portfolio.hu-nak adott, csütörtökön készült interjúban. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány. A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. Érzékeltette, hogy bár kompromisszumra törekszenek a tehermegosztásban, de az állam költségvetési mozgástere nagyon szűk, a deficit nem mehet 3% fölé, nehogy visszakerüljünk a túlzott deficit eljárás alá. Varga azt is hangsúlyozta: túlzónak tartja azokat a sajtójelzéseket, miszerint több mint 3 milliárd eurónyi azonnali veszteség jelentkezne a bankok mérlegében.

Tényleg veszély fenyegeti a kormány fontos célját?

Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.

Lesz. Nem lesz. Mégis lesz!

Vegyes fogadtatásra talált a kormány nyári uborkaszezonban beharangozott intézkedése, a pedagógusoknak szánt béremelés. Egyesek azon csodálkoznak, hogy mégis hogyan fér bele ez a kiadás az idei költségvetésbe, mások pedig épp azt róják fel, hogy korábban ennél többet ígért a kormány. Mindez azért fordulhatott elő, mert az - egyébként el nem vitatható - béremelés is a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika foglya lett.

Így Varga csomagja is nagyobb

Ha a Parlament csütörtöki ülésén elfogadja Varga Mihály legújabb adójavaslatát, akkor a nemzetgazdasági miniszter múlt hétfőn bejelentett második csomagja mintegy 30 milliárddal nagyobb lehet az idei évre. Idén bő 100 milliárd forinttal javíthatja a költségvetést a csomag.

Megtudtuk, ki mennyi tranzakciós illetéket fizetett eddig (3.)

Az államháztartás központi alrendszerének 2013. május havi hiánya 30,8 milliárd forintra teljesült - erősítette meg a két héttel ezelőtti előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki részletes tájékoztatójában. Az adatokból kiderül, hogy időarányosan valóban kevés pénzügyi tranzakciós illetékbevétel folyt be a költségvetésbe, a 109 milliárd helyett 52 milliárd forint. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Portfolio.hu kérdésére részletezte az online tájékoztatón: ebből eddig 16,7 milliárd forintot fizetett be a Magyar Államkincstár. Vagyis több hónapig tartó hallgatás után megtörte az ezzel kapcsolatos csendet a minisztérium, pedig áprilisban még adótitoknak tekintette azt. Banai Péter azt is elárulta, hogy az illeték kulcsának emelése után is elmaradhat a teljes bevétel a költségvetésben eredetileg tervezett 301 milliárd forinttól.

A hetedik pakkot kapjuk a nyakunkba idén

Varga Mihály most bejelentett második intézkedéscsomagja már a hetedik olyan intézkedéssorozat a kormány részéről, ami befolyásolja a 2013-as költségvetés pozícióját. Első gyorsszámításaink szerint eddig már mintegy 1800 milliárd forintos (bruttó) egyenlegjavítást tervezett be az idei büdzsébe.

Nem tartok választási költségvetéstől (Interjú Kovács Árpáddal)

A fenntarthatóság szempontjából változott az Európai Bizottság véleménye a magyar költségvetésről, ezért született ezen a héten pozitív döntés Brüsszelben a túlzottdeficit-eljárás ügyében. A pálya azonban nagyon törékeny, az idei év sem lesz könnyű, de a tartalékok elegendőek lehetnek - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a kormány választási költségvetést készítene 2014-re, a pedagógus életpályamodell bevezetését a legkevésbé sem tartja választási költekezésnek. Elárulta azt is, hogy épp a napokban írt alá szerződést a Gazdaságkutató Zrt.-vel és a Századvég Zrt.-vel, melynek keretében a kutatóintézetek tanulmányokat fognak készíteni a KT számára.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Az Európai Bizottság ma dönt a Magyarország ellen zajló túlzottdeficit-eljárás ügyében, melynek következtében egy kilenc éve húzódó folyamat zárulhat le. Más uniós tagállamok korábbi tapasztalatai azt mutatják, hogy a pozitív döntés bejelentése nem okozott látványos piaci reakciókat, ami arra utal, hogy a befektetők számára nem kiemelt fontosságú az EDP-eljárás sorsa. Meglátásunk szerint egy esetleges kedvező brüsszeli döntés esetén sem eresztheti el a gyeplőt a kormány a 2014-es választások felé közeledve, az Európai Bizottságnak ugyanis megvannak az eszközei a későbbiekben is.

