Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1164

Pleschinger: Lemondhatunk a bankadó egy részéről (Interjú)

A kormány eddig a túlzott deficit eljárás alóli kikerülésre fókuszált, véráldozatok árán, de el tudta érni a fiskális stabilitást. Az IMF szempontjai ezalatt valóban háttérbe szorultak - ismerte el az elmúlt két hónap eseményei kapcsán a Portfolio.hu-nak adott interjújában Pleschinger Gyula. A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára előrevetítette, hogy a kormány ezek után a növekedésre összpontosít. Ennek keretében például a minisztérium dolgozik a bankadóból adható kedvezmények átstrukturálásán, annak a részleteit vizsgálja, hogy mennyi bankadóról mondhat le a kormány. Az NGM államtitkára továbbra is úgy gondolja, hogy hasznos lenne Magyarország számára egy IMF-megállapodás. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állam nem mondhat le és nem is kíván lemondani a nemzetközi piacokon való kötvénypiaci megjelenésről. Az eladósodott vállalatok megsegítése kapcsán nem kell tartani újabb "végtörlesztési" konstrukciótól és alaptalan az a félelem, hogy a kormány egy önkormányzattól átvett adósságot ne fizetne vissza teljes egészében.

Jövőre is aknamezőn lépkedhet a kormány

Fél évig tartó tervezés után a parlament kedden délben megszavazta a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatot. Az eddigi átmeneti válságadókat új, tartósan fennmaradó terhek váltják fel, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kisvállalatok számára új adózási formák választhatók, valamint bizonyos csoportok célzott járulékkedvezményeket kapnak. Persze a következő év sem telik el megszorítások nélkül: a kormány három őszi intézkedéscsomagjával igyekszik 3% alá szorítani a hiányt. A váratlan eseményekre azonban nincs tartalék, ezért könnyen lehet, hogy jövőre év közben is újabb kiigazításokra kényszerülhet a kormány.

Elkészült a nagy mű - az utolsó pillanatban

Csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, hogy idén nem az utolsó pillanatban készül el a 2013-as költségvetés és a dokumentum a stabilitást, valamint a kiszámíthatóságot fogja tükrözni. A csütörtökön beterjesztett, utolsó simításokat tartalmazó módosítás után is számos kérdés merül fel bennünk. Az eredeti, júniusban beterjesztett tervezetre már rá sem ismerni, a kormány jelentősen megemelte a kiadásokat, a bevételeket is növelte kisebb mértékben. Az egyik legnagyobb előnye az új tervezetnek épp az, hogy a kormány is felkészül a legrosszabb forgatókönyvre: óriási, összesen 600 milliárd forintos költségvetési tartalékkal. A jelentős kockázatok miatt erre nagy szükség is van.

Csomagoljuk ki együtt a kormány 2013-as megszorításait!

Jövőre újra óriási kiigazítást tervez végrehajtani a kormány. Összesen öt csomag keretében 1600 milliárd forintos intézkedéssorozatot jelentett eddig be, ám ezek tényleges egyenlegjavító hatása megközelítőleg 1000 milliárd forint. A csomagok szerkezetéből jól látható, hogy az idő múlásával egyre csak fogytak a kormány muníciói és a végére kizárólag a bevételek növelésére koncentrált. A költségvetési lyukak sorozatos betömése mögött másodlagossá vált a kiigazítás "minősége", vagyis, a kormány beáldozza a jövőbeli gazdasági növekedést a jelenbeli milliárdokért.

Elpáholja Magyarországot Brüsszel?

A mai nap folyamán - az amerikai elnökválasztás eredménye mellett - Brüsszel lesz a hazai figyelem középpontjában, miután (talán túlzottan is) óriási várakozás előzi meg az Európai Bizottság délelőtt nyilvánosságra kerülő őszi prognózisát. Ennek keretében ugyanis Magyarországra vonatkozóan is közzéteszi előrejelzését, melyből kiderülhet, hogy a Bizottság szakértői 2013-ra mekkora költségvetési hiányt valószínűsítenek. A prognózis hatással lehet a hazánk ellen nyolc éve folyó túlzott deficit eljárásra és az elakadt IMF-tárgyalásokra is. Olli Rehn uniós biztos sajtótájékoztatója 13 órakor kezdődik.