Csendben elküldte új programját a kormány Brüsszelbe

A konvergenciaprogram leadása után egy héttel a kormány elküldte Brüsszelbe az idei Nemzeti Reform Programot. Ebből többek között kiderül, hogy a kormány miként igyekszik eleget tenni az Európai Bizottság 2012-ben megfogalmazott országspecifikus ajánlásainak. Közben persze határozottan megvédi a brüsszeli kritikával illetett intézkedéseit, például az adórendszerrel, energiapolitikával kapcsolatosan.

Titkosak az államkincstár milliárdjai

Nem nyilvános információ, hogy a Magyar Államkincstár mennyi pénzügyi tranzakciós illetéket fizetett be eddig. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint ugyanis ezek az adatok adótitoknak minősülnek. Így pedig év közben nem ismerhetjük meg, hogy van-e elcsúszás a 80 milliárd forintos éves tervhez képest és ha igen, mekkora.

Lyukra futhat a jegybank a büdzséjavítással

Lényegében a költségvetésen kívüli lépéssel próbálja megmenteni a kormány a 2014-es költségvetést. A MNB növekedési programjának egyik kimondott célja ugyanis a jegybank idei eredményének javítása, hogy a kormánynak jövőre ne kelljen a zsebébe nyúlnia. Számításaink szerint azonban ennek hatását túlbecsüli a kormány. Százmilliárd forintos tétel repked a kifeszített 2014-es költségvetés felett.

Készül valamire a kormány a tranzakciós illetékkel - Fájni fog?

Az államháztartási folyamatokat is kedvezőbben ítéli meg márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Idén és jövőre is 3% alatt lehet az eredményszemléletben számolt deficit, ami alacsonyabb a tavaly decemberben jelzett számoknál. A stáb ugyanakkor megjegyzi, hogy ehhez szigorú költségvetési politikára és az adóbeszedés hatékonyságának jelentős javulására van szükség. A jegybank szakértői már elfogadják, hogy az államkincstártól összejön az eredetileg tervezett 80 milliárd forintnyi tranzakciós illeték. Ehhez azonban intézkedésekre van szükség a közeljövőben, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium már meg is ígért és a jegybank el is fogadta számításaikban (ez változást jelent az inflációs jelentésekben korábban alkalmazott megközelítésben). Megmutatjuk, milyen lehetőségei lehetnek a kormánynak.

Minden a növekedésen áll vagy bukik - Interjú Varga Mihállyal

Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás a devizahitelesek ügyében, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Varga Mihály, aki nyilatkozatában csapatának több új tagját is megnevezte. A nemrég hivatalba lépett nemzetgazdasági miniszter hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. A tárcavezető úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt. A miniszter az interjúban elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében pedig rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha azonban mégis szükség lesz rá, akkor még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében. A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt, vagy például jövőre a negatívadót vagy az új munkahelyvédelmi akciótervet, mellyel a közfoglalkoztatottakat céloznák. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.

Azonnali sikert tudna ezzel felmutatni az új miniszter

Alig, hogy hivatalba lépett az új nemzetgazdasági miniszter, máris hasznos tanácsokkal álltak elő szakértők, amellyel szinte azonnali eredményeket és sikert tudna felmutatni Varga Mihály és most felálló új csapata. A magyar költségvetés siralmas átláthatóságának javítása ugyanis csak döntés kérdése és az ügy érdekében személyesen az államháztartásért felelős miniszter sokat tehet - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest legutóbbi elemzéséből. A szakértők javaslatokat is megfogalmaztak, amelyeket a jövő héten el is juttatnak a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Cikkünkben bemutatjuk, hogy Magyarország miért szerepelt le csúnyán az átláthatósági rangsorban és mit kellene tegyen a javításhoz.