Kiknek üzent Orbán Viktor szombaton?

Két fontosabb következménye lehet Orbán Viktor szombati bejelentésének. A települések adósságának részleges átvállalása a szigorúbb központi felügyelettel párosítva egyrészt megállíthatja az eladósodás folyamatát. Másrészt viszont egy új fejezet nyílhat az átvett tartozások visszafizetése során, vagyis, hogy a központi kormányzat az eredeti tervek (időzítés és összeg) szerint teljesíti-e a "sápot". A miniszterelnök mai fél mondata a közelmúltbeli események fényében (végtörlesztés, tranzakciós illeték, bankadó) fontos lehet a bankok számára.

Saját magába "harap" az állam - Mi lesz ebből?

A kormány egy hónap leforgása alatt megnyolcszorozta a Magyar Államkincstártól jövő évre várt pénzügyi tranzakciós illetékbefizetés összegét, és mivel az államkincstár továbbhárítja a plusz terhet, ezért ez tulajdonképpen egy klasszikus fűnyíróelvszerű kiadáscsökkentés. Számításaink szerint a jelenleg ismert mentességi feltételek és a 120 ezer milliárd forintos adóalap ismeretében nem jönne össze a remélt összeg. Nem véletlen ezért, hogy a kormány már készíti a módosító javaslatot.

Két út a kormány előtt: IMF vagy trükközés

Távol vagyunk még mindig attól, hogy az Országgyűlés rábólintson a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslatra, pedig már eddig két alapvető módosításra derült fény a főszámok tekintetében betonba öntött költségvetési tervezettel kapcsolatban - így foglalhatók össze az elmúlt két hét költségvetési kiigazításokkal kapcsolatos kormányzati bejelentései. A legutóbbi két csomag alapjaiban írja át a jövő évi büdzsé főszámait, ám ezt jogtechnikailag jelenleg csak úgy valósíthatja meg a kormány, ha megállapodik a nemzetközi szervezetekkel. Vagy talán egy újabb trükkhöz folyamodik?

Kihirdették a megszorításokat - Ki a legnagyobb vesztes?

A Magyar Közlöny hétfői számában már meg is jelent az a kormányhatározat, amely az idei költségvetési egyenleg tartásával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. Ezek szerint az illetékes szerveknek két napjuk maradt arra, hogy bejelentsék a zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél jóváhagyásra, október 15-ig pedig már az államkincstárnak kell jelenteniük. A minisztériumoknál és központi költségvetési szerveknél összesen 49 milliárdos zárolást kell végrehajtani (a 133 milliárdos teljes programból), a tárcák közül a legnagyobb vesztes az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Ismét újít a kormány - Ezzel meghajol az IMF előtt?

A jövő évi költségvetés teljes átírására ad lehetőséget egy frissen benyújtott módosító javaslat. A Parlament költségvetési bizottsága ugyanis zárószavazás előtti módosító indítványt terjesztett be a 2013-as költségvetést megalapozó egyes törvényekhez, valamint a gazdasági stabilitási törvény módosításához. Ez megteremtené a lehetőséget arra, hogy a kormány újraírja a képviselők által már megszavazott költségvetési főösszegeket. A kormány lényegében így próbál meg kijutni a zsákutcából, amelybe saját magát kényszerítette bele.

Közben ismét frissítették a Parlament oldalán elérhető szeptember-október havi üléstervet, és ezek szerint már nincs pontos időpont a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szavazására.

Újratervezés: ördögi spirálban van Magyarország

A túlzottan optimista makrogazdasági feltételezések, a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv, valamint annak bizonytalan fedezete miatt át kell szabni a 2013-as költségvetés tervezetét - lényegében ez dőlt el a héten az IMF-ügy hátterében. Az eredeti hiánycél teljesítése érdekében mintegy 2,2%-os, bő 600 milliárd forintos pótlólagos költségvetési kiigazító csomagra van szükség számításaink szerint, ami már a harmadik intézkedéssorozat lenne 2013-ra vonatkozóan. Az újabb megszorítások egyben azt is jelentik, hogy a magyar gazdaság sajnos képtelen kiszabadulni az évek óta tartó ördögi kiigazítási spirálból.

Megvannak Matolcsyék számai! - Maradnak az aknák a büdzsében

Szeptember 10-én kezdetét veszi az őszi parlamenti ülésszak, amikor is újra megnyílik a 2013-as költségvetés tárgyalása. Lesz is miről vitatkozniuk a képviselőknek, a főszámok júliusi elfogadása óta ugyanis még inkább világossá vált, hogy mennyire bizonytalan a jövő évi büdzsé tervezete. Nem véletlenül kért a Költségvetési Tanács új információkat az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A nyilvánosságra került minisztériumi dokumentum azonban egyáltalán nem meggyőző. A jegybanktól származó pénzügyi tranzakciós illetékre még mindig épít a kormány, és kiderül belőle, hogy a tárca november közepi IMF-megállapodással számol, melynek hatására jövő év végére már 266 forintos euróárfolyammal és 200 bázispontos hozamcsökkenéssel kalkulál. Mindez azonban azt is jelenti: az IMF-megállapodás nélkül és a jelenleg ismert fedezeti tételekkel bizonytalan a munkahelyvédelmi akcióterv kivitelezése, pedig Orbán Viktor a program végrehajtását nevezte az ősz legfontosabb feladatának. Ezek után könnyen elképzelhető, hogy új, pótlólagos intézkedéseket kell tegyen a kormány.

Így józanodott ki a kormány

Egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kormány felébredjen a növekedési álomvilágból és a realitásokhoz közelebb álló makrogazdasági pályában kezdjen gondolkozni. Az átírt gazdasági jövőkép egyúttal arra is kényszerítette a kormányzatot, hogy újragondolja a költségvetés szerkezetét, legalábbis ez derül ki a idei és a jövő évi költségvetéshez csatolt közép távú kitekintő számokból. Az őszi parlamenti szezon kezdetével hamarosan újraindul a jövő évi büdzsé vitája.

Itt vállalta túl magát a kormány

Első ránézésre Magyarország megdöbbentően sokat költ gyógyszerekre a nemrégiben megjelent, 2010-es állapotokat tükröző OECD-adatok szerint, a részletesebb statisztikák viszont már árnyalják a képet. A kormány mindenesetre a kiugróan magas gyógyszerköltési aránnyal indokolta tavaly azt, hogy hozzálát a gyógyszerkassza drasztikus lefaragásához. A két évre (2012 és 2013-ra) meghirdetett ambiciózus terv első fél évének teljesítményét értékelve azonban meg kell állapítanunk: túlvállalta magát a kormány. A kérdés ezek után csak az, hogy átgondolja-e a célokat.

Négyszázmilliárdos aknát hagytak hátra a képviselők

A parlamenti képviselők csütörtökön elfogadták a 2013-as költségvetés főszámait. A szavazás előtt, a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban végrehajtott módosítások azonban csak tovább fokozták a hiánycél teljesíthetőségének kockázatát. A GDP 1%-át meghaladó (közel 400 milliárd forintos) feszültség keletkezhet jövőre könnyedén a költségvetésben.

Az utolsó pillanatban Matolcsy 2013-as számait is átírják

Már-már követhetetlen tempót diktál a kormány a jövő évi költségvetés tervezését illetően. Csütörtökön ugyanis várhatóan elfogadják a 2013-as büdzsé fő számait a Parlamentben, ám ezt megelőzően a kormány - egy bizottsági módosító javaslat segítségével - az utolsó pillanatban alapjaiban írja át a tervezetet. Erre a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv és az egészségügyi bérrendezés érdekében megvalósuló jövedéki adóemelés miatt van szükség. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága által beterjesztett módosítás érdekessége, hogy a kormány 109 milliárd forinttal alacsonyabb kamatkiadással számol jövőre az EU/IMF-megállapodás miatt, tranzakciós illetékből pedig már csak 240 milliárd forintos bevételt vár a Matolcsy György által korábban említett 380 milliárd forint helyett. A módosításból az is kiderül, hogy jövőre megmarad a baleseti adó az új egységes biztosítási adó mellett.

Hol szorít és hol enged a kormány jövőre? - Itt vannak a részletek!

Péntek este beterjesztette a 2013-as költségvetést a kormány a Parlamentnek. A törvényjavaslatban hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett számos új költségvetési intézkedés továbbra sem tekinthető megszorításoknak. Ehhez képest a tervezetből kiderül, hogy jövedéki adó mértékei jövőre tovább emelkedhetnek, a tranzakciós illetékből 280 milliárdot szed be az állam, de közben fenntartja a bankadót (72 milliárd forintos összegben), érkezik az új biztosítási adó, és ezúttal is befagyasztja a kormány a családi támogatásokat. A kiadási oldalon legdurvább lefaragás az önkormányzatok támogatásában valósul meg, 400 milliárd forinttal csökken támogatásuk a jelentős átalakítások miatt.

A Széll Kálmán Terv 2.0 programban szereplő ígéreteknek megfelelően 2013 második félévétől bevezeti a kormány az elektronikus útdíjat. A javaslat egyik érdekessége, hogy a fogyasztói árkiegészítést szociálpolitikai menetdíj-támogatásra keresztelte át a kormány, vagyis a kedvezmények felülvizsgálatát tervezi. Közben kamatkiadásokra 300 milliárd forinttal lesz kénytelen többet költeni a magyar állam.

Így jöhet össze Matolcsyéknak a példátlan siker

Kilenc év után Magyarország első ízben jövőre felelhet meg Brüsszel költségvetési elvárásainak, és kerülhet ki a túlzott deficit eljárás hatálya alól, mert a kormány saját érvelése szerint gazdaságtörténeti bravúrt és költségvetési trendfordulót hajtott végre. A példa nélküli sikerhez vezető út azonban egyáltalán nem könnyű, a kormánynak ugyanis végre kell hajtania a gyakran fájdalmas kiadáscsökkentő lépéseket és közben az adóemeléseknek is hozniuk kell a várt - néhol irreálisan magas - bevételeket. Az idei költségvetés bevételi és kiadási adatainak részletes elemzése alapján azt mondhatjuk, hogy a hatalmas kiigazítás eredményei már láthatók a büdzsé mindkét oldalán (a bevételek összességében emelkednek, a kiadások csökkennek), több területen azonban már most vannak beazonosítható elmaradások.

Ezért nem jutunk egyről a kettőre az IMF-ügyben

Fél év eltelte után még mindig nagyon távolinak tűnik az IMF-megállapodás. A kormány jelenleg is arról tárgyal (már november óta), hogy tárgyalhasson a megállapodásról, mert még mindig nem teljesítette a legfontosabb előfeltételt, az idén életbe lépett jegybanktörvény módosítását a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének helyreállítása érdekében. Ebből a szempontból kiemelten fontos lesz a hétfői nap, amikor a parlamenti képviselők szavazni fognak az eddig ismert módosításokról, ám ez várhatóan nem fogja elnyerni a nemzetközi szervezetek tetszését. Miért van ekkora jelentősége az MNB-törvénynek és mi várható ezek után? Alábbi cikkünkben erre kerestük a választ.

Fél lábunkkal már lelógunk az uniós szégyenpadról

Az Európai Bizottság ma megjelent döntésével Magyarország karnyújtásnyira került ahhoz, hogy nyolc év után végre lekerüljön az Európai Unió szégyenpadjáról, vagyis megszűnjön a 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás. Az ugyanis borítékolható, hogy a friss bizottsági ajánlás tükrében az Ecofin a június 22-i ülésén eltörli a márciusban elfogadott példátlan uniós szankciót, vagyis hatályon kívül helyezi a kohéziós források átmeneti befagyasztásáról szóló márciusi döntést. Alapesetben jövő tavasszal szűnhet meg végleg az EDP-eljárás (erre utalt Olli Rehn is szerdán), jogilag azonban arra is lenne lehetőség, hogy már júniusban vagy novemberben végleg pont kerüljön az ügy végére. Ezt a korai megszüntetést azonban ezúttal nem javasolta az Európai Bizottság, mert jelentősek a kockázatok és a múltbeli tapasztalatok sem indokolják a túlzott derűlátást (hazánk hét éven keresztül nem tudta teljesíteni az EU elvárásait). Emellett Brüsszel keményen kritizálja a magyar gazdaságpolitika néhány alapvető elemét, és egy másik friss jelentésében a gazdaság makrokockázataira mutat rá, 12 kockázatos uniós ország közé sorolva minket.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.