Megúszhatná a kormány az újabb csomag bejelentését

Az Európai Bizottság legutóbbi Magyarországgal kapcsolatos előrejelzése alapján sokan szinte biztosra veszik, hogy hamarosan újabb költségvetési kiigazító csomagot jelent be a kormány. Ezt pedig már Varga Mihály állíthatja össze nemzetgazdasági miniszterként. Elképzelhető azonban az a forgatókönyv is, hogy a kormány nem dönt újabb megszorításokról. Más uniós tagállamok példái alapján ugyanis lenne lehetősége haladékot kérni a túlzott deficit eljárásban. Ha ezt az utat választaná a magyar gazdaságpolitika, ez nem azt jelentené, hogy Brüsszeltől felhatalmazást kap a költekezésre.

Így kerülhet le végre Magyarország a szégyenpadról

Hatalmas várakozás előzi meg az Európai Bizottság pár hónap múlva esedékes állásfoglalását a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás kapcsán. Nem kisebb a tét ugyanis, mint hogy Magyarország végre lekerül-e arról az uniós szégyenpadról, ahol a legrégebb óta, a "kezdetektől fogva" tartózkodik. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a más országokkal szemben folytatott eljárások mikor és milyen körülmények között zárultak le. Több érdekes példára is bukkantunk, amelyek akár Magyarország számára is figyelemre méltóak lehetnek. Nem lehet ugyanis készpénznek venni, hogy már májusban megszületik a pozitív döntés.

Ezért nem aggódnak Matolcsyék

A kormány nem készít újabb költségvetési kiigazító csomagot, mert megítélése szerint a 2013-as büdzsé még mindig szilárd lábakon áll. Az eddig hangsúlyozott és élesedő negatív kockázatok mellett pozitív kockázatokat is találhatunk az idei költségvetést illetően. Kérdés azonban, hogy november óta miként változott az Európai Bizottság véleménye a magyar költségvetési folyamatokról. Az első bizonyítványt három héten belül már ki is állítja a Bizottság, miután február 22-én Magyarországgal kapcsolatban nemcsak növekedési prognózist, hanem fontos értékelést is megfogalmaz. Ezzel pedig kezdetét veszi a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás újabb felvonása. A kormány nagyon bízik abban, hogy tavasszal végre lezárul a történet, ám könnyen lehet, hogy ez csak hiú ábránd.

Megmutatjuk, mi maradt a kormány nagy tervéből

Lassan két év telt el a kormány nagyszabású reformprogramjának, a Széll Kálmán Tervnek a bemutatása óta és a friss 2012-es költségvetési adatok fényében már megítélhetjük, hogyan tudta teljesíteni fontos vállalásait. Megközelítő számításaink szerint a tervezett 550 milliárd forintos megtakarításból 350 milliárd forint megvalósult a tavalyi büdzsében, vagyis az eredeti célok közel kétharmada teljesült. Bár az elcsúszás nem drámai méretű, részben ez is magyarázatot ad arra, hogy a későbbiekben miért kellett még további 5 intézkedéssorozatról döntenie a kormánynak a 2012-es költségvetést illetően.

Már látszik a következő szakadék - Mikor lép a kormány?

Az idei év sem lesz mentes a nagyszabású költségvetési bejelentésektől. Alig kezdődött el ugyanis az újesztendő, még inkább nyilvánvalóvá váltak azok a 2013-as költségvetésre leselkedő kockázatok, melyekre már tavaly felhívtuk a figyelmet. Emellett a kormány már az év elején osztogatásba kezdett. Számításaink szerint ezek a fejlemények akár 260 milliárd forintos elcsúszást is okozhatnak az idei büdzsében (nem beszélve a többi potenciális veszélyről). Az államháztartási folyamatokat az Európai Bizottság is árgus szemekkel figyeli majd, ezért a túlzott deficit eljárás miatt tavasszal újabb intézkedésekre kényszerülhet a kormány.

Eldőlt: feladta egyik fontos célját a kormány

Megvolt az ára a magyar szabadságharcnak 2012-ben: ezúttal sem lett olcsóbb a magyar állam finanszírozása. Az államadósság után fizetett kamatkiadások ugyanis tavaly soha nem látott összeget tettek ki nominálisan, pedig korábban több száz milliárdos megtakarítást vizionált a kormány. Ezek alapján pár év alatt nagyot változtak a gazdaságpolitika céljai: inkább felvállalja a magasabb adósságszolgálatból eredő terheket, cserébe IMF-megállapodás nélkül, saját(os) eszközökkel operál, nem foglalkozik az ebből fakadó bizalmi deficittel.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility